A nemzetközi szervezet a honlapján olvasható állásfoglalásban kifogásolja a magyar menekültügyi hatóság gyakorlatát, hogy a Szerbián át érkező menedékkérőkkel szemben szisztematikusan kiutasító döntést hoznak, elrendelik az őrizetüket és a kitoloncolásukat Szerbiába - idézi fel a Belügyminisztérium közleménye. 

Ennek a gyakorlatnak az az alapja, hogy a menekültügyi hatóság Szerbiát biztonságos harmadik országnak tekinti, tehát a menedékjog-kérelem előterjesztésére ott is lehetőség lett volna - tették hozzá.

A táca szerint a menedékjogi és az idegenrendészeti szabályok egymásra épülő rendszere biztosítja a menedékkérőket megillető garanciákat, amelyek érvényesítésére Magyarország a nemzetközi jogi normákkal összhangban kötelezettséget vállalt.

Mind az idegenrendészeti, mind pedig a menedékjogi eljárás a bíróság kontrollja alatt áll, és mindkét eljárásban egymástól függetlenül lehetőség van a jogorvoslatra, amely a kitoloncolás felfüggesztésére is kiterjedhet - írták.

Kiemelték, az UNHCR állásfoglalása olyan jogalkalmazási kérdést érint, amelyet a szervezettel is folytatott párbeszéd után, hónapokkal ezelőtt már több ponton módosítottak. A magyar hatóságok a hatályos jogszabályok keretei között június 15-től a dublini eljárás keretében visszakerülő külföldiek menedékjog-kérelmét minden esetben érdemben megvizsgálják - közölték.

Szerintük az eljárás alatt a kérelmezőt a hatóság nyitott befogadó intézményben helyezi el. Az idegenrendészeti őrizetet kizárólag olyan, a dublini eljárásban visszakerült külföldivel szemben rendelik el, akinek a Magyarországon benyújtott kérelme a menekültügyi eljárás érdemi, jogerős elutasításával zárult, és akinek az ügyében korábban az idegenrendészeti hatóság is a kiutasításról döntött. 

Hozzátették, ezért nem helytálló az UNHCR megállapítása, hogy a dublini eljárásban visszakerült menedékkérők esetében a hatóság "szisztematikusan személyes szabadságot korlátozó kényszerintézkedést alkalmaz", és elrendeli a visszatoloncolásukat Szerbiába.

A dublini eljárás azt jelenti, hogy ha kiderül, hogy a menedékkérő korábban egy másik uniós tagállamban lépett először az unió területére, a hatóságok felfüggesztik a menedékjogi kérelem elbírálását, amíg megállapítják, melyik tagország az illetékes az elbírálásban. Ha az eljárásban megkeresett tagállam köteles átvenni a kérelmezőt, és megvizsgálni a kérelmét, akkor a menekültügyi hatóság átadja az illetékes tagállamnak. 

Az UNHCR kifogásolja azt a magyar joggyakorlatot is, hogy a más tagállam által visszaküldött külföldieknek a magyar hatósághoz is be kell nyújtaniuk menedékjog-kérelmüket, függetlenül attól, hogy azt a másik tagállamban már előterjesztették. Ez a hatályos menedékjogi törvény rendelkezésein alapuló gyakorlat nem egyedi megoldás, hiszen ugyanígy jár el az uniós tagállamok többsége, és ez a gyakorlat összhangban áll a nemzetközi és uniós normákkal - olvasható a közleményben.

A tárca megítélése szerint megalapozatlan az a vélemény is, amely szerint problémás az őrizetben lévő külföldiek "hozzáférése" a menekültügyi eljáráshoz, ugyanis ezt több intézkedés biztosítja. Az őrzött szállásokon egyebek mellett többnyelvű tájékoztató kiadványok találhatók a menekültügyi eljárásról, emellett ingyenes jogi segítséget is nyújtanak - írták.

A belügy szerint a menedékjog iránti kérelem bármikor előterjeszthető, és valamennyi hatóság - különösen az idegenrendészeti hatóság - köteles ezeket a kérelmeket haladéktalanul továbbítani a menekültügyi hatósághoz. A hozzáférést a menedékjoghoz segíti az is, hogy a menekültügyi hatóság ügyfélszolgálatot működtet valamennyi őrzött szálláson - jegyezték meg.

A tárcánál kitértek arra is: az UNHCR állásfoglalása nem tesz említést arról, hogy a kormány már beterjesztette javaslatát az Országgyűlés elé a migrációs törvények módosításáról. Ez amellett, hogy tartalmazza a menedékjogi szabályoknak az uniós kötelezettségek miatt szükségessé váló módosításait, pontosítja az idegenrendészeti jogszabályokat. Hozzáfűzték, így kizárják annak lehetőségét, hogy elrendeljék vagy végrehajtsák egy menedékkérő kiutasítását Magyarországról azelőtt, hogy kérelmét a magyar hatóságok érdemben megvizsgálták volna. 

A kormány továbbra is kész az együttműködésre és a párbeszédre az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságával, és számít javaslataira a jogszabály-módosításokkal kapcsolatban - olvasható a Belügyminisztérium közleményében.