„Aki itt most nyer, az hallgat, aki nem lesz győztes, az nagyon hangos lesz” – nem tudni, mennyire volt ez egy véletlen, vagy szándékolt elszólás a köztévé műsorában Jakab István Magosz-elnök részéről, de a fideszes képviselő szavai jól érzékeltetik, milyen indulatok feszülnek a felszín alatt az elfogadásra váró földtörvénnyel kapcsolatban.

„Ez a következő évtizedekre meghatározza, hogy alakulnak a tulajdonviszonyok Magyarországon vidéken. Nem csak a mezőgazdaságban. Ezért nem tehetem meg, hogy kimaradjak az alakításából” – ezt már egy másik Fidesz-frakció tag mondta a hvg.hu-nak. Olyan képviselőről van szó, aki biztosan jegyezni fog néhány módosító indítványt a jogszabályhoz, aminek az általános vitáját október utolsó hetében kezdte tárgyalni a parlament.

Az már most látszik, hogy – a közoktatási törvény mellett, amihez tavaly 174 módosító indítvány érkezett a Fidesz – a földtörvény dobogós helyezett lesz a kormánypárti módosító indítványok számát tekintve. Csak a földügyekben immár intézményesülten belső ellenzékként viselkedő Ángyán József, és a frakcióval időnként szintén szembe menő Bencsik János 55 ilyet jegyez, de Jakab István szerint a frakciótagok többsége még el sem készítette a maga javaslatait, így biztos, hogy több tucat újabb ilyen érkezik majd.

Idő van

Nem véletlen, hogy a parlament házbizottsága egészen november 9-ig kitolta a módosító indítványok beadásának a határidejét. Egy fideszes képviselő erről azt mondta a hvg.hu-nak: a párt felső vezetése, köztük maga Orbán Viktor is úgy látja, több ponton jelentős módosításokra van szükség a tervezetben. A házbizottság egyik ellenzéki tagja szintén arról beszélt lapunknak: a testület ülésén beszélt kormánypárti tagokkal, és ők is megerősítették, hogy „felülről jött a kérés a határidő kitolására, mert a tervezet jelenlegi formájában nem elfogadható”. A kérdés jelentőségét jelzi, hogy hétfőn, a parlament plenáris ülése előtt is a földtörvény lesz a Fidesz frakcióülésének legfontosabb témája, itt maga Orbán Viktor lesz a téma előadója, ő válaszol a képviselők kérdéseire is.

A tervezet érdekessége egyébként, hogy az eredeti szövegváltozatot még Ángyán József jegyezte, aki most az egyik leghangosabb kritikusa az előterjesztésnek. A kérdésre rálátó kormánypárti forrásunk szerint azonban „jól látható, hogy a szövegbe több ponton belenyúltak, mégpedig kívülről, a nagybirtokos lobbi”. A képviselő mindenekelőtt a birtokméret kérdésében lát ilyen hatást: bár a tervezet 1200 hektárban maximalizálná az egy kézben lévő termőföld mennyiségét (most 2500 hektár átlagban a nagyüzemi birtokméret), de hagyna egy jelentős kiskaput: ebbe ugyanis nem kellene az eredeti javaslat szerint azt a földterületet beszámítani, amit „a mezőgazdasági termelő a tagjaitól, illetve részvénytársaság esetén névre szóló részvény e tulajdonosától haszonbérel, illetve amelyet kényszerhasznosítás címén kapott”.

A föld azé... egyelőre a Fideszen belül sem dőltek még el a részletkérdések

Túry Gergely

„Ezzel a gumiszabállyal könnyedén maradhatnak az eddigi, akár tízezres nagyságrendű birtokok is. Magyarországon kevesebb mint tíz család százezres hektárnyi nagyságrendű föld fölött diszponál jelenleg, teljesen egyértelmű, hogy ez a kiskapu az ő nyomásukra került be a szövegbe” – mondta forrásunk, aki szerint ugyanakkor ez lehet az egyik olyan jelentős pont, ahol akár kormányfői támogatást is kaphatnak a kiskaput lezárni célzó módosító javaslatok. (Ennek jelentősen ellentmond ugyanakkor, hogy egy kormányzati forrásunk szerint, ha szigorúan 1200 hektár maradna a felső határ, akkor azzal számos régóta működő nagy mezőgazdasági vállalkozás lehetetlenülne el, ez pedig biztosan nem célja a kabinetnek.)

„Itt két szélső álláspont van, egyrészt Ángyán József képviselőtársamé, valamint a Jobbiké és az LMP-é, amelyik szerint már az 1200 hektár is túl sok, illetve az MSZP-é, amelyik szerint viszont még a részvénytársasági tagok földjeivel együtt sem lehet olyan komoly területeket használni majd a törvény elfogadása után, hogy a nagy állattartó telepek saját takarmányt tudjanak termelni, és ezáltal életképesek maradjanak” – mondta a hvg.hu megkeresésére Font Sándor. A parlament mezőgazdasági bizottságának elnöke ugyanakkor úgy látja: az igazság a kettő között helyezkedik.

„Aki nem tudja, mennyi hozama van egy hektár termőföldnek, az azt sem tudja, 1200 hektárnak mennyi hozama lesz” – mondta a képviselő, aki szerint nem fog ellehetetlenülni az állattartás, éppen ennek bővítése a kormány célja. Ugyanakkor Font Sándor szerint az sem életszerű – „néhány esetet leszámítva” –, hogy egy részvénytársaság a részvényesei saját földjeivel többszörösére növelje az 1200 hektáros felső határon túl is a birtokában lévő földterületet, mert az nehezen elképzelhető, hogy a részvényesek jelentős földterületeket birtokoljanak még úgy, hogy azok 20 kilométeres körzetében laknak.

Font Sándor szerint valóban ez az egyik leglényegesebb kérdés a földtörvénnyel kapcsolatban, a képviselő ugyanakkor azt mondta lapunknak, „nem szeretne a frakcióülés előtt találgatásokba bonyolódni”, hogy mely módosítók nyernek végül támogatást. „Alaposan meg kell vizsgálni, hogy a törvénytervezet minden pontján afelé a gazdasági, társadalmi cél felé visz-e, ami a kormány szándéka, ennek fényében kell mérlegelni a módosító indítványokat is” – fogalmazott.

Kiherélt bizottságok?

Úgy tudjuk, komoly vita van a helyi földbizottságokkal kapcsolatban is. Ezek a testületek véleményezési joggal bírnának az előterjesztés szerint a földértékesítés, tartós bérlet ügyében, de az Ángyán–Bencsik-tandem szeretné elérni, hogy – a Nemzeti Vidékstratégiában szereplő eredeti elképzelésnek megfelelően – ez vétójoggá erősödjön. A kérdésről Jakab István is azt mondta a köztévében, hogy egyelőre nem dőlt el, milyen hatásköre lesz a testületeknek. Igaz, egy ellenzéki szakpolitikus azt mondta lapunknak: szinte mindegy a hatáskör, mert „a Fidesz úgyis mindenhol megbízható káderekkel tölti majd fel a bizottságokat, akik azt a döntést hozzák majd, amit felülről elvárnak tőlük”.

Szintén éles vita várható arról, hogy ki számítson helyben lakónak. Az Ángyán-Bencsik féle módosító indítványok itt is a Nemzeti Vidékstratégiára hivatkoznak, amikor úgy változtatnának a törvényjavaslaton, hogy első körben a valóban az adott településen élő juthasson földhöz, majd a szomszédos települések lakói következzenek, és csak utána lépjen életbe a 20 kilométeres körzethatár. Az ügy még nem eldöntött.

Hétfőn tehát biztosan komoly vita várható a Fidesz frakcióülésén a kérdésről. Kérdés persze, hogy mennyiben módosíthatja a véleményeket Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter talányos nyilatkozata arról, hogy az állami földekre teljesen új törvény készül majd. Erről egyelőre semmit nem lehet tudni.