A másodfokú bíróság a titkosszolgálati vonatkozásokkal is rendelkező Egymásért alapítvány ügyében arról is döntött, hogy a jogerős szabadságvesztést azonnal foganatosítsák, ezért az ítélet rendelkező részének ismertetése után a büntetés-végrehajtás munkatársai bejöttek a tárgyalóba, és megbilincselték az elsőrendű vádlottat, aki az indoklást már így hallgathatta végig, majd az őrök kíséretében távozott.A tábla intézkedésével kapcsolatban utaltak arra, hogy Földesi-Szabó korábban, az elsőfokú ítélet kihirdetése közben engedély nélkül ismeretlen helyre távozott a bírósági épületből, és csak hónapok múlva sikerült kézre keríteniük a hatóságoknak.

Az elsőfokú büntetőper adatai szerint a csempészés azzal valósult meg, hogy az Egymásért alapítvány 2005-ben és 2006-ban közterhek megfizetése nélkül hozott Ázsiából az országba milliárdos értékű vámárut, többtonnányi élelmiszert arra hivatkozva, hogy adomány, ám azt értékesítették. Földesi-Szabó, a kuratórium elnökeként pedig azzal követte el a sikkasztást, hogy eltulajdonította az alapítvány sok száz millió forint készpénzét. A vádlott az elsőfokú büntetőperben még azt is mondta: megvannak a hiányzó százmilliók, de nem árulja el, hogy hol.

A volt rendőrtiszt az eljárás során tagadta bűnösségét és többször kérte, hogy mentsék fel titoktartási kötelezettsége alól, hadd tehessen teljesebb körű vallomást. Az Egymásért alapítvány kuratóriumában a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) volt főigazgatója, Galambos Lajos és egy volt főosztályvezetője, Gyarmati György is helyet kapott. Ugyanakkor az elsőfokú bíróság szóbeli indoklásában úgy érvelt: egyes, "homályos, lebegtetett" információkkal ellentétben a rendelkezésére álló iratok szerint az ügynek nincs nemzetbiztonsági összefüggése. Az elsőfokú ítélet a vádhatóság súlyosításra, illetve a vádlottak és védőik felmentésre irányuló fellebbezései miatt nem emelkedhetett jogerőre, ezért a táblán folytatódott másodfokon az ügy.

Időközben sajtóhírek szerint az ügyészség elkezdte vizsgálni az Egymásért-ügy titkosszolgálati vonatkozásait is, és a sajtóban összefüggésbe hozták Földesi-Szabót azzal a nagy kémüggyel, amelyben a vádlottak padjára került Szilvásy György, a Gyurcsány-kormány titkosszolgálatokat felügyelő minisztere és a NBH két egykori főigazgatója, Galambos Lajos és Laborc Sándor is.

A tábla szóbeli indoklásából kiderült, hogy a büntetőper során az ügyészség többször is változtatta álláspontját és hol az elsőfokú ítélet súlyosítását, hol helyben hagyását, hol pedig hatályon kívül helyezését indítványozta.

A másodfokú büntetőper államtitok miatt már jobbára zárt tárgyalásokon folyt. Földesi-Szabó vallomást tett, majd enyhítették kényszerintézkedését, megszüntették előzetes letartóztatását és házi őrizetbe helyezték. A bíróság többek között az ügyészség bizonyítási indítványa alapján szerzett be minősített iratokat. Idén júliusban pedig egyszer azért napolta el a másodfokú tárgyalást a tábla, mert Jakubinyi Róbert nem sokkal korábbi ausztriai elfogása, kiadatása és előzetes letartóztatásba helyezése miatt újra meg kell nyitni a bizonyítási eljárást. Földesi-Szabó ugyanis védekezésében hivatkozott arra, hogy a vádbeli cselekmények elkövetésében jelentős szerepe volt a másik eljárásban meggyanúsított Jakubinyi Róbertnek, ezért a bíróságnak meg kellett vizsgálni a Jakubinyi ügyében keletkezett iratokat is.

A Magyar Nemzet nyáron arról írt, hogy Földes-Szabó vallomása szerint az Egymásért alapítvánnyal összefüggő "pénzlenyúló hálózat" nem működhetett volna a polgári elhárítás akkori vezetőinek jóváhagyása és a nagypolitika tudta nélkül. Állítólag az egykori rendőrtiszt azt vallotta, hogy Jakubinyi Róbert volt az alapítvány ötletgazdája, pénzért cserébe azt kérték titkosszolgálati vezetőktől, hogy simítsák el büntetőügyüket. Földesi-Szabó szerint ebben az NBH vezetői partnerek voltak: Galambos Lajos mintegy 150 millió forintot, Gyarmati György 100 milliót forintot, Simon Ibolya, a hivatal akkori jogásza pedig több hónapon keresztül havi 1-1,5 millió forintot kapott. Ebben az ügyben helyezték tavaly nyáron előzetes letartóztatásba Gyarmati Györgyöt, aki a gyanú szerint társaival pénzért elsimította Jakubinyi néhány büntetőügyét.

Az Egymásért-ügy másodfokú büntetőperében a felmerült új információkra hivatkozva a vád és a védelem egyaránt az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését és új elsőfokú eljárás lefolytatását indítványozta.

A tábla azonban pénteken az egybehangzó indítványokkal ellentétben nem rendelt el új eljárást, hanem a büntetések kisebb enyhítésével lényegében helyben hagyta az elsőfokú ítéletet.

A szóbeli indoklás szerint a tábla nem fogadta el azt a vádlotti védekezést, hogy Földesi-Szabó tévedésben volt mikor azt hitte, hogy az NBH-nak dolgoznak. A bíróság szerint a vádlott nagyon jól tudta, hogy az a rendszer, amit működtetnek, jogellenes, vesztegetési pénzek mozognak benne és a saját hasznukra cselekszenek. Ugyanakkor az indoklás során elhangzott az is, hogy az alapítványba befolyt, illetve onnan távozó pénzek aránytalansága azt támasztja alá, hogy az alapítványi célokon túl más is volt a háttérben.

2010 decemberében hét év börtönre ítélte első fokon a Fővárosi Bíróság Földesi-Szabó Lászlót csempészet és sikkasztás miatt, de a bíró szóbeli indokolásakor egyszerűen felállt és kiment a teremből.

Amikor a bíró észrevette, hogy a vádlott engedély nélkül távozott, kérte az ügyvédjét, hogy telefonáljon védencének, de Földesi-Szabó mobilja foglalt volt. Ezután a bíró az őrszolgálattól tudta meg, hogy a férfi percekkel korábban elhagyta az épületet, így elrendelte Földesi-Szabó előzetes letartóztatását.

Földesi-Szabó László hónapokig bujkált, végül 2011 májusában fogták el Budapesten, akkori hírek szerint egy kőbányai panellakásban.