A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) még a karácsonyi ünnepek előtt kész ismét tárgyalóasztalhoz ülni. A szervezet azt kéri Balog Zoltán emberierőforrások-minisztertől, hogy a vonatkozó, részleteket és konkrétumokat is tartalmazó előterjesztéseket küldje el nekik. A HÖOK az egyeztetéssel összefüggő kérdéseket hét pontban foglalta össze.
Nagy Dávid, a szervezet elnöke szerdán az MTI-hez is eljuttatta a tárca vezetőjének írt levelüket, amelyben üdvözölték, hogy a korábbi bejelentésekhez és intézkedésekhez képest legalább az államilag finanszírozott képzésbe felvehető hallgatók számával kapcsolatosan előrelépést jelent a kormánydöntés.
Giró-Szász András kormányszóvivő szerdán azt jelentette be, hogy a felsőoktatásban az állam által finanszírozott hallgatók száma 2013-ban nem lehet kevesebb 55 ezernél, közölve: a pontszámokat a szaktárca karácsonyig nyilvánosságra hozza.
A HÖOK levelében azt írta, az is világos ugyanakkor, hogy a hallgatói szerződés, az intézményi autonómia és a felsőoktatási forráskivonások ügyében nincs haladás, az ezekre vonatkozó álláspontjukat továbbra is fenntartják.
Tekintettel arra, hogy az adatszolgáltatás elmaradása és az elmúlt hetek bizonytalansága miatt már most is jelentősen sérültek a felvételizők jogai, a legsürgetőbb jelenleg a 2013. évi felvételi eljárás ügyének mielőbbi megnyugtató rendezése - írták.
A HÖOK az egyeztetést hét kérdés alapján javasolja lebonyolítani: milyen arányban oszlik meg a bejelentett 55 ezres létszámkeret a különböző képzési szintek között (alap- és mesterszak, osztatlan, doktori és felsőoktatási szakképzés), ténylegesen hányan kezdhetik meg felsőfokú tanulmányaikat a most érettségi és felvételi előtt álló diákok közül.
Kíváncsiak továbbá arra, miként határozzák meg a szakonkénti felvételi ponthatárokat az érettségi eredmények és a felvételi jelentkezések megoszlásának ismerete nélkül, pontosan mekkora a 2013. évi felsőoktatási költségvetési ráfordítás - több, vagy kevesebb a 2011-es szintnél -, beleértve a szakképzési és innovációs járulékokat is, amelyek már nem állnak az intézmények rendelkezésére, a 24 milliárd forint többletforrás milyen célokra használható fel, és kompenzálja-e az év folyamán történt elvonásokat, illetve azokat, amelyekről kedden tájékoztatták az intézményvezetőket.
Garantálja-e a kormány a felsőoktatási intézmények autonómiájának helyreállítását, kiemelten a rektorok szabad megválasztásának jogát, tiszteletben tartja-e a kabinet az Európai Unió, az emberek és a munkaerő szabad áramlására vonatkozó alapelvét, amelyet a közösségi és a magyar jogrend is biztosít. Végül arra is kíváncsiak, mikor fogadják el a 2013. évi intézményi finanszírozásáról és a hallgatói juttatásokról szóló szabályozásokat, érintik-e ezeket a most bejelentett átalakítások, lesznek tanulmányi, illetve szociális alapú ösztöndíjak.
A július 1-i határidő előtti utolsó pillanatban, a hétfői rendkívüli közgyűlésen dőlt el, hogy a fővárosi képviselők kiigazították a már korábban, konszenzussal elfogadott 2025-ös költségvetést, így van újra érvényes büdzséje a fővárosnak – év végéig. Ha nem így lett volna, durva korlátozásokkal és pénzügyi nehézségekkel járó állapotra kellett volna készülni.
A rendelkezés alól csak olyan kiemelt cégek mentesülnek, mint a MÁV vagy az MVM.
Arról is beszélt, ha szemmel lehetne ölni, Brüsszelben egy sortűzzel elintézték volna.
A kormánypárt támogatottsága pedig mélyponton van.
Ha erre nincs jó válasz, a százezres menet csak színes emléknek lesz jó.
A volt vezérkari főnök azt mondta, jobb lenne, ha például a kézigránát-baleset miatt elrendelt vizsgálat eredményét tennék közzé végre.
A légitársaság szerint még este tíz óra előtt újra felszállhatnak.
