szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

Az LMP szerint Magyarországnak nincsen "tartalmi értelemben vett" alkotmánya. A párt politikusa, Schiffer András független parlamenti képviselő keddi sajtótájékoztatóján leszögezte, hogy a 2014-es választásokat követően új alkotmányt kell alkotni.

A képviselő azt mondta, hogy a hivatalosan negyedik alaptörvény-módosítás - amelynek vitáját kedden kezdte meg az Országgyűlés - valójában már az ötödik. Bár az alaptörvény 2011-es elfogadásakor a miniszterelnök a jogszabályt gránitszilárdságúnak és ércnél maradandóbbnak nevezte, azóta kiderült, hogy az inkább egy "löszfalra hasonlít, ami lassan, de biztosan rádől a kétharmados többségre" - fogalmazott.  

Schiffer András kijelentette, hogy a kormánytöbbségnek semmiféle alkotmányozási koncepciója nincs, a döntéseket "pusztán Orbán Viktor pillanatnyi hatalmi étvágya" befolyásolja. Indoklásként hozzátette, hogy a módosító javaslatban szerepel egy olyan gyűlöletbeszéd-szabály, amelyik ellen a fideszes Répássy Róbert - ellenzéki képviselőként - még kiválóan érvelt. A szintén fideszes Gulyás Gergely - folytatta - egy évvel ezelőtt még amellett foglalt állást, hogy az Országos Bírósági Hivatalt nem kell megnevezni a jogszabályban, a javasolt módosítás most mégis megteszi ezt. 

Az LMP korábban úgy gondolta, hogy a Fidesz "2014-es bukása" után, az alkotmányosság helyreállításának érdekében elegendő lett volna néhány módosítást végrehajtani az alaptörvényen. Most viszont már úgy látják, hogy 2014-ben Magyarországnak új alkotmányra lesz szüksége - mondta Schiffer András, aki szerint azt egy részvételi alkotmányozási folyamat során kell létrehozni, hogy a jogszabály kialakításában az állampolgárok érdemben részt tudjanak venni. 

Felhívta a figyelmet, hogy a javasolt módosításban legalább három olyan tétel szerepel, amelyeket korábban az Alkotmánybíróság (Ab) alkotmányellenesnek nyilvánított. Az Ab a gyűlöletbeszéd korábbi szabályozásáról, a családvédelmi törvény családdefiníciójáról és a "hajléktalanüldözésről" már kimondta, hogy azok alkotmányellenesek; egy jogállamban ilyen esetben a törvényhozó hatalom meghajol a döntés ellen - mondta. 

Szerinte a miniszterelnök nemcsak térben, hanem időben is korlátlannak tekinti a kétharmados többség hatalmát, ezért olyan szabályokat is beültetnek az alaptörvénybe, amelyekkel korlátozzák a következő kormányok mozgásterét és így az állampolgári akarat szabad érvényre juttatását. A képviselő közölte, újra módosító javaslatokat nyújtanak be a szociális jogállam visszaállításának érdekében, hogy újra legyen jog a lakhatásoz, a közszolgáltatásokhoz való egyenlő hozzáféréshez és a szociális biztonsághoz.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!