„Fiatalkorúvá, illetve fiatal felnőtté cseperedett egy olyan elkövetői réteg, amely nem riad vissza az útonállásszerűen elkövetett rablások elkövetésétől, személyiségükből adódóan gyakran fel sem fogják, hogy tettüknek milyen súlyos következményei lehetnek" – írta jelentésében Miskolc rendőrkapitánya. A beszámoló szerint nőtt a lopások száma is, összességében is romlott a közbiztonsági helyzet a megyében. A kiszabott bírságok összege viszont nőtt, mert a rendőrökben "tudatosult a jogalkotói akarat".
Meredeken emelkedett az erőszakos bűncselekmények (elsősorban a vagyon elleni jellegűek, így a rablások) száma az elmúlt évben Miskolcon: a városban az egy évvel korábbi 85 helyett 2012-ben 138 rablást regisztráltak, ami 62 százalékos növekedést jelent. Mindez abból a jelentésből derül ki, amit Bogyay Ferenc miskolci rendőrkapitány készített a város képviselő-testületének 2012-ről.
A nagyarányú emelkedés oka a rendőrkapitány szerint az, hogy „fiatalkorúvá, illetve fiatal felnőtté cseperedett egy olyan elkövetői réteg, amely nem riad vissza az útonállásszerűen elkövetett rablások elkövetésétől, személyiségükből adódóan gyakran fel sem fogják, hogy tettüknek milyen súlyos következményei lehetnek”. A miskolci kapitányság vezetője kiemelte annak a gyermekvédelmi intézetben elhelyezett fiúnak az esetét, aki kihasználta, hogy nem büntethető, és 2012-ben több mint 10 rablást hajtott végre. A rendőröknek egészen addig fájt a fejük miatta, amíg el nem tudták helyeztetni a gyermeket az aszódi zárt intézetben.
A beszámolóból kiderül, hogy a gyermekkorú elkövetők száma 2011-hez képest 2012-ben 110-ről 200-ra (+81,8 százalék), míg a fiatalkorú elkövetők száma 365-ről 415-re (+14,2 százalék) nőtt. Mivel a gyermek- és ifjúságvédelem a közigazgatási reform után a megyei kormányhivatalok felügyelete alá került, így hozzájuk fordultunk, hogy egy szakember véleményét is megkérdezzük, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal illetékesei azonban nem akartak nyilatkozni. (A Legfőbb Ügyészség által közölt adatok szerint a gyermek- és fiatalkorú elkövetők száma 2003 és 2011 között országosan is folyamatosan emelkedett: amíg 2003-ban 397 fiú és lány követett el bűncselekményt, addig 2011-ben 671, ezen belül 2005 kiemelkedően rossz év volt, 1167 bűnelkövető gyermek- és fiatalkorúval.)
"Az állampolgárok biztonságérzetére leginkább rombolóan ható"
Más területen sem jobb a helyzet. „Tény, hogy gyakoriságuk miatt az állampolgárok biztonságérzetére leginkább rombolóan ható, vagyon elleni bűncselekmények száma összességében 23 százalékkal nőtt – írta Bogyay Ferenc az egységes nyomozóhatósági és ügyészségi bűnügyi statisztika (ENYÜBS) alapján –, ami azt mutatja, hogy az elmúlt évben is tapasztalható gazdasági válság régiónkat sem kerülte el, és jól kiszámíthatóan a vagyon elleni bűncselekmények számában generált növekedést.” A lopáson belül jelentősen, 19,2 százalékkal emelkedett a besurranások száma, a 2011. évi 437-ről 521-re nőtt. Ez a tendencia várhatóan megfordul a jövőben, „számos besurranó tolvajt sikerült az elmúlt évben eljárás, illetve szabadságelvonással járó kényszerintézkedés hatálya alá vonni.”
Problémát jelent a miskolci kapitányság rendőreinek az is, hogy a város külterületi részeinek hétvégi házait folyamatosan feldúló, a terményeket és a gyümölcsöket ellopó helybelieket elfogják, ugyanígy nem tudnak mit kezdeni a Lyukóvölgyben fosztogatókkal sem. Szintén tehetetlenek az egyenruhások" az avasi lakótelepen élő, a társadalomba beilleszkedni nem akarókkal". Az összes bűncselekmény több mint fele (56%) vagyon elleni bűnügy volt tavaly.
„Ez nem véletlen – tette hozzá –, hiszen Borsod-Abaúj-Zemplén megye, azon belül a kapitányság illetékességi területe az ország hátrányosabb helyzetű régiói közé tartozik, az átlaghoz képest a fejlődésben lemaradtunk, nagyobb a munkanélküliség, alacsonyabb az életszínvonal, és ebből adódóan területünkön a vagyon elleni bűnözés a legjellemzőbb.”
A Netzsaru bűnügyi és rendészeti elektronikus adatbázis szerint a Miskolci Rendőrkapitányságon, mely egyébként az országban a legnagyobb, 2011-ben 10 912 db bűncselekményt, míg 2012-ben 11 872-t regisztráltak, ami tízszázalékos növekedést jelent. Ezek többsége vagyon elleni bűntett, amelyek közül csak a lopások terén 6 százalékos a növekedés. A kapitány nem is kecsegtet sok jóval a jövőre nézve, mert Miskolcon „sem a külső körülményekben, sem a rendőrség feltételrendszerében nem várható olyan jelentős változás, mely a bűnözés visszaszorulását eredményezné, vagy legalábbis lassíthatná a bűnözésben uralkodó negatív folyamatokat”.
Vannak azért jó hírek is a kapitány szerint, a kiszabott pénzbírságok átlagos összege 20 576 forintról 25 897 forintra emelkedett egy év alatt. Ennek oka „a bírságok alsó és felső határainak növekedése mellett az, hogy a jogalkalmazói akarat tudatosult a végrehajtói állomány szemléletében”. A rendőrség ezek szerint már nem nagyon titkolja, hogy az egyenruhások egyik fontos feladata a bírságolás. Bogyay Ferenc saját, bírságolással kapcsolatos kijelentéseit úgy magyarázta a hvg.hu-nak, hogy a szándék nem a minél magasabb bírság kiszabása, hanem "a végrehajtásban körültekintő, kellően differenciált, az eljárás alá vont személyek körülményeihez igazodó bírságolási gyakorlat", melynek hiányában a kiszabott bírságok akár "lényegesen magasabbak" is lehettek volna.
A rendkívül kedvezőtlen körülmények és nehézségek ellenére Miskolcon Bogyay Ferenc szerint "stabil bűnügyi operatív helyzetet tudtak teremteni", és a "körülményekhez képest jó színvonalon fenn tudták tartani 2012-ben a miskolci kapitányság illetékességi területén a közbiztonságot". Ezt a nyomozati eredményességi mutatóval is igazolta a kapitány, amely ugyan 10,9 százalékkal rosszabb a Netzsaru szerint 2011-hez képest, de „Miskolc a maga 45,58 százalékos eredményével magabiztosan előzi meg Debrecent (33,21 százalék), Pécset (36,39 százalék), Szegedet (27,71 százalék), Egert (26,71 százalék) és Salgótarjánt (45,51 százalék) is.
| Munkaverseny? Több mint 1000 százalékos növekedés a bírságban |
A budapesti rendőrkapitányságok tekintetében a kiszabott bírságok alapján 62 437 000 forinttal – a Központi Szabálysértési Osztály mögött – a 2. helyen Józsefváros áll. A kiszabott bírság egy főre jutó átlaga a VIII. kerületben 38 877 forint, ez több mint tízezer forintos emelkedés egy év alatt. A közigazgatási bírság révén behajtott összeg ezen felül 13,5 millió forintot tett ki. A helyszíni bírságok kiszabásában nagyon jól teljesítettek a józsefvárosi rendőrök. A beszámoló szerint míg 2011-ben 8,2 millió forintra rúgott ezek összege, addig 2012-ben 138,9 millió forint lett. Kérdés, hogy ezt be is tudták-e hajtani minden megbírságolttól. Márciusban a Népszava adta közre azt a levelet, amelyben a Hajdú-Bihar Megyei Rendőr-főkapitányság rendészeti igazgatója, Lingvay Csaba vizsgálatot rendelt el annak kiderítésére, hogy a debreceni kapitányság rendőrei az úgynevezett fix bírság esetén a kötelező mértéknél kevesebb összeget szabtak-e ki 2013. január 1-jét követően. A rendészeti igazgató meghatározta azt is, hogy a" (...) szabálysértéseket elkövetőkkel szemben a bírság összegét – differenciálás elve mellett – úgy kell meghatározni, hogy az kellő visszatartó erővel járjon és a jogkövető magatartás kikényszerítésének elérését szolgálja". |
A kegyelmi botrány után is trükköznek a gyermekvédelemben a számokkal, hogy Orbán Viktor elmondhassa, vállalható az állami gondozás állapota. A családjukból kiszakadó gyermekek ezt először a túlzsúfolt, eszköztelen befogadóotthonokban tapasztalják meg.
A tiltottá lett Pride üzenete aktuálisabb, mint valaha.
A Tisza Párt elnöke úgy nyilvánult meg félreérthetetlenül a Pride-ről, hogy le sem írta a rendezvény nevét.
Az indoklás szerint azért, mert nem fellebbeztek a tiltás ellen, de a szervező főváros szerint nem is kell engedély.
Nehéz-Posony Kata, a HVG ügyvédje minden kérdésre válaszol.
A többi uniós ország megvan Orbán nélkül is, legalábbis egy bizonyos pontig.
„A bukásoktól, brutális sérülésektől való félelem folyamatosan bennem van” – meséli Valter Attila országútikerékpár-versenyző a Penge podcast új adásában.
