A rászorulók számára ingyenességet biztosító szociális temetés intézményének megteremtése céljából kezdeményezi a belügyminiszter a temetkezési törvény módosítását – mondta keddi, parlamenti expozéjában Tállai András, a tárca államtitkára.

Mint mondta, a több százezer forintos kiadást jelentő temetés gyakran megterhelő a hozzátartozóknak, ezért a változtatás alanyi jogon mindenkinek lehetővé teszi az ingyenes temetés választását. Ennek azonban feltétele, hogy a temettető vagy egy általa felkért ember közreműködik a temetésben. 

A szociális temetés esetén a temető fenntartójának ingyenesen kell sírhelyet biztosítania, erre a célra külön parcellát kell fenntartania. Erről a fenntartó megállapodás útján is gondoskodhat, ilyenkor egy egyházi fenntartású temető köztemetőként működik majd – tette hozzá. 

Ebben az esetben a temetési kellékeket az állam biztosítja, és a holttest előkészítése sem jelent költséget a hozzátartozóknak, ezt maga vagy az egészségügyi intézmény végezheti – közölte. Ugyancsak térítésmentesen jár a szállítás vagy a hamvasztás, valamint más feladatok is. 

A köztemetés szabályai nem változnak – közölte –, a jogszabály ugyanakkor pontosítja a hamvakkal való rendelkezés szabályait is. Ezek között szerepel, hogy a hamvasztóüzemnek félévente kell közzétenni egységes árait.

Balla György (Fidesz) szakszerűnek, átgondoltnak, az emberek érdekére összpontosító tervezetnek minősítette az előterjesztést, amely számos, a temetkezési szolgáltatások színvonalának emelését vagy árainak csökkentését szolgáló módosítást foglal magában.

A szociális temetéssel kapcsolatban a legfontosabbnak azt nevezte, hogy az minden családnak ingyenes temetési formát kínál, jövedelmi helyzettől függetlenül, vagyis nem előír, hanem lehetőséget ad. Hangsúlyozta: nem szűnik meg a köztemetés vagy a temetési segély, minden eddigi forma megmarad, csupán egy új lehetőség nyílik. 

A képviselő visszautasította, hogy szégyenparcellákat hozna létre a jogszabály, hangsúlyozva: a temető nem kezelheti másképp a szociális parcellákat, a sírok gondozása pedig a család feladata. 

Egy kritikát azonban megfogalmazott: szerinte nem a hamvasztóüzemek alkalmasak az urnák nyilvántartására, hanem a köztemetők, még akkor is, ha azokat nem a temetőben helyezik el. Üdvözölte, hogy a kórházaktól 200 méterre nem lehet temetésfelvételi irodát működtetni 

MSZP: a javaslat sérti az emberi méltóságot

Lendvai Ildikó (MSZP) szerint "nem kellően átérzett" a temetkezésről szóló előterjesztés. Bírálta, hogy szociális temetés esetén szabályszerű sírásást várnak el a hozzátartozótól. Úgy vélte: számos hozzátartozó nem képes erre. Kijelentette: "bevégeztetett, eljutottunk a társadalom megosztásának végpontjáig", hozzátéve: poraikban is máshová kerülnek a szegények. A szociális temetés esetén a kórház nem végzi el a halott rekonstruálását – kritizálta. 

Vitatta, miért van szükség a külön parcellára. Bírálta a tárca korábbi válaszát, miszerint azért, mert a már használt parcellákban a szakképzetlen sírásók akár emberi maradványokkal is találkozhatnának. Álszentnek nevezte, hogy a közös sírásás erősítené a családi összetartozást. Közölte: ne fegyelmezzék a szegényeket, segítsenek, ezért vonják vissza a javaslatot, amely sérti az emberi méltóságot. 

Frakciótársa, Varga Zoltán azt kérdezte, miért célja a kormánynak a köztemetés visszaszorítása. Szerinte az állam az önkormányzatok döntő többségét magára hagyta, a nehezebb helyzetben lévő önkormányzatok pedig szűkebb szolgáltatást tudnak majd nyújtani. Közölte: mivel "ingyen ebéd nincs", a szociális temetés ára a normál temetések árát növeli majd.

A KDNP is finomítana a javaslaton 

Varga László (KDNP) arról beszélt, hogy 52 évi lelkészi szolgálata során mintegy 2500 temetésen volt, és szerinte legfeljebb az urbanizált ember botránkozik meg azon, hogy a családnak kell a halottat felöltöztetni, kiásni a sírt, ez természetes dolog a falvakban. A törvényjavaslat rendelkezései közül kiemelte a szociális temetés szabályozását, azt, hogy követhetővé teszik a hamvak útját, illetve a temetkezési vállalkozásokkal kapcsolatos szabályokat. Utóbbi kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy a piacon vadkapitalizmus uralkodik, ott állnak a vállalkozók az egészségügyi intézménynél, és a boncmesterrel lepaktálva keresik a kuncsaftot, próbálják "minél jobban megvágni".

A kormánypárti politikus szerint az előterjesztés jó, de lehetne finomítani, így meg kellene nézni minden szociális temetésnél, hogy milyen örökséget várhat az, aki ezt választja. Jelezte, módosító indítványban kezdeményezi, hogy minden fekvőbeteg-intézményben legyen kötelező létrehozni egy kisebb helyiséget, ahol a hozzátartozók kegyelettel búcsúzhatnak az elhunyttól.

A Jobbik szerint "vannak benne pozitívumok"

Sneider Tamás (Jobbik) szerint a törvényjavaslat kis része támogatható, vannak benne pozitívumok, de mégis azt javasolta, hogy vonják vissza és újból terjesszék be valódi társadalmi egyeztetés után. A pozitívumok között említette az urnaelhelyezéssel kapcsolatos rendelkezéseket, mivel ez a terület korábban szabályozatlan volt. Felhívta arra a figyelmet, hogy sokan anyagi nehézségek miatt viszik haza az urnát.

Az ellenzéki politikus úgy vélte, nem támogatható a temetkezési szolgáltatókkal szembeni szigorítás, illetve azok ellehetetlenítése. Arra hivatkozni, hogy minden vállalkozó "hiéna", álszent dolog. Miért kell közel 150 vállalkozást vagy csődbe, vagy nehéz helyzetbe juttatni? – kérdezte. Utalt arra, hogy a javaslat szerint a kórház 200 méteres körzetében nem lehet temetkezési iroda, a vállalkozásoknak egy új bemutatóterem kialakítása sokba fog kerülni. Sneider Tamás úgy vélte, felmerül a kérdés, hogy nem a piac újraelosztása zajlik-e, mint a trafikok esetében.