szerző:
Kósa András
Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Nem a pedagógus-béremeléssel fogja megnyerni a Fidesz a választásokat – ebben nagyjából minden általunk megkérdezett egyetértett. A Fideszben úgy látják, éppen elég "nem hangulatjavító" intézkedés is történt a tanárokkal; az MSZP-ben arra hivatkoznak, egyébként is rossz irányba mennek a dolgok. A szakszervezet szerint nem elég, ami történt; és a közvélemény-kutatások sem adnak egyértelmű választ.

Saját bevallása szerint "lapos kúszásban" közlekedett volt iskolájában egy korábban középiskolai tanárként dolgozó Fidesz-képviselő, amikor még az első Fidesz-kormány idején visszalátogatott volt intézményébe. Az akkori ciklus első két évében ugyanis "csendes megszorításokat" hajtott végre a Járai Zsigmond vezette Pénzügyminisztérium, aminek részeként a pedagógusok bére sem emelkedett.

Pedig az ígéretekből (akkor sem) volt hiány, az 1998-as kampányból például a 400 százalékos egészségügyi béremelés volt a legemlékezetesebb (bár Gógl Árpád későbbi egészségügyi miniszter azt mondta, kiforgatták a szavait), de természetesen kijutott a szép szavakból előzetesen a tanároknak is. 2002-ben központi témává vált a közalkalmazottaknak szánt béremelés azzal, hogy az MSZP miniszterelnök-jelöltje, Medgyessy Péter ötvenszázalékos általános közalkalmazotti béremelést hirdetett – és miután a szocialisták nyertek, ezt végre is hajtották. (Igaz, azt később az MSZP szakpolitikusai is elismerték, hogy ez az oktatás teljes reformja nélkül nem sok pozitív változást hozott.)

Három év lapos kúszás

A lapunknak most nyilatkozó Fidesz-honatya valószínűleg 2010 óta szintén kénytelen volt lapos kúszásra váltani, ha volt iskolájába ment: a választási kampányban ugyanis Hoffmann Rózsa még „azonnali és jelentős mértékű” béremelésről beszélt, hogy aztán alig pár héttel a második Orbán-kabinet megalakulása után, 2010 nyarán már azt mondja: „Amennyiben meg tudja teremteni az ország az egymillió munkahelyet, és azt értelmes munkával be tudják tölteni, akkor akár kétszáz százalékkal is lehet emelni. De ez nem négy év múlva fog megtörténni.” Hoffmann szerint ebben a ciklusban marad a „jelképes” emelés.

A kitörő felháborodás hatására az államtitkár később a „jelképest” már „gesztusértékűvé” változtatta, de a tanárokat így sem nyugtatta meg, az államtitkár innentől kezdve érezhetően bizalomvesztés állapotába került. Hoffmann később 2011. november 27-én beszélt a béremelésről, miután a kormány elfogadta a közoktatás teljes átalakítását célzó törvény tervezetét, ekkor már ismét előjött a duplázás, igaz, ekkor a mézesmadzag mellett már a „virgács” is előkerült. Az államtitkár akkor azt mondta, egy kezdő tanár fizetése a 90 ezres minimálbér kétszerese lehet majd, de ezzel párhuzamosan „intenzívebbé válik” a tanárok élete, amit a szakma egyértelműen óraszámemelésként interpretált.

Hoffmann Rózsa már látja a szép jövőt – a tanárok még szkeptikusabbak
©

A köznevelési törvényt elfogadták, ebben – az óraszám emelésen túl – szerepel a 2013. szeptember 1-jei határidő is az életpályamodell bevezetésére, így ezzel a kormány önmagát hozta lépéskényszerbe. Ettől függetlenül úgy tűnt, gondok lesznek a bevezetéssel, mert nincs rá fedezet, és korábban az is felmerült, hogy a béremelést 2014 januárjára halasztják – miközben azok az intézkedések, melyek emelnék a kötelezően az iskolában eltöltött időt, életbe léptek volna, ami viszont sok tanár esetében eddigi pótlékaik elveszítését, azaz bércsökkenést eredményezett volna.

A hét végén eldőlt: lesz béremelés, igaz, ezúttal sem úgy, ahogy korábban beígérték, hanem „két részletben” – ha a Nemzetgazdasági Minisztérium is úgy akarja. Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter ugyanis azt jelentette be, hogy egyelőre a tervezett emelés 50 százaléka jön szeptembertől, a másik fél pedig jövőre. A korábbi tapasztalatok alapján várható, hogy ősztől ez is a Fidesz (és a kormány) kommunikációjának hangsúlyos eleme lesz, a rezsicsökkentéssel együtt, aminek „megvédésére” töretlenül folyik az aláírásgyűjtés, egy talpraesett Fidesz-aktivista még Bajnai Gordonnal is megpróbálta aláíratni az ívet. Kérdés, hogy a pedagógus-béremelést mennyire tudja majd a kormánypárt szavazatokra konvertálni. Ha a rezsicsökkentésből indulunk ki, a kép ellentmondásos: bár kétségtelen, hogy a „kommunikációs teret” a Fidesz hatásosan uralja a témával, rendszeres megszólalásra kényszerítve az ellenzéket is az ügyben, a párt támogatottságának emelkedése, a közhangulat javulása korántsem egyértelmű. A Szonda Ipsos jelentős népszerűség-növekedést mutatott ki február és március között, az intézet adatai szerint a teljes népesség körében 18-ról 24 százalékra ugrott a párt támogatottsága, miután megjött az első csökkentett számla a választókhoz. (A Szondánál meg is maradt ezen a szinten a kormánypárt azóta.)

Impakt, faktor

Mások ugyanakkor nem mértek ilyen erős hatást: a Mediánnál azt látjuk például, hogy az év eleji 27-ről 29-re változott a Fidesz támogatottsága, ami nem szignifikáns emelkedés, és ugyanígy nincs nagy változás a kormány megítélésében sem (33-ról 35-re emelkedett a pozitívan válaszolók aránya), ugyanakkor 22 százalék helyett 26 százaléknyian gondolják már úgy, hogy „jó irányba mennek a dolgok Magyarországon”. Persze még ez az érték is nagyon alacsony, főleg ahhoz a 66 százalékhoz képest, aki szerint továbbra is rossz az irány. A képet tovább árnyalja, hogy a GKI konjunktúraindexe alapján a megkérdezettek többsége a már ismert rezsicsökkentési intézkedések, és a további ígéretek ellenére is pesszimistán ítéli meg saját jövedelmi helyzetét a következő 12 hónapban.

Elvileg minden pártnak fontosak
©

Hozhat-e akkor a Fidesznek szavazatokat a pedagógus-béremelés? A kérdéssel kapcsolatban még a már említett fideszes képviselő is szkeptikus volt. „Maradjunk annyiban, hogy az elmúlt hónapokban sok olyan intézkedés történt, ami nem javította a tanárok hangulatát (utalt a közoktatási intézmények államosításával kapcsolatos anomáliákra – a szerk.), így, azzal, hogy a hosszú ideje ígért béremelés felét kapják egyelőre a tanárok, nem számítok rá, hogy ez önmagában változást hozna a megítélésünkben, még a pedagógustársadalom körében sem” – mondta, hozzátéve, mostanra olyan helyzet alakult ki, hogy a frakcióban is komoly feszültséget keltett volna, ha csak az óraszámemelés jön szeptembertől, béremelés nélkül.

Az életpályamodell bevezetését a megkérdezett ellenzéki politikusok sem tartották olyan kérdésnek, amivel komolyan revolverezni lehetne őket a kampányban. „Komoly különbség van a rezsicsökkentés, és az életpályamodell között: ott egy be nem ígért, váratlan, sokakat érintő döntésről volt szó, az életpályamodell bevezetésével azonban egy régi restanciáját teljesíti végre a kormány, ráadásul nem is úgy, ahogy azt megígérte korábban” – mondta a hvg.hu-nak Hiller István, korábbi művelődési miniszter. Az MSZP volt elnöke szerint így az életpályamodellre ők azt mondják: a pedagógustársadalom természetesen megérdemli a béremelést, de a kormány továbbra sem teljesítette a nekik tett ígéretet teljes mértékben, és egyelőre nem látni, a második emelésre honnan lesz fedezet január 1-jétől. „A tehernövekedés egésze mellé vezetik be a béremelés felét, hát én erre nehezen építenék sikerpropagandát” – mondta Hiller István.

„Én azt sem hiszem el, hogy a rezsicsökkentéssel nőtt a Fidesz támogatottsága, ha több intézet adatait figyeljük hosszú távon, azt látjuk, hogy ez nem igaz. Nem hülyék az emberek, a rezsicsökkentéssel kapcsolatban is felmérték, hogy ez számukra a megugró élelmiszerinflációban, a tranzakciós díjakban, és egyéb terhekben jelentkezik, így a tanárok is látni fogják, hogy ez alatt a kormány alatt semmivel sem lett jobb a helyzetük, sőt” – mondta Szanyi Tibor is. Kérdésünkre, hogy mit állítanak majd szembe a kampányban ezekkel a témákkal, Szanyi Tibor úgy válaszolt: „azt, hogy az MSZP legfontosabb célcsoportjai azok, akikről Mesterházy Attila beszélt legutóbb: a gyerekek, az alkalmazottak, a nők, a kisnyugdíjasok és a kisvállalkozók. Rájuk fogunk figyelni elsősorban, és ebbe természetesen a pedagógusok is beletartoznak”. A képviselő szerint a baloldal egyébként is „hagyományosan érzékeny a közalkalmazottak problémái iránt”.

A pedagógusok kedélyét valóban éppen elég sok ügy borzolta mostanában ahhoz, hogy szeptembertől önmagában ne legyenek túl lelkesek a béremeléstől, ráadásul Hoffmann Rózsa szavai alapján egy most bruttó 128 ezer forintot kereső, főiskolai végzettségű kezdő tanár joggal bízhatott abban, hogy 200 ezer forint körül keres szeptembertől, ehhez képest csalódás éri majd, ha októberben kézhez kapja a bérfizetési jegyzékét. Ráadásul arra még fideszes forrásunk is felhívta a figyelmet, hogy az emelést az alapbérhez képest kell számolni, és ma a tanárok nagy része bérpótlékot kap szakkörök, felzárkóztató órák tartása után. Ez azonban a kötelezően az intézményben eltöltendő órák számának emelésével el fog tűnni. „Vagyis ezeket a túlóradíjakat le kell vonni az érintettek megemelt béréből, így jön ki a valódi jövedelememelkedés, ami kisebb, mint amiről Balog Zoltán beszélt” – figyelmeztetett a képviselő.

Szépségtapasz

Éppen a már felsorolt tényezők miatt nem gondolja a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke sem, hogy hurráhangulat törne ki az oktatásban. A PDSZ-t tavasszal csak egy bírói végzés akadályozta meg abban, hogy sztrájkot szervezzen a tanárok tarthatatlan helyzete miatt, Mendrey László szerint a „fél emeléssel”, az óraszámok növekedésével párhuzamosan nehéz sikerről beszélni. „Bruttó 60-70 ezer forintos emelést vártak a kollégák” – mondta Mendrey László a hvg.hu-nak, hozzátéve kérdésünkre, hogy „a korábbi évek intézkedései erősen erodálták a Fidesz presztízsét a kollégák körében, pedig személyes tapasztalataim szerint 2010-ben nagy részük valóban a mostani kormánypártoktól várta, hogy a szakma megkapja a kellő odafigyelést, úgy tűnt, a Fidesznek van víziója, de csalódtunk”. Kerestük az ügyben Galló Istvánnét, a másik pedagógus érdekvédelmi szervezet vezetőjét is, de nem sikerült utolérnünk.

Mendrey László szavai azért is érdekesek, mert a Fideszben úgy tartják, „a tanárok inkább baloldali szavazók”. Igaz, ezzel kapcsolatban mindenki csak találgathat, mivel nem létezik felmérés a pedagógustársadalom politikai orientációjáról. Az Ipsos vezetője, Závecz Tibor szerint egyébként önmagában nem lenne kimutatható a mintegy 130 ezer hazai pedagógus preferenciáinak változása, még ha gyökeres változást is hozna az életpályamodell. „Ugyanakkor úgy szoktunk mondani, hogy a pedagógusok egy fontos ’transzfercsoport’, vagyis a tanárok szava, véleménye másokat, diákjaik szüleit is befolyásolhatja, így már közvetetten képes lehet hatást elérni egy-egy őket érintő intézkedés.”

Závecz Tibor példaként említette azt a friss felmérésüket is, amiben a fiatalok véleményét kérdezik saját tanáraikról. Eszerint a megkérdezettek háromnegyede azt mondta, volt olyan tanára, aki mind szakmailag, mind emberileg kimagasló volt, ugyanakkor a tanárok anyagi elismertségét egy ötös skálán mindössze 2,3-asra értékelték. „Mindez azt mutatja, hogy a társadalom érzékeny a tanárok anyagi helyzetére, így egy őket érintő fizetésemelés mások számára is pozitív üzenetet jelenthet” – mondta. Erre rímel annak a – választási kampány vezetésében korábban már tapasztalatokat szerzett – MSZP-s politikusnak a véleménye is, aki szerint „a tanárok béremelése ugyan nem jelentős, de nagyon jól lehet majd róla beszélni”.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
MTI / hvg.hu Itthon

A pedagógusok leárulózták Gaskót

"Júdás", "áruló", kiabálták a tüntetők Gaskó Istvánnak, a Liga Szakszervezetek vezetőjének a pedagógusnapi demonstráción, melyen a köz- és felsőoktatás átalakítása, valamint a köznevelési törvény ellen tüntettek a pedagógus szervezetek. Gaskó a rendezvény egyik szónoka volt: a fogadtatás annak köszönhető, hogy a Liga tárgyalni hívta a kormányt a Munka törvénykönyve felülvizsgálata érdekében.

MTI Itthon

Bajnai támogatja a pedagógusok béremelését

Bajnai Gordon, az Együtt 2014-Párbeszéd Magyarországért (Együtt-PM) szövetség vezetője - miután tárgyalt a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) vezetőivel hétfőn, Budapesten - bejelentette, hogy jövőre jelentős, az inflációt legalább 15 százalékkal meghaladó béremelést szeretnének elérni a pedagógusoknak.

MTI Itthon

Jön a pedagógus-béremelés

Lesz pedagógus-béremelés szeptember 1-jétől az életpályamodell bevezetésével együtt - közölte az emberi erőforrások minisztere vasárnap az MTI-vel. Balog Zoltán a kormány szombati döntését a Pedagógusok Szakszervezetének vasárnapi kongresszusán jelentette be az érintetteknek.

Játékot csináltak 2020 szörnyűségeiből – böngészőből indíthatja

Játékot csináltak 2020 szörnyűségeiből – böngészőből indíthatja

Véget ér a Peaky Blinders, a hatodik évad lesz az utolsó

Véget ér a Peaky Blinders, a hatodik évad lesz az utolsó

Online is bemutatják a Grecsó Krisztián regényéből készült darabot

Online is bemutatják a Grecsó Krisztián regényéből készült darabot