Benyújtották az Országgyűlésnek az új házszabály tervezetét és az ehhez kapcsolódó tövénymódosításokat. Az új házszabályra azért van szükség, mert a jövő évi választások után alapvetően megváltozik a kisebb létszámmal működő parlament munkája. A javaslatot várhatóan kedden kezdi tárgyalni az Országgyűlés, de valószínűleg csak jövő februárban fogadják el.
A javaslat a mostaninál szigorúbb keretek közé terelné a jogalkotást: előírná például, hogy a törvényjavaslat benyújtása és a vita megkezdése előtt legalább hat napnak kell eltelnie. Ezzel megszüntetnék a mostani gyakorlatot, hogy például egy péntek este benyújtott törvényjavaslatot hétfőn már tárgyalnak is. A hvg.hu korábbi információinak megfelelően megszüntetnék a részletes vitát, vagy legalább is a plenáris ülés helyett a bizottságok szintjére helyeznék azt.
A törvényjavaslatok módosítóit alapvetően a kijelölt szakbizottság vitatná meg, és készítene úgynevezett bizottsági jelentést, de bármelyik bizottság dönthetne úgy, hogy megvitatja a törvényt és saját jelentést készít. Ha ezek a jelentések egymásnak ellentmondóak, akkor az úgynevezett törvényalkotási bizottságnak kellene ezeket összegezni, és egységes javaslatként a plenáris ülés elé terjeszteni. Ez utóbbi kétszer szavazna egy javaslatról: először az összegzett módosítókról, majd a törvény egészéről.
Az új házszabály nem engedné meg az úgynevezett túlterjeszkedő módosítók benyújtását, vagyis véget vetne annak a gyakorlatnak, hogy a képviselők vagy bizottságok az eredeti javaslat által nem érintett törvényeket, paragrafusokat is megváltoztatnak. Szigorodna a zárószavazás előtti módosító javaslatok benyújtása: ezeket csak jogszabály-ellenesség vagy elírás esetén lehetne beadni, de ez egyúttal azt is jelentené, hogy el kell halasztani a zárószavazást.
Sürgős tárgyalást félévente legfeljebb hatszor lehetne elrendelni, a képviselők kétharmadának szavazatával. Szintén kétharmaddal, de legalább öt ellenzéki képviselő támogatásával lehetne eltérni a házszabálytól (ehhez ma négyötödös többség szükséges). Kivételes sürgős eljárást viszont egyszerű többséggel el lehetne rendelni, igaz, félévente csak négy alkalommal.
Fontos változás, hogy a költségvetést nem két szakaszban tárgyalnák, csak egy körben, és ebben az esetben a költségvetési bizottság végezné a törvényalkotási bizottság feladatait, a módosító indítványok összefésülését. A Költségvetési Tanácsnak a jelenlegi egy helyett három napja lenne, hogy ellenőrizze, a büdzsé módosított változata megfelel-e az államadósságot korlátozó szabályoknak, vagyis lassulna némileg az eljárás.
A bizottságokban fennmaradna a helyettesítés lehetősége, de kiegészülne azzal a szabállya, hogy csökkentik a fizetését annak a képviselőnek, aki a szavazások több mint feléről távol marad. Létrejönne a kisebbségi bizottság, ahol a nemzetiségi képviselők és szószólók foglalnának helyett. Utóbbiak ugyan felszólalhatnak majd az Országgyűlés plenáris ülésén, de nem szavazhatnak, a bizottságban egyenlőek lesznek a jogaik más képviselőkkel.
Ahogy ma sem szabja meg a házszabály, hogy a parlamentnek milyen gyakran kell üléseznie, úgy javaslat is a mindenkori házvezetésre bízná ennek eldöntését. Kövér László házelnök korábban azt mondta, háromhetes ciklusokat képzel el: egy plenáris és egy bizottsági hét után egy hétig a választókerületben dolgoznának a képviselők. Ugyanakkor lehetne minden héten interpellációs blokk, vagy kérdések órája.
Tovább aprítja az egykori akadémiai kutatóhálózatot a kulturális és a tudományos életben is hegemóniára törekvő kormányzat. Meglehet, hogy a humán tudományokkal foglalkozó intézetek megszűnnek, ha azokat végül valóban az ELTE-hez csatolják.
Nem minden magyar hullarabló. Maradtak még páran, akik agresszornak látják az agresszort és áldozatnak az áldozatot.
