Kilenc perc – az Országgyűlés jegyzőkönyvének tanúsága szerint ennyi ideig tartott október 29-én délelőtt az úgynevezett pénzügyi rezsicsökkentésről (az ingyenes pénzfelvételi lehetőségről) szóló törvényjavaslat részletes vitája. A majdnem üres teremben zajló vitában összesen két jobbikos képviselő szólalt fel, majd az egyik előterjesztő, a fideszes Ékes József mondott néhány szót. „Szórványos taps a kormánypárti sorokból” – jegyezte le a gyorsíró, mielőtt az elnök lezárta volna a napirendi pont tárgyalását.

Ha megvalósulnak Kövér László házelnök tervei, ilyen jelenetekkel 2014 májusa után már nem találkozhatnak a parlament munkája iránt érdeklődők. Kövér már tavaly év végén beszélt arról, hogy szerinte a részletes vita „üres, unalmas, néha személyeskedő szócséplés”, amire csak a gyorsírók figyelnek. A házelnök fejében ezért már majdnem egy éve formálódik egy új házszabály, amely – tekintettel a képviselők számának csökkenésére is – 2014-től alapvetően megváltoztatná a parlamenti munkát.

Kétharmad birtokában

Bár Kövér tavaly év végén az Infórádiónak azt mondta, optimális esetben – normalizálódó törvényhozási tempót feltételezve – már 2013 második felében hatályba léphetne az új házszabály, ez nem valósult meg. A hvg.hu kormánypárti forrásokból származó információi szerint azonban Kövér azon az állásponton van: kár lenne elhalasztani a lehetőséget, hogy még a kétharmados többség birtokában, egységes akarattal alkossák meg az új parlamenti működés szabályait, vagyis még ebben a ciklusban el kell fogadni az új házszabályt, még akkor is, ha az csak a 2014-ben megválasztott parlamentre lenne érvényes.

Kövér László csendre inti a képviselőket

MTI / Kovács Attila

Ezt a törekvést jelzi az a tömör válasz is, amit az Országgyűlés sajtószolgálata adott az új házszabályra vonatkozó kérdéseinkre. „Az új házszabály kialakítására vonatkozó módosítási javaslatok még nem öltöttek végső formát, de várhatóan még ebben a hónapban az Országgyűlés elé kerülnek” – írta a sajtószolgálat, amely tartalmi kérdéseinkkel kapcsolatban türelmet kért. Ennek oka az lehet, hogy – kormánypári források szerint – a házelnök koncepcióját még nem hagyta jóvá a Fidesz elnöksége, és nem látták azt a kormánypárti frakciók sem.

Bár a Fidesznek és a KDNP-nek megvan az új házszabály elfogadásához (és az országgyűlési törvény esetleg szüksége módosításához) szükséges kétharmados többsége, információink szerint Kövér szeretné, ha nem tűnne úgy, hogy az új házszabállyal az ellenzék jogait akarják korlátozni. „Az ellenzéki pártok véleményére is igényt tartok” – mondta már tavaly decemberben az Inforádiónak, a közelmúltban pedig – kormánypárti és ellenzéki források szerint is – valóban felvette a kapcsolatot az ellenzéki frakciók egyes vezetőivel, hogy a koncepcióról egyeztessen velük.

Nincs idő színjátékra

Erre azért is szükség lehet, mert a házelnök – korábban többször kifejtett – elképzelése szerint a 199 fős parlamentben a mainál kevesebb lenne a felszólalási lehetőség a plenáris üléseken, amit az ellenzék úgy is értelmezhet, hogy bele akarják fojtani a szót. „Valaha mi, a Fidesz is élveztük annak előnyeit, hogy az emberek figyeltek arra, mi zajlik az Országgyűlésben, sokan nézték, főleg az első ciklusban a közvetítéseket” – mondta tavaly decemberben az Inforádiónak Kövér, de szerinte ma már nincs így, az emberek más módon követik a politikai vitákat. Már ha egyáltalán követik.

MTI / Kovács Tamás

A vitalehetőségek leginkább azzal szűkülnének, hogy a házelnöki koncepció szerint megszűnne a részletes vita, vagyis csak egy olvasatban, az általános vitán tárgyalnák a törvényjavaslatokat. Sőt, Kövér elképzelése szerint a módosító indítványokról sem szavazna a plenáris ülés. „Sokszor órákat töltünk azzal, hogy különböző módosító indítványokat utasítunk el, miközben pontosan lehet tudni, hogy melyeket támogatnak a kormánypártok” – mondta tavaly év végén. Arra a felvetésre, hogy az ellenzékben a Fidesz is nyújtott be több ezer módosítót (a 2010-es költségvetéshez például 1715-öt – a szerk.), Kövér azt mondta: mindenki él a lehetőségekkel, de ez „nyilván nem értelmes cselekvés”, csak demonstráció.

Mivel a jelenlegi 386 helyett 2014-től csak 199 képviselő lesz, Kövér szerint az egy emberre jutó munka megduplázódik, és „nem lesz időnk arra, hogy színjátékokkal szórakoztassuk egymást”. Kormánypárti forrásaink szerint a jelenlegi koncepció alapján a módosító javaslatokat a szakbizottságokban vitatnák meg, és az eredeti szövegen átvezetve, úgynevezett összegyúrt javaslatként továbbítanák. Létrejönne egy törvény-előkészítő bizottság is, amelynek akkor lenne fontos szerepe, ha a szakbizottságokban egymással össze nem egyeztethető javaslatok mennének át. A végén a plenáris ülés általában már csak az így kialakított szövegről szavazna, bár lenne lehetőség rá, hogy a frakciók külön szavazást kérjenek egy-egy módosítóról.

Frakciókormányzás helyett rendeleti kormányzás

A házelnöknek állítólag szándékában áll visszafogni a jelenlegi ciklusban csúcsra járatott frakciókormányzást, vagyis azt a gyakorlatot, hogy szinte hetente módosítgatnak fontos törvényeket. Kövér már többször beszélt a rendeleti kormányzásról, ami ebben az esetben azt jelentené, hogy az Országgyűlés csak a legfontosabb szabályokat alkotja meg, a kormány pedig rendeletekkel tölti ki a kereteket. Ennek a célnak az elérése érdekében megpróbálják például visszaszorítani a salátatörvényeket. Ez azt jelenti, hogy hosszú, teljesen átláthatatlan javaslatokkal módosítanak sokféle, egymással semmiféle összefüggésben nem álló törvényt.

Majdnem üres az Országgyűlés ülésterme

Bánkuti András

A fenti célt szolgálhatja, hogy az új tárgyalási rendben megszűnne, vagy jelentősen visszaszorulna a jelenlegi kormánytöbbség másik kedvenc eszköze, a zárószavazás előtti módosító indítvány (2010 óta összesen 766-ot nyújtott be kormánypárti képviselő, bizottság vagy a kormány – a szerk.). „Ha menet közben kiderülne, hogy az előkészítés nem volt tökéletes, akkor adott esetben lehet, hogy arra kényszerül az előterjesztő, hogy elölről kezdődjön az általános vita” – utalt erre Kövér tavaly decemberben. Az utolsó pillanatban elfogadott módosítók legismertebb példája az egyházügyi törvény, amelyet épp azért semmisített meg az Alkotmánybíróság, mert zárószavazás előtt teljes egészében átírták.

A koncepció a bizottságok szerepének megerősítését feltételezi. Jelenleg ezek a testületek gyakran csak formálisan működnek: az órájukat néző vagy telefonáló kormánypárti képviselők futószalagon szavazzák le az ellenzéki indítványokat. A bizottsági munka minőségét jelentősen rontja, hogy a képviselők helyettesíthetik egymást: gyakori látvány ezeken az üléseken, hogy egyes képviselők két kézzel, vagy a helyettesített társuk névtáblájával szavaznak. Információink szerint Kövér szeretné, ha megszűnne a helyettesítés, amire az is lehetőséget ad, hogy 2014-től főállású képviselők lesznek, vagyis nem lesz tele a parlament például polgármesterekkel, akiknek mindig rohanniuk kell valahová.

Hetente, vagy ritkábban?

Kormánypárti források szerint felvetődött, hogy az új rendszerben meg kellene erősíteni a bizottsági munka nyilvánosságát (elvileg bárki bemehet ma is, ha nem zárt az ülés, de csak kevesen élnek a lehetőséggel – a szerk.), például úgy, hogy az Országgyűlés honlapján keresztül közvetítenék az üléseket. Erre már ma is van technikai lehetőség, vannak olyan termek, ahová beszerelték a robotkamerákat, hogy ne tapossanak egymás lábára a tévéstábok például egy miniszterjelölti meghallgatáson, amire azért a szokásosnál több újságíró kíváncsi.

A bizottságok és a plenáris közti munkamegosztás, illetve az összeférhetetlenségi szabályok lehetőséget adnak arra, hogy ne csak hétfőn és kedden legyen parlament, így akár fölöslegessé válhat, hogy minden héten ülést tartsanak. Ezt ma sem írja elő a házszabály, de a kormány a feszített munkatempó miatt külön kérte a házelnököt, hogy heti rendszerességgel ülésezzenek. Kövér korábban azt mondta: háromhetes ciklusokat képzel el: egy plenáris és egy bizottsági hét után egy hétig a választókerületben dolgoznának a képviselők. Ugyanakkor lehetne minden héten interpellációs blokk, vagy kérdések órája, így nem sérülne a kormány ellenőrzésének joga sem, ami miatt az első Orbán-kormány idején élesen bírálta a háromhetes ülésezést az akkori ellenzék.

Ha érdekli a törvényhozás munkája, kövesse a Kossuth tér 1-3. Facebook-oldalát, ahol rendszeresen talál híreket és érdekességeket!