„Hiába vannak ránk vonatkozó szabályok, a gyakorlatban sem a jogi, sem az etikai felelősség nem érvényesül. Leegyszerűsítve: mindenki azt csinál, amit akar, és vannak olyanok köztünk, akik ezt ki is használják” – lesújtó képet festett az igazságügyi szakértők világáról egy műszaki területen dolgozó szakértő, aki a munkáját féltve azt kérte, nevét ne tüntessük fel.

Több mint egy évtizede váltott, és lett főállásban igazságügyi szakértő, és azt állítja, ennyi idő alatt sok olyan szakvéleménnyel találkozott, amelyről pontosan tudta, hogy enyhén szólva megkérdőjelezhető. „Volt olyan műszaki szakértő, aki még azt sem tudta, hogy az általa megvizsgált autó első- vagy hátsó kerék meghajtású, míg egy másik kolléga egyszer képes volt szakvéleménybe adni, hogy egy kocsi ’magától szétesett’, de nem történt ütközés. De az sem volt semmi, mikor egy ügyben a másik szakértő kihozta, hogy az amúgy magassarkút viselő áldozat gyorsabban futott, mint amilyen időt a 2010-es síkfutó világbajnok ment. Csak mert így volt kedvező arra nézve, aki elgázolta” – sorolta.

Fazekas István

Forrásunk szerint a legnagyobb baj, hogy az ügyek legnagyobb része még akkor is rejtve marad, ha esetleg egy szintén bevont másik szakértő kiszúrja a hibát. „Előfordult, hogy a bírósági tárgyaláson ordítozásig menő vita alakult ki, de hiába mondtam ki, hogy hazugság az egész szakvélemény, az ügyészség nem indítványozta ennek kivizsgálását, a bíró pedig nem tett semmi” – mondta.

Pedig szerinte három olyan terület van, ahol előbb-utóbb mindenki össze fog akadni igazságügyi szakértőkkel: az ingatlanokkal, az autókkal kapcsolatos kérdések, legyen az például egy örökösödés miatti becslés vagy egy biztosítási káresemény, valamint az orvosszakértői kérdések. „Egyáltalán nem mindegy, hogy a szakértő mit hoz ki a véleményében, hiszen legtöbbször ezek alapján dőlnek el az ügyek” – tette hozzá az igazságügyi szakértő, aki szerint elsősorban szakmai felügyeletre lenne szükség.

"Nem gyakorol törvényességi felügyeletet"

Miután beszámoltunk arról, hogy a négy ember halálával végződött közlekedési baleset okozásáért első fokon hat évre ítélt Eva Rezesova ügyében furcsa összefüggéseket derítettünk ki az igazságügyi szakértők által alkalmazott, balesetek modellezésére használt módszerekkel és szoftverekkel kapcsolatban, megkerestük a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumot (KIM). Nem a minisztérium feladata, nem is lehet feladata a Rezesova-ügy szakértő eljárását véleményezni” – ezzel a fordulattal passzolta vissza a labdát hivatalos válaszában a tárca.

A tárcától nem azt kértük, véleményezzék a szlovák milliomosnő ügyében eljáró szakértők „eljárását”, hanem, hogy a Rezesova ügyében feltárt információink általánosságban vetnek fel fontos kérdéseket az igazságügyi szakértők munkáját illetően, amelyek bárkit érinthetnek, hiszen a legkülönfélébb bírósági, hatósági eljárásokban lehet szükség a bevonásukra. És mivel a KIM látja el a törvényességi felügyeletet, tőlük várjuk a választ ezekre a közérdekű kérdésekre.

Az igazságügyi tárca viszont azzal próbált kifarolni kérdéssorunk elől, hogy kijelentették: „az igazságügyi szakértő szakmai tevékenysége felett a minisztérium nem gyakorol törvényességi felügyeletet”. A KIM „a hatályos jogszabály szerint legfeljebb azt ellenőrizheti, hogy a szakértő a kirendeléseknek eleget tesz-e, valamint a névjegyzékben maradás feltételeinek megfelel-e” – tették hozzá. Igaz, a minisztériumi honlapon az olvasható: a tárca – ezen belül is annak Répássy Róbert által vezetett Igazságügyért Felelős Államtitkársága – ellátja az igazságszolgáltatással összefüggő kormányzati feladatokat, feladata továbbá, hogy törvényességi felügyelet gyakoroljon a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara országos és területi szervei felett (ahogy egyébként a végrehajtói kamara, a közjegyzői kamara vagy az ügyvédi kamara felett is). Persze a honlapon szereplő jogkörök és a nekünk küldött válasz közt van különbség: a minisztérium azzal a csúsztatással élt, hogy ők a szakértőkért nem felelnek, „csak” a kamaráért.

MTI / Mihádák Zoltán

Egy névtelenséget kérő kamarai tisztségviselő sommásan úgy kommentálta a minisztérium válaszát: (a felettes minisztérium) „egyszer belegyalogolnának a kamara önkormányzatiságába, de ezek szerint máskor viszont nincs jogkörük. Egy másik igazságügyi szakértő – aki a téma érzékenysége miatt szintén nevének elhallgatását kérve nyilatkozott – szintén azt vetette fel: „amíg a kamara nem választhatja meg saját tagjait, hanem van egy névjegyzéket vezető hatóság, amin a szakértővé válás múlik, akkor miért nem akarja elvinni a balhét is a névjegyzéket vezető hatóság, vagyis a minisztérium?”. Szerinte egészen addig nincs önkormányzatiság, amíg nem is a kamara dönti el, kiből lehet igazságügyi szakértő, de ki sem rúghatja tagjait, és a saját szabályait sem jogosult önállóan megalkotni. „Dől a ház, de már elég régóta dől, és a KIM még nem akarja észrevenni. Viszont a kamarának sincs befolyása arra, hogy a saját tagjai mit „művelnek” – jegyezte meg.

KIM: a szoftverekről nincs jogszabály

A minisztériumtól – mint felügyeleti szervtől – a Rezesova-ügyre hivatkozva azt is szerettük volna megtudni, nem kellene-e nálunk is szabályozni, milyen módszerekkel, milyen programok segítségével készíthetik el szakvéleményüket az igazságügyi szakértők. Erre válaszképpen mindössze idézték a vonatkozó törvényt, miszerint a szakértő a tevékenységét a „jogszabályok rendelkezései, valamint a tevékenységére irányadó szakmai szabályok megtartásával, legjobb tudása szerint köteles végezni”.

A szlovák milliomosnő ügyében a hvg.hu által feltárt információk alapján elsősorban az kérdőjeleződött meg, hogy milyen módszereket, illetve elsősorban milyen számítógépes programokat lehet igénybe venni egy igazságügyi szakvélemény elkészítéséhez. Az Eva Rezesova által okozott baleset rekonstruálására több szakértő által is használt program hitelességét több forrásunk is kétségbe vonta, majd Lovász Zoltán, a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara elnöke is megerősítette, hogy sem a szakma, sem ő nem tud arról, hogy az adott szoftver validált lenne. A validálás jelenti azt, hogy a számítógépes programot valódi autókkal elvégzett ütközési szituációkkal, töréstesztekkel, autógyártók vizsgálataival vetik össze.

Mivel egy sor műszaki szakértő használja nap mint nap a megkérdőjelezett hitelességű programot, erről is megkérdeztük a minisztériumot. „A gépjárművekkel, így különösen balesetelemzésekkel kapcsolatos igazságügyi szakértői tevékenységhez használható szoftverek elfogadhatóságáról jogszabály nem rendelkezik. Nincs olyan előírás sem, hogy az igazságügyi szakértő a vizsgálatához szoftvert köteles használni, bár tény, hogy az mindenképp megkönnyíti és pontosabbá teheti számításait” – válaszolta a szaktárca, hozzátéve, hogy a szakértőkről szóló rendelet szerint bőven elég, ha a szakértő beleírja a szakvéleményébe, milyen programot használt, valamint megadja a „vizsgálathoz használt főbb kiindulási adatokat”.

Azt is firtattuk, hogy más országokhoz hasonlóan nem lenne-e célszerű, ha Magyarországon is szabályoznák, milyen módszerekkel, ezen belül milyen hitelesítési kritériumoknak megfelelő szoftverekkel számolhatnak az igazságügyi műszaki szakértők, de a KIM ezt a kérdést is a kamarára hárította. „Álláspontunk szerint a szakmai szabályok megalkotása, figyelemmel követése elsősorban az adott szakma feladata, így jelen területen az igazságügyi szakértői kamara felelőssége” – közölték, hozzátéve, hogy „jelen ügyig nem érkezett olyan jelzés Tárcánkhoz, hogy ezen szakkérdésekben jogszabály megalkotása lenne indokolt”. Annyit azonban elismertek, hogy „a hasonló vitatott kérdések miatt célszerű lehet, ha a szakma egységes álláspontja kamarai módszertani levélben megjelenne”.

MTI / Komka Péter

Csakhogy a Rezesova-ügyben is érintett, 12 éven keresztül az igazságügyi szakértői kamara élén álló Melegh Gábor lapunknak adott interjújában egyértelműen azt mondta: a módszertani levelek megalkotása régóta befulladt, mert az eljárási szabályok szerint ehhez egyhangú döntésekre lenne szükség, ilyen szakmai egység viszont szinte soha nem alakul ki egy adott tudományterületen belül.

Nehéz az igazságügyi szakértők szakmai ellenőrzése

Lovász Zoltán, a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara jelenlegi elnöke a minisztérium felvetéseire reagálva mindössze annyit mondott: a szakértők kamarája felett megkérdőjelezhetetlenül ők gyakorolják a felügyeletet. Módszertani levelekkel viszont csak bizonyos területeken szabályozható a szakértők tevékenysége. „Egy éve vettem át a kamara irányítását, ennyi idő kevés ilyen súlyú kérdések megoldásához. A pszichológia, toxikológia területén már elkezdődött ilyen kötelező módszertan kidolgozása, a közlekedési területen még nem” – mondta Lovász.

A kamarai elnök is elismerte kérdésünkre, hogy nehezen megoldható probléma az igazságügyi szakértők munkájának ellenőrzöttsége. „A büntetőjogi, illetve polgári jogi felelősségük szabályozott, vagyis azt egyszerűbb vizsgálni, hogy jogszabályszerűen járnak-e el. De pont az a lényeg, hogy egy olyan szakkérdésről van szó, amelyhez csak egy nagyon szűk réteg ért ilyen szinten, ezért a szakértőket tartalmilag csak maga a szakma tudná ellenőrizni. Viszont az a baj, hogy erre csak utólag kerülhet sor” – mondta a hvg.hu-nak Lovász. Szerinte pont ezért fontos a hatóságok bizalma a szakértők irányába. „Ha a bíró és más jogalkalmazók maguk is dönteni tudnának szakkérdésekben, nem szorulnának ránk. Így viszont óriási a jelentősége, hogy az igazságügyi szakértő ne csak a jogszabályoknak, hanem a jó erkölcs követelményének megfelelően járjon el”.