szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Meglepődtek a magyarországi zsidó szervezetek, hogy nem egyeztettek velük a Szabadság térre tervezett német megszállási emlékmű tervéről - írja az Economist, amely szerint erre az lehet a magyarázat, hogy a vitatott emlékmű felavatása után nem sokkal parlamenti választásokat tartanak Magyarországon.

Bár a Fidesz vezet a közvéleménykutatásokban az április 6-i választások előtt, a győzelme nem garantált, mert sok szavazó nem döntött még, kire szavazzon - írta nyomtatott kiadásában az Economist.

A lap szerint a Fidesz vezetői szavazókat akarnak átcsábítani a Jobbik táborából, ebben pedig segíthet az, hogy a Szabadság térre tervezett, sok vitát kiváltó német megszállási emlékmű Magyarországot a nácik ártatlan áldozataként, nem pedig készséges szövetségesükként ábrázolja.

Az emlékművel kapcsolatos vitákkal újra előtérbe kerültek a német megszállással kapcsolatos ellentétek, ráadásul mindez rossz kezdetet jelentett a kormány holokauszt emlékévében - közölte a beszámoló.

Az Economist felidézte, hogy az emlékmű terve miatt Randolph L. Braham New Yorki-i holokausztkutató bejelentette, a neve eltávolítását kéri a Holokauszt Emlékközpont Téka és Információs Központjáról, illetve visszaküldi a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjét is. A professzor szerint a szoborállítás a Horthy-éra tisztára mosására irányuló kísérletek közé tartozik.

A kormányzat viszont visszautasítja ezt a kritikát, szerintük a tervezett emlékműállítás nem része a holokauszt emlékév programjainak, a nácik összes áldozatának állít emléket, nem csak a zsidóknak, és a magyar szuverenitás elvesztését jelképezi.

Az Economist azt is felidézte, hogy Áder János köztársasági elnök a holokauszt emléknapja alkalmából elhangzott január 27-i beszédében egyértelműen kijelentette, az 1944-es német megszállás után a magyar állami szervek kollaboráltak a náci helytartókkal.  

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!