Nagy Andrea, a Központi Nyomozó Főügyészség szóvivője az MTI megkeresésére azt közölte: az ügyben tart a nyomozás, határidejét a Legfőbb Ügyészség június 7-ig meghosszabbította.
Az Alkotmányvédelmi Hivatal 2013. április 25-én oldotta fel a Portik Tamás, az 1990-es évek olajszőkítési ügyleteiről ismert Energol Rt. egykori igazgatója és Laborc Sándor, a Nemzetbiztonsági Hivatal volt főigazgatója közötti két megbeszélésről készült hangfelvétel titkosságát. Az anonimizált leiratokat feltették az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának honlapjára. A dokumentumok szerint Portik Tamás és Laborc Sándor, két másik ember társaságában, 2008-ban két alkalommal találkozott egymással. A megbeszéléseken készült hangfelvételek szerint Laborc a Portiktól származó, közéleti szereplőkre terhelő információkat a nyilvánosság előtt akarta felhasználni. A hangfelvételek leirataiból kiderül, Portik félt attól, hogy 2010-ben a baloldal elveszti a választásokat, és mindent megtett volna, amit kérnek tőle.
Az Országgyűlés Portik-Laborc találkozókat vizsgáló ténymegállapító albizottsága - elnöke az LMP-s Mile Lajos lett - tavaly május 14-én tartotta meg alakuló ülését. A testület mandátuma eredetileg szeptember 30-ig szólt, azt két alkalommal meghosszabbították, legutóbb február 28-ig. A ténymegállapító albizottság valamennyi ülése zárt ajtók mögött zajlott.
A bizottság augusztusban tartotta az első meghallgatásokat. Első körben a szolgálat munkatársait hallgatták meg. November 5-én Balajti László, az Alkotmányvédelmi Hivatal volt főigazgatója válaszolt a testület kérdéseire. Szilvásy György volt titokminiszter első alkalommal november 26-án jelent meg a testület előtt, érdemben azonban nem tudták meghallgatni, mivel akkor még nem oldották fel titoktartási kötelezettsége alól. December 10-én viszont már csaknem három órán át tartott a meghallgatása.
Laborc Sándort és Portik Tamást, valamint a találkozók megszervezésében közreműködő üzletembert, Vajtó Lajost is meg akarta hallgatni a bizottság. Vajtó Lajost egyik értesítési címén sem találták meg, Portik Tamás és Laborc Sándor pedig többször is visszautasította a részvételt.
Ezzel összefüggésben a testület elnöke, Mile Lajos tavaly szeptemberben jogszabály-módosítást kezdeményezett annak érdekében, hogy az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága, valamint annak albizottságai előtt kötelező legyen a megjelenés. Az Országgyűlés múlt évi utolsó ülésnapján nagy többséggel fogadta el az LMP-s képviselő javaslatát. Ennek nyomán szabálysértés lett, ha valaki a nemzetbiztonsági bizottság előtt önhibájából nem tesz eleget adatszolgáltatási, megjelenési és nyilatkozattételi kötelezettségének. A kormánytagok, politikusok, szolgálatok vezetőinek, tagjainak meghallgatásához elegendő az egyszerű többség, míg civilek meghívásához a bizottság tagjainak kétharmados támogatására van szükség. Ez a szabályszegés minden alkalommal akár 300 ezer forintos pénzbírságot jelenthet az illetőnek.
A törvénymódosítás hatálybalépése után, február 18-án Portik Tamás - akit időközben a Fővárosi Törvényszék első fokú, nem jogerős ítéletében tizenegy év fegyházra ítélték felbujtóként elkövetett emberölés miatt a Prisztás-gyilkosság ügyében - egy fővárosi büntetés-végrehajtási intézetben válaszolt a bizottság tagjainak kérdéseire. Ugyanezen a napon Laborc Sándor is megjelent a ténymegállapító albizottság előtt. Az ülés másik meghívottját, a találkozók megszervezésében közreműködő üzletembert, Vajtó Lajost hiába várta a testület.
Mile Lajos elmondta: a ténymegállapító albizottság a munkája során nagyjából 15 embert hallgatott meg, mindenkit, aki a találkozókban érintett volt. Hangsúlyozta: "botorság lenne azt állítani, hogy végére jártak az egész históriának", hiszen "ez rendkívül szövevényes ügy". Mint mondta: bízik abban, hogy a munka, amit elvégeztek és a munkájukat lezáró jelentés alapot jelenthet a jövőre nézve. Továbbá reméli, hogy az új parlamentben "meglesz az elszántság" ahhoz, hogy az új nemzetbiztonsági bizottság vagy annak albizottsága folytassa a munkát.
Mile Lajos szerint a vizsgálódásban vissza kell menni a 90-es évek elejéig, az Energol megalapításáig, sőt az is lehet, hogy még több, ebben az időszakban létrejött egyéb szerveződést is vizsgálni kell. Kocsis Máté, a testület fideszes tagja azt mondta: eredményesnek tartja a bizottság munkáját, mert rámutattak arra, hogy jóval nagyobb figyelmet kell - és kellett volna - fordítani a szervezett alvilág és a titkosszolgálatok kapcsolatára. Ez az ügy "arra mindenképpen ráirányítja a figyelmet, hogy a Gyurcsány-korszakban nem megfelelően kezelték a titkosszolgálatokkal kapcsolatos ügyeket" - jelentette ki Kocsis Máté.
