Portik-Laborc ügy: nincs gyanúsított, meghosszabbították a nyomozást

Várhatóan pénteken befejezi munkáját az Országgyűlés Portik-Laborc találkozókat vizsgáló ténymegállapító albizottsága. Az ügyészségi nyomozás még tart, az ügynek továbbra sincs gyanúsítottja. A testület péntek délelőttre meghirdetett ülésének napirendjén a bizottság munkáját lezáró jelentés elfogadása szerepel.

  • MTI MTI
Portik-Laborc ügy: nincs gyanúsított, meghosszabbították a nyomozást

Nagy Andrea, a Központi Nyomozó Főügyészség szóvivője az MTI megkeresésére azt közölte: az ügyben tart a nyomozás, határidejét a Legfőbb Ügyészség június 7-ig meghosszabbította.

Az Alkotmányvédelmi Hivatal 2013. április 25-én oldotta fel a Portik Tamás, az 1990-es évek olajszőkítési ügyleteiről ismert Energol Rt. egykori igazgatója és Laborc Sándor, a Nemzetbiztonsági Hivatal volt főigazgatója közötti két megbeszélésről készült hangfelvétel titkosságát. Az anonimizált leiratokat feltették az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának honlapjára. A dokumentumok szerint Portik Tamás és Laborc Sándor, két másik ember társaságában, 2008-ban két alkalommal találkozott egymással. A megbeszéléseken készült hangfelvételek szerint Laborc a Portiktól származó, közéleti szereplőkre terhelő információkat a nyilvánosság előtt akarta felhasználni. A hangfelvételek leirataiból kiderül, Portik félt attól, hogy 2010-ben a baloldal elveszti a választásokat, és mindent megtett volna, amit kérnek tőle.

Az Országgyűlés Portik-Laborc találkozókat vizsgáló ténymegállapító albizottsága - elnöke az LMP-s Mile Lajos lett - tavaly május 14-én tartotta meg alakuló ülését. A testület mandátuma eredetileg szeptember 30-ig szólt, azt két alkalommal meghosszabbították, legutóbb február 28-ig. A ténymegállapító albizottság valamennyi ülése zárt ajtók mögött zajlott.

A bizottság augusztusban tartotta az első meghallgatásokat. Első körben a szolgálat munkatársait hallgatták meg. November 5-én Balajti László, az Alkotmányvédelmi Hivatal volt főigazgatója válaszolt a testület kérdéseire. Szilvásy György volt titokminiszter első alkalommal november 26-án jelent meg a testület előtt, érdemben azonban nem tudták meghallgatni, mivel akkor még nem oldották fel titoktartási kötelezettsége alól. December 10-én viszont már csaknem három órán át tartott a meghallgatása.

Laborc Sándort és Portik Tamást, valamint a találkozók megszervezésében közreműködő üzletembert, Vajtó Lajost is meg akarta hallgatni a bizottság. Vajtó Lajost egyik értesítési címén sem találták meg, Portik Tamás és Laborc Sándor pedig többször is visszautasította a részvételt.

Ezzel összefüggésben a testület elnöke, Mile Lajos tavaly szeptemberben jogszabály-módosítást kezdeményezett annak érdekében, hogy az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága, valamint annak albizottságai előtt kötelező legyen a megjelenés. Az Országgyűlés múlt évi utolsó ülésnapján nagy többséggel fogadta el az LMP-s képviselő javaslatát. Ennek nyomán szabálysértés lett, ha valaki a nemzetbiztonsági bizottság előtt önhibájából nem tesz eleget adatszolgáltatási, megjelenési és nyilatkozattételi kötelezettségének. A kormánytagok, politikusok, szolgálatok vezetőinek, tagjainak meghallgatásához elegendő az egyszerű többség, míg civilek meghívásához a bizottság tagjainak kétharmados támogatására van szükség. Ez a szabályszegés minden alkalommal akár 300 ezer forintos pénzbírságot jelenthet az illetőnek.

A törvénymódosítás hatálybalépése után, február 18-án Portik Tamás - akit időközben a Fővárosi Törvényszék első fokú, nem jogerős ítéletében tizenegy év fegyházra ítélték felbujtóként elkövetett emberölés miatt a Prisztás-gyilkosság ügyében - egy fővárosi büntetés-végrehajtási intézetben válaszolt a bizottság tagjainak kérdéseire. Ugyanezen a napon Laborc Sándor is megjelent a ténymegállapító albizottság előtt. Az ülés másik meghívottját, a találkozók megszervezésében közreműködő üzletembert, Vajtó Lajost hiába várta a testület.

Mile Lajos elmondta: a ténymegállapító albizottság a munkája során nagyjából 15 embert hallgatott meg, mindenkit, aki a találkozókban érintett volt. Hangsúlyozta: "botorság lenne azt állítani, hogy végére jártak az egész históriának", hiszen "ez rendkívül szövevényes ügy". Mint mondta: bízik abban, hogy a munka, amit elvégeztek és a munkájukat lezáró jelentés alapot jelenthet a jövőre nézve. Továbbá reméli, hogy az új parlamentben "meglesz az elszántság" ahhoz, hogy az új nemzetbiztonsági bizottság vagy annak albizottsága folytassa a munkát.

Mile Lajos szerint a vizsgálódásban vissza kell menni a 90-es évek elejéig, az Energol megalapításáig, sőt az is lehet, hogy még több, ebben az időszakban létrejött egyéb szerveződést is vizsgálni kell. Kocsis Máté, a testület fideszes tagja azt mondta: eredményesnek tartja a bizottság munkáját, mert rámutattak arra, hogy jóval nagyobb figyelmet kell - és kellett volna - fordítani a szervezett alvilág és a titkosszolgálatok kapcsolatára. Ez az ügy "arra mindenképpen ráirányítja a figyelmet, hogy a Gyurcsány-korszakban nem megfelelően kezelték a titkosszolgálatokkal kapcsolatos ügyeket" - jelentette ki Kocsis Máté.

Ilyen egyszerűen lopták el egy nő több száz millió forintot érő budai telkét

Ilyen egyszerűen lopták el egy nő több száz millió forintot érő budai telkét

Nyolc nap leforgása alatt elajándékoztak, majd eladtak egy jelenleg 300-400 millió forintot érő telket Budapest XII. kerületében – mindezt úgy, hogy a tulajdonos erről semmit sem tudott. Azóta egy konténer is megjelent a területen, a csalás áldozata pedig nem tehetne semmit egy esetleges építkezés ellen sem, mert jogilag már nem az övé a telek. A HVG információi szerint egyre több a hasonló ügy.