szerző:
Szlavkovits Rita
Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

A hajléktalanok a területi választási iroda címéhez tartozó választókerület jelöltjeire szavazhatnak – így gyakorolhatja alapjogát olyasvalaki, akinek nincs fedél a feje felett. Nem igaz, hogy minden hajléktalan apolitikus lenne, vagy a pártok vinnék őket kézen fogva a szavazóurnához. Egy szegedi, politikailag öntudatos hajléktalan választóval beszélgettünk, aki egy évvel ezelőtt került az utcára.

„Nem engedtek Orbán Viktorhoz szólni, amikor pénteken itt volt a Dóm téren, ezért kérdeztem az egyik hajléktalanszállón, hol kell szavazni, mert én dühös vagyok. Pénteken kimentem a Dóm térre, integettem, hogy Fidesz-Fidesz. A nyakamba vettem egy hajléktalantársam 13 éves hiperaktív kisfiát, így akartam megkérdezni, hogy velünk mi lesz, mert ha én sem kapok munkát 40 évesen, akkor vajon mi lesz a kisfiúval, de ellökdöstek a közeléből is.”

Bezdán Bertold
Szlavkovits Rita

Azt nem árulta el, hogy melyik jelöltre voksolt, név szerint nem is ismerte, csak a párt logóját kereste, arra ikszelt. Szegeden a hajléktalanok a Tömörkény-gimnáziumban kijelölt szavazókörben adhatják le voksaikat. Azzal még a helyi választási irodán is feladtuk a leckét, hogy vajon a két szegedi körzet közül melyikben, melyik egyéni jelöltre szavazhatnak az utcán élők. Végül kiderítették, hogy a helyi választási iroda címe a mérvadó, tehát amelyik választókörzet területén az található, annak egyéni jelöltjére voksolhatnak a hajléktalanok, vagyis Szegeden a 2-es körzet jelöltjei közül választhatnak.

"Na, Tibi is el mert jönni"

Bezdán Bertold négy éve még Ópusztaszeren élt, mint mondta, „parasztgyerek eredendően”. Nagyon sérelmesnek tartja, hogy Szegeden tudomása szerint 800-nál is több hajléktalant regisztráltak, a szállókon viszont 100-at alig meghaladó helyet tudnak biztosítani számukra. Bezdán azt is elmesélte, hogy néhány társával együtt most is az erdőben élnek, a Boszorkányszigeten. Azt nem tudta megmondani, hogy mindnyájan elmennek-e szavazni, szerinte többen bujkálnak, nem szívesen mutatkoznak ilyen helyeken. Amikor a szavazókör épülete előtt beszélgettünk, a férfi mosolyogva mutatott egy fekete ünneplő ruhába öltözött férfit, aki szintén hajléktalan: „Na,Tibi is el mert jönni”.

A férfi azt is elmesélte, hogy tavaly ilyenkor még nem volt hajléktalan. Éppen egy évvel ezelőtt, húsvétkor került utcára, mivel elvált, s mindent otthagyott feleségének. Hiába van középfokú műszaki végzettsége, sehol nem kap munkát, így került a közfoglalkoztatásba, többnyire a lehullott leveleket kell összegyűjteniük. Ha albérletben élne, 47 ezer forint még „kajára” sem lenne elég, ezért laknak a Boszorkányszigeten. Annak örül, hogy közmunkás lehet, mert előtte éjjelenként a kukákból üveget gyűjtött, s abból próbálta fenntartani magát. A Máltai Szeretetszolgálat munkatársaitól kért segítséget, hogyan tudna elmenni szavazni, itt készségesen segítettek is neki.

Bezdán elmondta, azt is szeretné, ha lenne szavazatának súlya, nem jó, ha az utcán élők nem hallatják szavukat, ezért ő maga a társait arra buzdította, hogy mindenki menjen el. Sőt, taktikai megbeszélést is folytattak egymás között: most arra a pártra kell szavazni, amilyen színű polgármesterre szavaznak majd ősszel, hiszen úgy jó, ha olyan színű a polgármester, amilyen a kormány, „mert Szeged is azért van rossz helyzetben, mert Botka kommunista”. De én is az vagyok – árulta el végül a hajléktalan férfi.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!