szerző:
hvg.hu

Miért nem volt képes még csak megszorongatni sem a baloldal áprilisban a Fideszt? Hogyan zsugorodott össze kispárttá egyes településeken az MSZP? Miért nem jutottak el a baloldal üzenetei a falvakba, a legszegényebbekhez? Miért tudott sikeres lenni a falvakban a Jobbik? Ki lesz a baloldal vezető ereje, és van-e még értelme május 25-e után a baloldali összefogásnak? Egy baloldalhoz köthető intézet kielemezte a választási eredményeket.

Három részre szakadt Magyarország április 6-án, és ezt a politikai megosztottságot a május 25-i választás tovább erősítette. Radikálisan másképp szavaz már Budapest népe, mint a falvak lakói, és elég pár kilométerre elhagyni a megyeszékhelyeket, hogy teljesen másképp gondolkodó választókra találjunk – ez derül ki a Policy Agenda nevű kutatóintézet a baloldal választási vereségéről szóló, csütörtökön bemutatott elemzéséből.

A baloldal átrendeződésének lehetséges forgatókönyveiről” című tanulmány az országgyűlési és az európai parlamenti választások eredményét feldolgozva arra jutott, hogy baloldal beszorul a nagyobb városokba és Budapestre, de így a három párt (MSZP, DK, Együtt-PM – adott esetben kiegészülve az LMP táborával) együtt sem képes kormányváltó erő lenni. A szerzők szerint ezen belül az MSZP helyzete a legrosszabb, egyedül képtelen már minden társadalmi réteget megszólítani, és csakis akkor van esélye a túlélésre, ha a DK, az Együtt és az LMP térnyerését azokban a falvakban ellensúlyozza, ahonnan az utóbbi években szinte teljesen eltűnt.

A városokból nem lehet választást nyerni

„Amennyiben az MSZP nem akarja betölteni ezt a terepet, akkor a baloldal időt veszít, mivel zöldmezős beruházásban ez nyilvánvalóan lassabban bejárható út” – állapítja meg a Policy Agenda elemzése.

Kik ők?
A Policy Agenda nem sokkal a 2010-es kormányváltás előtt jött létre, főleg politikai, gazdasági kutatásokat végez, a politikai döntések hatásait elemzi. Vezetője Krausz Péter, aki korábban Kiss Péter volt szocialista kancelláriaminiszter munkatársa volt.

Politikailag Magyarország három részre szakadt a tanulmány szerint, de nem ott húzódnak már a törésvonalak, ahol a rendszerváltást követő két évtizedben. Egyre kevésbé beszélhetünk például a nyugat-kelet jellegű megoszlásról (korábban a Dunántúlon a Fidesz, Kelet-Magyarországon az MSZP volt erős), de még azt sem lehet mondani, hogy a Jobbik regionális párt lenne (korábban főleg Hevesben vagy Borsodban volt erős). A szerzők szerint akár egy megyén belül is három különféle politikai mentalitás figyelhető meg.

A választási adatok szerint elég pár kilométerrel eltávolodni egy-egy megyeszékhelytől (ugyanez tapasztalható Győr vagy Miskolc esetében), hogy gyökeresen másképp voksoló szavazókra bukkanjunk.

A három Magyarország:

1. Leszámolás a Budapest-mítosszal

Tény, hogy mindkét választáson a baloldalnak Budapesten (továbbra is) állt a zászló: a főváros másképp szavazott, mint az ország 80 százaléka, de innen semmiképpen nem lehet nyerni egyetlen pártnak sem. Bár magasabb a részvételi arány a fővárosban, a súlya kicsi: áprilisban innen csak a szavazók 18,9 százaléka került ki. A tanulmány szerint, ha egy pártnak vagy egy szövetségnek máshol nincsenek tartalékai, akkor középpárt marad.

Volt egyszer egy MSZP?
©

Ezt mutatta meg a Policy Agenda szerint az április 6-i voksolás is, hiszen Budapesten jelentős volt a kormányváltó hangulat (45 százalékos), de a három párt Kormányváltók nevű szövetsége országosan csak 26,2 százalékot szerzett. Pedig az elemzők szerint egyedül a fővárosban van már csak úgy versenyhelyzetben (váltópárti státuszban) a Fidesszel szemben a baloldal, mint 2010 előtt országosan.

2. A városok is a Fideszre szavaztak

A megyei jogú városokban a három baloldali párt összesen 10 százalékkal volt lemaradva a Fidesztől, de az LMP 6,5 százalékos táborát is beszámolva versenyhátránya a szerzők szerint idővel behozható. Csakhogy az elemzés adatai arra utalnak, hogy a politikailag aktív, de nem a Fideszre voksoló polgárokat a Jobbik már „felszívta” a maga közel 20 százalékos eredményével – tehát a baloldalnak már nincs kellő tartaléka itt sem.

©

Szocialista politikusok gyakran hivatkoztak arra az utóbbi években, hogy lakosság száma alapján Budapestre és a megyei jogú városokra kell a párt erőforrásait koncentrálni, mert innen nyerhető a választás. Ám a tanulmány szerint innen sem lehet nyerni, hiszen a szavazóknak csak 40 százaléka került innen ki. De még ha a 20 ezer fölötti városokat is ideszámítjuk, akkor sem megy a politikailag aktív választók aránya 50 százaléka felé – ám ez a csoport is 4 párt felé ment április 6-án.

A Policy Agenda becslése szerint, ha csak Budapest és a megyei jogú városok eredményeit vesszük figyelembe, a Fidesznek akkor is kormányzó többsége lenne a parlamentben (kétharmada nem lenne). Tehát ha csak ezekben a városokban rendezték volna meg a választásokat, akkor is Orbán pártja nyert volna. Ha ideszámoljuk még a nem megyei jogú városokat is, akkor a baloldal és az LMP csak annyit tudott volna elérni, hogy a parlamentben blokkoló egyharmaddal rendelkezne az elemzés szerint. A Policy Agenda álláspontja: ha csak a városokra koncentrál a baloldal, várhatóan később sem tud majd választásokat nyerni.

A baloldali összefogás ráadásul a megyei jogú városok szinte mindegyikét elveszítette április 6-án. Kivételt képez Nógrád megye, illetve további öt megyében (Bács-Kiskun, Borsod, Csongrád, Jászság, Komárom-Esztergom) volt csak 5 százalék a különbség a Fidesz és a Kormányváltók között.

Azokon a településeken, melyek a térség relatív veszteseinek érzik magukat (Zalaegerszeg, Békéscsaba, Debrecen, Eger) a Jobbik 20 százalék feletti eredményt ért el – állapítja meg a tanulmány. Borsod és Heves megyében már a városokban sem a baloldali szövetség a második erő, hanem a Jobbik. A Jobbik három dunántúli megye (Zala, Győr, Fejér) városaiban már képes volt átvenni a második erő szerepét.

3. A falvak népe és a Jobbik

A községekben a Fidesznek behozhatatlan előnye volt: itt a kormánypárt 48,6 százalékos a kormányváltók és az LMP együtt is csak 22 százalékos eredményt tudott elérni. Így a Jobbik is két százalékot tudott verni a baloldali közegre a maga 24 százalékos eredményével.

Így szerepelt megyénként a baloldali összefogás a falvakban
©

Az LMP-vel együtt a tanulmány szerint a 20 ezer alatti városokban a baloldalnak nevezhető közösség fej-fej mellett végzett a Jobbikkal, de csak fele akkora volt a támogatottságuk, mint a 44,6 százalékos Fidesznek.

A 20 ezer alatti városokban a Fidesz orrhosszal vezet a baloldal előtt. A falvakban már 2002-ben a Fidesz nyert, a tanulmány szerint az elmúlt 12 évben az MSZP „lemondott a legkisebb településekről”, meg sem próbált tenni valamit ez ellen. Hat olyan megye van, ahol a községekben 50 százalék felett szerzett a Fidesz, közte és a baloldal között itt átlagosan 30 százalékos volt a különbség. Ahol visszaszorult a Fidesz (pl. Heves megye), ott is a Jobbik javára (32 százalékos eredmény). Hat megyében pedig 10 százalékkal előzte meg a Jobbik a baloldali összefogást. „Ezeken a területeken már középpártnak sem tekinthető a baloldal” – állapítja meg a tanulmány.

A szegények is fütyülnek a baloldalra

A kutatás szerint minél fejletlenebb egy települése, a baloldali összefogás annál kevesebb szavazatot tudott szerezni április 6-án, azaz pont a legszegényebb rétegeket nem tudta megszólítani, pedig ez volt az egyik célja.

És így húzott el a Jobbik a falvakban
©

A kutatás szerint még a korábbi bázisnak számító Borsod megyében is beszorult a városokba, pontosabban Miskolcra a baloldal. Ahogy kiléptek a megyei központ 20 kilométeres vonzáskörzetében található városkákba, falvakba, máris visszazuhant a támogatottságuk főleg a Jobbik javára.

Kié a baloldal?

Az EP-választások eredményét összevetve az április 6-i parlamenti voksolással kiderül, a MSZP összeomlása az elemzés szerint drámai. Abban a közegben a legelutasítottabb, amely a leginkább várta a kormányváltást: a fővárosban az MSZP harmadik erő lett a DK és az Együtt mögött.

A „második Magyarországon” még jól áll, de már a „nyakán van” a DK: 12 százalék a 10,5 százalékkal szemben. A kisvárosokban és a falvakban a Demokratikus Koalíció nem tudott átütő eredményt elérni (7,5 százalék), az Együtt pedig a parlamenti küszöb alatt maradt. A baloldalon belül tehát az MSZP áll jól ebben a közegben, de az eredménye így is lesújtó: mindösszesen 9,8 százalékot tudott szerezni, a Fidesz és a Jobbik hasított.

A kutatók az elemzés csütörtöki bemutatóján megjegyezték, a választási kampányban figyelték a kisebb települések hírfogyasztási szokásait. Ebből kiderült, hogy a két nagy kereskedelmi tévé és a Kossuth Rádió hírei jutnak el ezekbe a közösségekbe, így a politikai hírek nagy részével nem is találkoznak (a kereskedelmiek főleg bulvárhíreket közölnek, a közrádió a kutatók szerint pedig már „szűri” a politikai híreket). Ezért az elemzők szerint a kormány rezsicsökkentéséről, a közmunka jelentőségéről folyamatosan kaptak híreket, a baloldal ügyeiről csak akkor, ha a pártok arról beszéltek, hogy baj van a szólásszabadsággal, és ellenzik a budapesti megszállási emlékművet.

Egy vidéki város, ahol még él az MSZP
©

A Policy Agenda szerint a Fidesz a kisebb településeken főleg az értelmiségen, közalkalmazottakon keresztül (orvosok, lelkészek, tanárok) tud kapcsolati hálót kiépíteni, a Jobbik viszont felkarolta a helyi közösségeket (például a hagyományőrzést). A baloldalnak viszont az elemzők szerint már nincs élő kapcsolata ezzel a közeggel, legfeljebb csak akkor, ha az aktivisták megjelentek a kampányban.

A Policy Agenda szerint a baloldalon már nincs értelme – a két választás között – az összefogásnak, hiszen külön-külön a pártok jobban meg tudják szólítani a szavazóikat, az MSZP-nek hagynia kell érvényesülni a nagyobb városokban a DK-t és az Együtt-PM-et. Az MSZP-nek már csak egyedül az kisebb településeken van tere: a baloldalon belül ott még vezet. Tehát az Policy Agenda szerint a következő négy évben ebben a közegben a szocialistáknak kell közösségeket építenie, hogy a jövőben egy esetleges baloldali összefogás ismét kormányváltó erő lehessen.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
MTI Itthon

Molnár Csaba: Sem az MSZP, sem az Együtt-PM nem ellenfelünk

A Demokratikus Koalíció továbbra is azt gondolja, hogy az őszi önkormányzati választásokon széles támogatottsággal rendelkező közös főpolgármester-jelölt kell, aki képes legyőzni Tarlós Istvánt – mondta Molnár Csaba, a DK brüsszeli mandátumot szerzett politikusa. Intergalaktikus Űrtanácsról is beszélt a képviselő.

hvg.hu Itthon

Megdöbbentően leszerepelt az MSZP a külképviseleteken

A külképviseleten leadott szavazatok tanúsága szerint a kint tartózkodó magyarok egész másképp gondolkoznak, mint az itthoniak. A parlamenti pártok közül az MSZP lett a sereghajtó, még az 5 százalékot sem érte el a rá leadott szavazatok aránya. Gyurcsányék sem voltak népszerűek, de a külföldi magyarok között előszeretettel kampányoló Jobbik sem hasított. Az LMP viszont sokkal jobban szerepelt, mint itthon.

hvg.hu Itthon

Úgy néz ki, rommá verik az MSZP-t Budapesten

A Mandiner az egyes szavazókörökből kiszivárgott információk alapján azt írja, hogy az Együtt-PM, az LMP és a DK is több szavazatot kaphatott Budapesten, mint az MSZP. A hvg.hu saját forrásai az értesülést megerősítették. Vidéki nagyvárosokban is hasonló eredményekről tudunk.

hvg.hu Itthon

Gyurcsányék szinte beérték az MSZP-t

A DK és az MSZP szinte fej-fej mellett állnak a Fideszből származó információink szerint. A Jobbik a második, az Együtt-PM bejutott, az LMP még billeg.

Csoportos pert indítottak az Epic Games ellen a Fortnite miatt

Csoportos pert indítottak az Epic Games ellen a Fortnite miatt

Lassan Budapestre költözik a Pázmány Egyetem teljes bölcsészkara

Lassan Budapestre költözik a Pázmány Egyetem teljes bölcsészkara

Bejelentették a 25. James Bond-film címét

Bejelentették a 25. James Bond-film címét

Putyin elismerte, hogy fegyverkísérlet volt a nukleáris baleset

Putyin elismerte, hogy fegyverkísérlet volt a nukleáris baleset

Bezárták a németországi „horogkereszt-körhintát"

Bezárták a németországi „horogkereszt-körhintát"

Augusztus 20-án is le lesz zárva a fél város: a rakpartok és a hidak is

Augusztus 20-án is le lesz zárva a fél város: a rakpartok és a hidak is