szerző:
Tetszett a cikk?

Ha Budapestre jönnek, megfogják egymás kezét az utcán, a városban, ahol élnek, titokban karolják át egymást, a szülőhelyükön a családra való tekintettel egyáltalán nem vallják be másságukat – vagyis a földrajzi hely dönti el, mennyire nyíltan élhet egy meleg pár. Kivétel nélkül ugyanarról meséltek: vidéken sokkal nehezebb dolguk van a homoszexuálisoknak, mert kevésbé elfogadó a légkör. A szociálpszichológus szerint viszont a fővárosiak sem jobbak, csak épp közönyösek.

„A négy fal közt éljük a magánéletünket a párommal, de ahogy kilépünk a liftből, átváltunk barátba. Volt már, hogy késő este egy sötét utcán mertünk kézen fogva vagy egymást átkarolva sétálni, de ha jön szembe valaki, elengedjük egymást” – mondta Feil Zsuzsanna. A helyszín, ahol ez a napi rutin: Pécs. Magyarországi léptékben nagyváros, egyetemi város, megyeszékhely – azt hihetnénk, itt elfogadóbb a légkör, így itt könnyebb homoszexuálisként élni. „Ebből a szempontból semmivel sem jobb a helyzet, mint egy világvége kistelepülésen. Csak Budapesten más a helyzet, itt teljesen máshogy viselkedünk: leszállunk a Keletiben a vonatról, és a párom nyúl a kezem után. Egyedül itt mer nyilvánosan megcsókolni” – mondta.

Budapesti ismerőseiktől tudják, hogy olyan mindennapi dolgok is egyszerűbbek a fővárosban, mint kivenni egy albérletet azonos nemű társukkal, vagy elmenni egy szórakozóhelyre. „Van Pécsen egy meleg pár, akik nyíltan felvállalják egymást, mindenhová együtt mennek. Elég nagyot néztek a helyi bankban, mikor közös számlát akartak nyitni” – mesélte. Zsuzsanna viszont – hiába vállalja nyíltan másságát a PeMeL, vagyis pécsi meleg és leszbikus baráti kör egyik szervezőjeként – a budapesti szabadabb atmoszférához képest otthon, Pécsett ennél sokkal óvatosabb.

„Meggyógyultál már?”

„Nem ért durvább atrocitás, de nem is adok rá okot. Igaz, kaptam már meg, hogy ’mocskos buzeránsok’, egyszerűen mert az amúgy egyetlen dél-dunántúli, meleg szórakozóhely előtt álltam, ahová ráadásul csak a társaságunk szórólapjait vittem el” – mondta. De más tájegységen sem jobb a helyzet, amit közvetlenül is tapasztalt, hiszen Nógrád megyében nőtt fel. Egyik gyerekkori barátját beavatta másságába, mire legközelebbi találkozásukkor annak első kérdése az volt: „és meggyógyultál már?”. „Utána sokáig nem beszéltünk, amikor öt évvel később összefutottunk, már úgy érdeklődött, hogy van-e barátnőm. Ez azért fejlődés” – véli.

Budapest pride - résztvevők a 2012-es melegfelvonuláson
©

Nagyon hasonló tapasztalatai vannak egy másik lánynak is, aki a szombati Budapest Pride-ra érkezett a fővárosba, és a családjára tekintettel névtelenséget kérve beszélgetett velünk. „Egy vidéki városban sétáltunk a barátnőmmel kézen fogva, és 20 perc alatt ketten szóltak be, ráadásul lényegében ugyanazt: ’melyikünk a fiú?’. Először egy ötvenes férfi, majd két tinilány, tőlük azért ez meglepett” – mondta a szintén mindössze 19 éves hallgató. Az egyetemen ugyanis jóval liberálisabb hozzáállást tapasztalt, például a gólyatáborban többen nyíltan felvállalták szexuális beállítottságukat, és senkinek nem volt egy rossz szava sem.

Nem toleráns, közönyös

„A másságot betegségnek, szégyennek bélyegző téveszme sajnos éppen úgy megvan Budapesten is, vagyis az itt élők nem elfogadóbbak, hanem közönyösebbek: az emberek kevésbé törődnek egymással” – oszlatja el a toleráns nagyváros-imázst Síklaki István. Vagyis a szociálpszichológus szerint a kisebb településeken egyszerűen jobban odafigyelnek egymásra a helyiek, ezért tűnik fel jobban a másság, illetve tartják jobban számon az ilyesmit. „A különféle bűnbak-kisebbségekre a társadalomban azért van szükség, hogy a többség rajtuk le tudja levezetni például az elszegényedés, és más hasonló alapproblémák okozta feszültséget” – tette hozzá.

A vidéki „egymásra odafigyelésből” fakadó kíváncsiságnál még mindig ezerszer jobb a fővárosiak egymás mellett élése – vallja viszont Kornél. „Egy 20 ezres kisvárosból költöztem ide, ami egy undorító pletykás hely, és persze mindenki ismer mindenkit. A megszoksz vagy megszöksz elv uralkodik” – mondta a fiatal férfi, aki azért is kérte, hogy teljes nevét ne írjuk ki, mert „otthon” csak a családja és pár barát tud szexuális beállítottságáról. Budapesten nyíltan felvállalja homoszexualitását, ugyanakkor mint mondja, „be kell illeszkedni, nem kell provokálni”. Viszont szerinte „azt sem kell hagyni, hogy bántsanak”, nemrég például fültanúja volt egy boltban „buzizásnak”, és ő védte meg a fiatal srácot, akinek beszóltak.

„Debrecenben korábban jártam egy közösségbe, ahol segítettek megnyílni, pont azért, mert vidéken még nehezebb végigjárni ezt az utat” – mondta Kornél, aki hiába van mostanra tisztában önmagával, családja lakóhelyén továbbra is tudatosan titkolja, hogy meleg. „Tiszteletben tartom, hogy nem én lakom ott, hanem a szüleim, és nem akarom, hogy emiatt szájára vegye őket a város. Ha az anyám főnöke rákérdezne, még hazudnék is, mert esélyes, hogy bántanák emiatt” – mondta. „Ha nem költöztem volna el, még az is lehet, hogy nem is tudnék a másságomról” – állítja. „Korábban voltak kapcsolataim lányokkal, valószínűleg valahogy elfojtottam volna” – tette hozzá. Szerinte rengeteg ilyen ember lehet, nála is próbálkozott már nem egy „családapa”.

Ha szorong, megérzik rajta

Biztosan sok vidéki meleg él kettős életet, nagyon is életszerű, hogy a kis faluban ő az agglegény, majd felül a buszra, és elmegy a nagyvárosba, ahol a melegbárban vannak a barátai, akik előtt felvállaltan meleg – mondta a hvg.hu-nak Ritter Andrea pszichológus, a Magyar Pszichológiai Társaság LMBTQ-szekciójának elnöke (az LMBTQ a leszbikus, meleg, biszexuális, transzszexuális és queer szexuális orientációjú emberek gyűjtőneve – a szerk.). „Viszont a kisebb közösségek sokszor elfogadóbbak, szinte mint egy nagy család, ahol bizony mindenféle ember előfordulhat” – tette hozzá. „Egy páciensem mesélte, hogy a falujukban egy férfi pár évtizedeken keresztül, a halálukig élt együtt, és ezt a falubeliek elfogadták. Az ilyen kisebb helyeken egyébként is mindenki tudja a másik vonásait, tulajdonságait” – magyarázta a szakember, aki Melegek címmel írt tanulmánykötet a heteroszexualitástól eltérő szexuális orientációkat magukénak valló emberekről.

©

Az, hogy adott környezet hogyan dolgozza fel a másság megjelenését, a tágabban vett társadalmi értékrend, a szűkebb közösség, az érintett családjának és végül magának a meleg ember hozzáállásának keresztmetszetéből keletkezik – mondta Ritter. Az elfogadást még olyan tényezők is befolyásolják, mennyire aktív tagja a csoportnak, hiszen a népszerű embereknek több mindent elnéz a környezetük. „Vagyis ez egy sokdimenziós kérdés, fontos, hogy az érintett hol tart saját identitásának a felvállalásával. Mert minél természetesebben fogja ezt fel, valószínűleg annál jobban fogják kezelni a többiek is, míg ha fél és szorong, azt megérzi a környezete is” – tette hozzá a pszichológus, aki szerint a másik meghatározó tényező az össztársadalmi berendezkedés. „Ha csak a férfi-nő-gyerekből felépülő családot ismerik el, és minden mást gyakorlatilag betegségnek vagy abnormálisnak titulálnak, akkor az átlag ebből fog kiindulni. Ha a melegek is köthetnek házasságot és nevelhetnek gyereket, akkor az egyes közösségek szintjén sem okoz ez kiközösítést.”

Ránk számíthatsz – mi is számítunk Rád!

A koronavírus korunk legnagyobb krízise, melyben szó szerint létfontosságú a hiteles forrásból való tájékozódás. A HVG-ben ebben a helyzetben is elhivatottan teszünk eleget küldetésünknek: pontos, tényszerű és független tájékoztatást biztosítunk olvasóinak.

Arra kérünk támogasd munkánkat, hogy a nehéz körülmények között is naprakész információval szolgáljunk neked.

Ránk számíthatsz – mi is számítunk Rád!

A koronavírus korunk legnagyobb krízise, melyben szó szerint létfontosságú a hiteles forrásból való tájékozódás. A HVG-ben ebben a helyzetben is elhivatottan teszünk eleget küldetésünknek: pontos, tényszerű és független tájékoztatást biztosítunk olvasóinak.

Arra kérünk támogasd munkánkat, hogy a nehéz körülmények között is naprakész információval szolgáljunk neked.
Újabb Mészáros-közeli céget rejtett el nem átlátható magántőkealap

Újabb Mészáros-közeli céget rejtett el nem átlátható magántőkealap

Nincs kockázatuk a Balatonban kimutatott gyógyszerhatóanyag-maradványoknak

Nincs kockázatuk a Balatonban kimutatott gyógyszerhatóanyag-maradványoknak

Adj valamit már – videoklippel ünnepli Orbán a tízéves évfordulóját

Adj valamit már – videoklippel ünnepli Orbán a tízéves évfordulóját