szerző:
hvg.hu

Nyolcaddöntőt és három csoportmeccset rendez Budapest a 2020-as futball-Európa-bajnokságon – jelentették be csütörtökön az UEFA végrehajtó bizottsága ülését követően. Az Európa bajnokság döntőjének London lesz a házigazdája. A negyeddöntőket (és három csoportmeccset) Münchenben, Bakuban, Szentpéterváron és Rómában, a nyolcaddöntőket (és szintén három csoportmeccset) a magyar főváros mellett Koppenhágában, Bukarestben, Amszterdamban, Dublinban, Bilbaóban, Brüsszelben és Glasgowban rendezik majd.

Három csoportmeccset, illetve egyet a kieséses szakaszból (nyolcad- vagy negyeddöntőt) – ezt rendezik meg a leendő Puskás Ferenc stadionban Budapesten a 2020-as labdarúgó-Európa-bajnokságból. Ez volt az, amire Magyarország pályázott, és ami be is került végül a kiválasztott 13 helyszín közé. Hasonló meccseket rendeznek majd további 11 európai városban, míg az elődöntőket és a döntőt, a „döntők”-csomagot London kapta (Németország nem kicsiny és nem önzetlen támogatásával – de erre még visszatérünk).

Milyen Eb lesz ez?

A furcsának tűnő Eb gondolatát Michel Platini, az UEFA elnöke 2012-ban, a lengyel-ukrán közös rendezésű torna idején vetette fel, javaslatként az első Európa Bajnokság (1960, Franciaország) megszervezésének 60. évfordulója megünneplésére. Az ötlet azonnal komoly vitát váltott ki, noha igazán lényegi ellenérv nem volt. Legfeljebb annyi, hogy nehézkesebb lehet a csapatoknak és a szurkolóknak az utazás, a meccsek közötti napok hangulata nem lesz olyan fesztiváljellegű, mint azt már mindenki megszokta, és kérdéses a lehetőség a találkozó kezdési időpontjának összehangolására, hiszen az rendezők más-más időzónában is lesznek.

A Puskás Ferenc Stadion látványterve - kattintson galériánkért!
©

Ezzel szemben egy ilyen torna megrendezése mindenképpen olcsóbbnak tűnik, ráadásul amúgy házigazdaszerepre esélytelen országoknak is gazdaságilag-infrastrukturálisan is még emészthető lehetőséget kínál (nem 16 vagy 24 ország csapatát, szurkolóit kell elszállásolni, közlekedtetni, nem ennyi válogatottnak kell edzőhelyet biztosítani, hanem a legextrémebb esetben is a negyedének, de akkor minden meccset mások játszanának, ami kizárt). És persze ott van a jelképes üzenet: egy nagy közös torna, mert ez ünnep.

A 2024-es Eb-ről ugyanis még nincs döntés, de egyelőre úgy tűnik, ott az UEFA visszatér már a régi rendszerhez, azaz egy, esetleg két ország közösen rendez, a többieknek pedig marad a televíziós közvetítés. És itt jön be, a már említett német segítség Londonnak. Ők Münchent, az Allianz arénát nevezték a 2020-as elődöntők, illetve a döntő megrendezésére, ám végül arra jutottak: inkább kérnek csak csoportmeccseket, és átengedik a lehetőséget a briteknek. Mindezt úgy, hogy azok cserébe támogatják őket a 2024-es Eb rendezési jogának megszerzésében, ahol a mostani jóslatok alapján olyan vetélytárssal kell majd szembenézniük, mint Törökország, esetleg a nagyobb tornát szintén rég rendező, azóta kétszer is Európa bajnok, egyszer pedig világelső spanyolok.

A vetélytársak

A csütörtöki döntés bejelentése előtt szakmai körökben nagyrészt egyetértés volt abban, hogy ha Magyarország nem vehet részt még a kollektív Eb-szervezésben sem, akkor valószínűleg sosem rendez majd ilyen tornát. Amióta lezárult ugyanis a jelentkezési folyamat a tornára, nyilvánvaló volt az is, hogy – ellentétben a tényleges futballal – itt voltak verhető vetélytársak, talán elegen is a befutáshoz. Elég arra gondolni, hogy a határidő lejárta előtt előbb visszaléptek a korábban részvételi szándékukat jelző finnek és portugálok, nem pályáztak végül a franciák és a svájciak, majd lemondták a jelentkezést a csehek és a lengyelek is. Utóbbi kettő különösen fontos volt, mert az UEFA a helyszínek kijelölésénél a regionális elvet is kritériumnak jelölte, és úgy döntött: térségenként két város kapjon lehetőséget, így ugyanis a bajnokság 60 születésnapjára rendezett torna valóban összeurópai ünneplés lesz.

Az Amsterdam ArenA - kattintson galériánkért!
©

A nevezési lista tehát így nézett ki:

-          Döntőkre és standard csomagra egyaránt pályázott:

  • London (a 90 652 férőhelyes Wembley-vel
  • München (Allianz aréna, 70 067 férőhely);

-          Standard csomagra jelentkezett:

  • Baku (Olimpia stadion, 69 870 férőhely, 2015-re készül el);
  • Minszk (Dinamo aréna, 35 ezer férőhely, 2019-ben adják át);
  • Brüsszel (Eurostadium, 62 613 fő, 2018-re ígérik);
  • Szófia (Nemzeti stadion, 33 621, 2017-re kész);
  • Koppenhága (Parken stadion, 38 190 – ez a legrégebbi stadion a jelentkezők közül, 1992-ben adták);
  • Szkopje (II. Macedon Fülöp Nemzeti Aréna, 32 483 fő, 1980-ban épült, 2011-ben újult meg);
  • Budapest (Puskás Ferenc stadion, 68 156 fő, 2018-re ígérik);
  • Jeruzsálem (Teddy stadion, 32 ezer fő, 2019-re lesz kész);
  • Róma (Olimpiai stadion, 68 993 férőhely, 2017-re lesz alkalmas az Eb-re);
  • Amszterdam (Amsterdam aréna, 53 052 férőhely, 1996-ban adták át);
  • Dublin (Dublin aréna, 51 711 fő, 2010-ben készült el);
  • Bukarest (Nemzeti Aréna, 54 851 fő, 2011-ben adták át);
  • Szentpétervár (Zenit aréna, 61 251 férőhely, 2016-ra épül meg);
  • Glasgow (Hampden Park, 51 472 fő, 2013-ban újítottál fel);
  • Bilbao (San Mamés stadion, 53 289 fő, 2015-re épül meg);
  • Stockholm (Friends aréna, 50 653 fő, 2012-ben készült el);
  • Cardiff (Millenium stadion, 74 154 fő, 1999-ben fejezték be).

Ami az UEFA elvárásait illeti ugyanis, a versenykiírás szerint az elődöntők, illetve a döntő megrendezéséhez legalább 70, a negyeddöntőkhöz 60, a nyolcaddöntőkhöz pedig 50 ezer férőhelyes stadionok kellenek. Ám, hogy az egész még demokratikusabb legyen, belementek, hogy két esetben kivételt tesznek, tehát a 12 standard csomagosba befér két legalább 30 ezer fős aréna is.

A Zenit Arena építési munkálatai Szentpéterváron 2014. április 12-én - kattintson galériánkért!
©

A rendezési jog egyébként nem jelent feltétlenül kijutást is az Eb-re (ha csak ez járt volna a fejünkben, kár volt pályázni), a torna lebonyolításánál pedig figyelnek arra, hogy a hat csoport mindegyikében legfeljebb két házigazda lehet. Az Eb-döntőbe kijutott házigazdáknak garantálják, hogy csapatuk két meccset otthon játszhat. A kieséses szakaszban azonban megtörténhet például, hogy rendezőként is valahol máshol próbálnak továbbjutni. Igaz, a rendezés jogának elnyeréséhez feltétel az is, hogy az egymást követő meccsek helyszínei legfeljebb kétórányi repülőútra legyenek egymástól, megkönnyítve ezáltal a szurkolók utazását.

Budapest: pluszok és mínuszok

Az UEFA egy héttel a döntés előtt hozta nyilvánosságra a jelentkező 19 város, illetve stadion értékelését. Ebből az derült ki, hogy szerintük Budapest pályázatának sikere emelné idehaza a magyar futball színvonalát, s a rendezés egyben a sportág tízéves programját zárná le. A jelentésből kiderül: a tervek szerint 341 millió eurónyi összegből 2018-ra elkészülő Puskás Ferenc stadion, illetve a város is megfelelő lehet Eb-helyszínnek.

Az Eurostadium látványterve Brüsszelben - kattintson galériánkért!
©

Ha minden a tervek szerint halad, az UEFA szerint a pálya és a stadion, valamint az ahhoz tartozó VIP-páholy mérete megfelelő lesz, kialakítanak elég mellékhelyiséget, elsősegélynyújtó területet és a mozgáskorlátozottak számára szükséges helyet.

Kifogásolták azonban az evakuációs terv hiányát, amit viszont legalább részben betudtak annak, hgy a stadionból egyelőre tényleg csak tervek vannak. Budapest reptéri kapacitásait, légi forgalmát éppen csak elegendőnek tartják, ugyanakkor azt kiemelték, hogy a szurkolók és a delegációk elszállásolásával nem lehet probléma Budapesten.

Három bukás után

Magyarország negyedik alkalommal pályázott most labdarúgó-Európa-bajnokság szervezésére. Így jártunk eddig:

 

2004 – A tíz évvel ezelőtti Eb megrendezésére az osztrákokkal közösen pályáztunk. Az Eb potenciális magyarországi helyszíneit stadionpályázattal választották ki, eszerint Győr, Székesfehérvár, Debrecen, az Üllői úti FTC-pálya és a Népstadion adott volna otthont a mérkőzéseknek. 1998. március 25-én a Dunán rendezett "kick-off party" (kezdőrúgás parti) keretében nyilvánosan is bemutatták a pályázatot, amelyet október 1-jén nyújtottak be az UEFA-nak. 1999. március 7-én az UEFA végrehajtó bizottsága Portugáliának ítélte a rendezés jogát. Az osztrák-magyar pályázat a spanyol kandidációt megelőzve a második helyen végzett.


2008: – 2000 júniusában felvetődött egy közös magyar-horvát-osztrák-szlovén pályázat lehetősége is, de Ausztria végül Svájccal közösen pályázott, a horvátok pedig a bosnyákokkal közösen próbálkoztak. Magyarország 2001. augusztus 3-án jelentette be, hogy önállóan kandidál. A mérkőzéseknek Székesfehérvár, Miskolc, Kaposvár, Debrecen, Győr, Szeged és Budapest (a felújítandó Puskás Stadion és a Fehér úti új stadion) adott volna helyet. 2002. június 19-én adtuk át "élőben" a pályázatunkat. 2012. december 12-én az UEFA végrehajtó bizottsága Ausztriának és Svájcnak ítélte a rendezés jogát. A döntőbe Ausztria-Svájc, Görögország-Törökország és Magyarország pályázata jutott be. Görögország és Törökország pályázatát visszautasították, így a magyar és az osztrák-svájci pályázat harcolt a győzelemért, az utóbbi páros nyert.


2012: – A 2012-es torna megrendezésére Horvátországgal közösen pályáztunk. A magyar városok közül Budapesten, Debrecenben, Győrben és Székesfehérváron rendeznek volna Eb-meccseket, Budapest lett volna a döntő házigazdája. Pályázatunkat 2007. február 15-én adtuk át az UEFA-nak. Az UEFA 2007. április 18-i határozatában a lengyel-ukrán pályázóknak ítélte a rendezés jogát. A lengyel-ukrán és az olasz pályázat mellett harmadikként jutottunk be az utolsó körbe, de itt egyetlen szavazatot sem kaptunk. (mti)

A bejelentés

Az UEFA végrehajtó bizottsága péntek reggel előbb azt döntötte el, hogy mely város legyen a döntő helyszíne, majd következett az a négy pályázó, amely a negyeddöntőket rendezheti. Itt már területi szempontokat is figyelembe vettek: a cél – mint említettük – az volt, hogy minél jobban lefedjék Európát. Végül döntöttek, hogy a fennmaradó 14 jelöltből mely nyolc kapja a nyolcaddöntőket (és persze itt is három csoportmeccset).

A délután egykor kezdődött genfi gálán következett azután Michel Platini, aki ugyanebben a sorrendben ismertette a kiválasztottakat.

Így tehát:

2020-ban a világbajnokság döntőjét és két elődöntőjét Londonban rendezik meg.

A negyeddöntők (és három csoportmeccs) házigazdái: München, Baku, Szentpétervár és Róma

A nyolcaddöntők (és persze szintén három mérkőzés a csoportkörben) helyszínei: Koppenhága, Bukarest, Amszterdam, Dublin, Bilbao, Budapest, Brüsszel és Glasgow  (a bejelentés sorrendjében).

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Elütöttek Vilmos hercegék egy 83 éves asszonyt

Elütöttek Vilmos hercegék egy 83 éves asszonyt

"Ki a Tisza vizét issza" – rengeteg műanyag van a hazai folyók alján

"Ki a Tisza vizét issza" – rengeteg műanyag van a hazai folyók alján

Kiszáll a POSZT-ból a Magyar Színházi Társaság

Kiszáll a POSZT-ból a Magyar Színházi Társaság

Hogyan lett Mussolini a világ legnagyobb festőzsenijének a rajongója?

Hogyan lett Mussolini a világ legnagyobb festőzsenijének a rajongója?

Elítélték a tanárt, aki 9 millió forint kiránduláspénzt lenyúlt

Elítélték a tanárt, aki 9 millió forint kiránduláspénzt lenyúlt

Téved, ha azt hiszi, csak a magyarok közt akad olyan, aki bántja a teknősöket

Téved, ha azt hiszi, csak a magyarok közt akad olyan, aki bántja a teknősöket