„Nem akarhatnak több ezer békés polgárt erővel szétkergetni” – politikai elemzők a betiltott Pride-ról
Mi lenne, ha a kormány csöndben kiszállna a csatából vagy épp ellenkezőleg, még jobban beleállna?
Kedden tört ki a kéknyelv-betegség járvány Magyarország déli országhatártól mintegy 120 kilométerre Romániában, a betegség miatt felállított megfigyelési körzet viszont Békés és Csongrád megye egyes területeit is érinti. A járvány hazánkban még nem jelent meg, azonban a magyar állat-egészségügyi hatóság megelőző laboratóriumi vizsgálatokat végez és szigorított intézkedéseket vezetett be a megfigyelési zóna térségében – közölte a Nébih.
Idén nyáron és ősszel jelentős mértékben terjedt tovább Dél-Európa egyes területein az endémiás kéknyelv-betegség: a járványban érintett Görögország és Bulgária teljes, Romániának pedig jelentős része, de járványkitöréseket jelentettek Szerbiából, Macedóniából, Bosznia-Hercegovinából, Törökországból és Albániából is.
A szúnyogok által terjesztett vírusos állatbetegségre kizárólag a kérődző állatok (szarvasmarha, juh és kecske, valamint a vadon élő kérődzők) fogékonyak, az emberek egészségére nézve ártalmatlan. A betegségnek nincs élelmiszer-higiéniai vonatkozása, az esetlegesen fertőzött állatokból előállított élelmiszerek sem jelentenek veszélyt az egészségre.
A romániai járvány miatt felállított megfigyelési körzet Csongrád megye Makói, Hódmezővásárhelyi és Szegedi járásának és Békés megye Gyulai, Orosházi és Mezőkovácsházi járásának egyes részeit érinti. A korlátozás alá vont területekről fogékony állatot kiszállítani kizárólag a kiviteli tilalom alóli felmentés feltételeinek megléte esetén lehetséges.
A megfigyelési körzeten belül az állategészségügyi hatóság a fogékony állatok vérmintáiból laboratóriumi vizsgálatokat végez, hogy kizárható legyen az állatállományban a betegség hazai jelenléte és felméri a terjedéséért felelős szúnyogfajok jelenlétét is.
Fontos, hogy hazánkat a járvány jelenleg nem érinti. Az állat-egészségügyi hatóság szakemberei mindent megtesznek, hogy továbbra is fenntartsák Magyarországon a 2008 óta meglévő kéknyelv-betegség mentességet.
A betegség főbb tünetei juhokon a lázas, levert állapotot követően vérzések, ödémák, nyálkahártya- és bőrfekélyek megjelenése elsősorban a fejen és a lábvégeken. Az érzékenyebb fajták között jelentős lehet az elhullás. Szarvasmarhákban legtöbbször csak orrhurut, az ajkak és a szemhéjak duzzanata, az orr és a szájnyálkahártyák, valamint a szutyak kimaródása észlelhető.
