Megszavazta szerdán Strasbourgban az Európai Parlament (EP) a Jean-Claude Juncker volt luxemburgi néppárti miniszterelnök által vezetett új Európai Bizottságot, amelyben Navracsics Tibor kulturális, oktatási, ifjúságpolitikai és sportügyi biztos lett.

Korábban a zöldek közölték, hogy a bizottság ellen fognak szavazni, és ennek részben Navracsics személye az oka. A liberálisok azonban azt üzenték, hogy megszavazzák az Európai Bizottságot.

MTI / EPA / Olivier Hoslet

A november elsején hivatalba lépő új Európai Bizottság elnöke a luxemburgi Jean-Claude Juncker, aki az előző bizottsági elnökhöz, José Manuel Barrosóhoz képest sok jogkört delegált az alelnökökre, valamint első alelnöki tisztséget is létrehozott.

    A bizottság első alelnöke a holland Frans Timmermans, aki a minőségi jogalkotásért, az uniós intézményközi kapcsolatokért, a jogállamiság és alapjogi charta tiszteletben tartásáért, valamint a fenntartható fejlődésért felelős.
    A hat további alelnök
    - az olasz Federica Mogherini, aki az unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője;
    - a bolgár Krisztalina Georgieva, a költségvetés és emberi erőforrások felelőse;
    - az észt Andrus Ansip, aki a digitalizált egységes piacért felel;
    - a szlovák Maros Sefcovic, aki az energiaunió ügyében illetékes;
    - a lett Valdis Dombrovskis, aki az euró ügyeit és a szociális párbeszédet felügyeli majd;
    - valamint a finn Jyrki Katainen, akinek a területe a munkahelyteremtés, a növekedés, a beruházások és a versenyképesség.
    A húsz "egyszerű biztos" a következő területekért felel:
    - az ír Phil Hogan a mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért;
    - a spanyol Miguel Arias Canete az éghajlat- és energiapolitikáért;
    - a dán Margrethe Vestager a versenyjogért;
    - a német Günther Oettinger a digitális gazdaságért és társadalomért;
    - a francia Pierre Moscovici a gazdasági és pénzügyekért, az adózásért és a vámunióért;
    - a magyar Navracsics Tibor az oktatásért, kultúráért, ifjúságpolitikáért és sportügyekért;
    - a belga Marianne Thyssen a foglalkoztatási és szociális ügyekért, valamint a munkavállalói készségekért és mobilitásért;
    - a máltai Karmenu Vella a környezetpolitikáért, tengerügyekért és halászati politikáért;
    - az osztrák Johannes Hahn az európai szomszédságpolitikáért és az EU-csatlakozási tárgyalásokért;
    - a brit Jonathan Hill a pénzügyi stabilitásért, pénzügyi szolgáltatásokért és a tőkepiaci unióért;
    - a litván Vytenis Andriukaitis az egészségügyért és élelmiszer-biztonságért;
    - a ciprusi Hrisztosz Sztilianidesz a humanitárius segítségnyújtásért és válságkezelésért;
    - a lengyel Elzbieta Bienkowska a belső piacért, ipar-, vállalkozás- és kkv-politikáért;
    - a horvát Neven Mimica a nemzetközi együttműködésért és fejlesztésért;
    - a cseh Vera Jourová a jogérvényesülésért, fogyasztópolitikáért és a nemek közötti esélyegyenlőségért;
    - a görög Dimitrisz Avramopulosz a migrációs és uniós belügyekért, valamint az uniós polgárságért;
    - a román Corina Cretu a regionális politikáért;
    - a portugál Carlos Moedas a kutatásért, tudományért és innovációért;
    - a svéd Cecilia Malmström a kereskedelemért;
    - a szlovén Violeta Bulc pedig a közlekedésért.