Megszavazta szerdán Strasbourgban az Európai Parlament (EP) a Jean-Claude Juncker volt luxemburgi néppárti miniszterelnök által vezetett új Európai Bizottságot, amelyben Navracsics Tibor kulturális, oktatási, ifjúságpolitikai és sportügyi biztos lett.
Korábban a zöldek közölték, hogy a bizottság ellen fognak szavazni, és ennek részben Navracsics személye az oka. A liberálisok azonban azt üzenték, hogy megszavazzák az Európai Bizottságot.
MTI / EPA / Olivier Hoslet
A november elsején hivatalba lépő új Európai Bizottság elnöke a luxemburgi Jean-Claude Juncker, aki az előző bizottsági elnökhöz, José Manuel Barrosóhoz képest sok jogkört delegált az alelnökökre, valamint első alelnöki tisztséget is létrehozott.
A bizottság első alelnöke a holland Frans Timmermans, aki a minőségi jogalkotásért, az uniós intézményközi kapcsolatokért, a jogállamiság és alapjogi charta tiszteletben tartásáért, valamint a fenntartható fejlődésért felelős.
A hat további alelnök
- az olasz Federica Mogherini, aki az unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője;
- a bolgár Krisztalina Georgieva, a költségvetés és emberi erőforrások felelőse;
- az észt Andrus Ansip, aki a digitalizált egységes piacért felel;
- a szlovák Maros Sefcovic, aki az energiaunió ügyében illetékes;
- a lett Valdis Dombrovskis, aki az euró ügyeit és a szociális párbeszédet felügyeli majd;
- valamint a finn Jyrki Katainen, akinek a területe a munkahelyteremtés, a növekedés, a beruházások és a versenyképesség.
A húsz "egyszerű biztos" a következő területekért felel:
- az ír Phil Hogan a mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért;
- a spanyol Miguel Arias Canete az éghajlat- és energiapolitikáért;
- a dán Margrethe Vestager a versenyjogért;
- a német Günther Oettinger a digitális gazdaságért és társadalomért;
- a francia Pierre Moscovici a gazdasági és pénzügyekért, az adózásért és a vámunióért;
- a magyar Navracsics Tibor az oktatásért, kultúráért, ifjúságpolitikáért és sportügyekért;
- a belga Marianne Thyssen a foglalkoztatási és szociális ügyekért, valamint a munkavállalói készségekért és mobilitásért;
- a máltai Karmenu Vella a környezetpolitikáért, tengerügyekért és halászati politikáért;
- az osztrák Johannes Hahn az európai szomszédságpolitikáért és az EU-csatlakozási tárgyalásokért;
- a brit Jonathan Hill a pénzügyi stabilitásért, pénzügyi szolgáltatásokért és a tőkepiaci unióért;
- a litván Vytenis Andriukaitis az egészségügyért és élelmiszer-biztonságért;
- a ciprusi Hrisztosz Sztilianidesz a humanitárius segítségnyújtásért és válságkezelésért;
- a lengyel Elzbieta Bienkowska a belső piacért, ipar-, vállalkozás- és kkv-politikáért;
- a horvát Neven Mimica a nemzetközi együttműködésért és fejlesztésért;
- a cseh Vera Jourová a jogérvényesülésért, fogyasztópolitikáért és a nemek közötti esélyegyenlőségért;
- a görög Dimitrisz Avramopulosz a migrációs és uniós belügyekért, valamint az uniós polgárságért;
- a román Corina Cretu a regionális politikáért;
- a portugál Carlos Moedas a kutatásért, tudományért és innovációért;
- a svéd Cecilia Malmström a kereskedelemért;
- a szlovén Violeta Bulc pedig a közlekedésért.
