Behatóan foglalkozott a külföldi sajtó is az orosz elnök budapesti látogatásával.

A New York Times szerint a találkozó nem annyira tűnt hódításnak, inkább azt mutatta meg, hogy mennyire lecsökkent Putyin diplomáciai hatóköre. A lap szerzője szerint "visszafogott villámlátogatássá" silányodott az orosz elnök nagy budapesti útja. A lap megszólaltatta Krekó Pétert, a Political Capital elemzőjét, aki azt mondta, nem véletlen, hogy az Orbán-kormány sem kerített akkora feneket a Putyin-vizitnek, "Orbán megértette, hogy az ukrán válság előtt teljesen rendjén való volt Putyinnal üzletelni, ma viszont már más a helyzet" – fogalmazott.

Sötét limuzinban szelte át többször is a várost

MTI / Mohai Balázs

Egész más volt Szerbiában, ahol októberben katonai parádéval, nagy csinnadrattával fogadták az orosz vezetőt, és a legmagasabb állami kitüntetést adományozták neki. Magyarországon viszont a sajtótájékoztatót leszámítva elrejtették a szemek elől Vlagyimir Putyint.

Krekó szerint mindez világos üzenetet közvetít Moszkva felé: Magyarország nem Szerbia.

Az amerikai lapnak az is feltűnt, hogy Putyin nyilvános megszólalásában csak röviden tért ki az ukrán válságra. A New York Times szerint feltűnő volt, hogy Orbán nem hangoztatta szokásos illiberális nézeteit, és "a megélhetési bevándorlás" témáját sem hozta szóba, ehelyett a minszki tűzszüneti megállapodást éltette.

A lap idézte Sz. Bíró Zoltán történészt, aki szerint Putyin indítványozta a találkozót, és bár Orbánnak ez kényelmetlen volt, nem mondhatott nemet. Ráadásul a magyar közvélemény többsége sem támogatja az oroszokhoz való közeledést, az országnak ugyanakkor gazdasági érdeke, hogy jó kapcsolatot tartson fel Oroszországgal – írták.