szerző:
hvg.hu
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Hétfőn háromnegyed kettő körül szállt le Tóásó Előd gépe Ferihegyen, akit a Baptista Szeretszolgálat hozott haza hat év bolíviai fogság után.

Tóásó Előd Frankfurt érintésével délután háromnegyed kettő körül szállt le a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren,  ahol az újságírók mellett Szenczy Sándor, a Baptista Szeretetszolgálat vezetője és egy erdélyi népviseletbe öltözött nő várta, székely és magyar zászlóval a kezében. (Tóásó erdélyi magyar.)

A nap hőse bő félórás késéssel érkezett a fél kettőre meghirdetett sajtótájékoztatóra – de mi az, ahhoz képest, hogy már hat éve várták őt haza? A sajtótájékoztatót Szenczy Sándor felvezetője nyitotta, aki elmondta, hogy 10 éve próbálnak kintrekedt, bajba jutott magyaroknak segíteni. Eddig körülbelül 100 magyarnak segítettek: mindig törvényesen és szabályszerűen jártak el olyanok ügyében, akik betegek, fogyatékkal élők, rabszolgasorsba vetettek, és nem kapják meg az emberhez méltó bánásmódot. Mint Szenczy aláhúzta, Tóásó ügyét a kezdetektől, 6 éve óta követték, és igyekeztek segítséget nyújtani. A Baptista Szeretetszolgálat vezetőjének szavait Jenő bácsi, Tóásó apukája is hallgatta, akivel először találkozott Szenczy. A Baptista Szeretetszolgálat vezetője egy újságírói kérdésre később azt is elárulta, ők nem nézik, hogy valaki bűnös-e. Ha igen, legfeljebb itthon tölti le a büntetését, ha sikerül hazahozniuk.

"Nem vagyok terrorista"

A kiutazáshoz a külügy adott útlevelet, "ennyi segítséget nyújtott", az akcióban részt vett még Előd nővére is. Mint Szenczy elmondta, sok hasonló esetük volt korábban, csak annyi konspiráció volt most ebben, hogy nem értették, miért nem kaphatja vissza az útlevelét, amikor papíron szabad ember. A határon aztán könnyen átjutottak.

©

Tóásó, amikor végre feltűnt, először édesapját és nővérét ölelte hosszan. Amikor beszélni kezdett, első mondatában megköszönte mindenkinek, aki gondolt rá és segített, külön a Baptista Szeretetszolgálatnak és a KKM-nek, a családnak, a barátoknak, és a sok ismeretlennek, akik "imádkoztak értem, egy könyvet küldtek" (elsírja magát). „Az út nehéz volt, „végre itthon vagyok” – mondta.

Legálisan hagyta el az országot, de titokban, mint mondta, biztonsági okokból. Nem terrorista, ezt a bolív kormány is kimondta, tette hozzá. Az elfogásáról, a társai meggyilkolásáról újságírói kérdésre azt mondta, hogy ezek az események megrázóak voltak, ma is megrendül, ha visszagondol rájuk. „Sok olyan esemény történt, ami megtöri az ember lelkét”, ezeken igyekszik magában túllendülni.

Azért ment Bolíviába, hogy filmet segítsen készíteni, illetve hackerek elleni programot írjon, a terrorizmus vádja teljesen politikai célzatú vád, amibe nem szeretne belemenni. Befeketítették, hat éven át küzdöttek a családjával, hogy sikerüljön kimosnia magát belőle, mondta. Arról, hogy mihez fog kezdeni, nem tudott még mit mondani, „át kell gondolnom”.

A felesége kint ragadt, adminisztrációs okokból nem jött még haza, de már beszélt vele. Ő sem tudott arról, hogy hazahozzák, amit nem fogadott könnyen (Tóásó ezen a ponton elérzékenyül). "Nehéz kimondani, de hat év után szabad ember vagyok." Az esetleges kártérítésről már megindult a bolív kormánnyal az egyeztetés, „egy naptári év a bolív börtönben kettőnek számít”. A börtönben csak arra figyelt, hogy ne menjen tönkre. Tóásó azt mondta, nem haragszik társaira, akik elhallgattak dolgokat előle és becsapták. Rozsa-Floressznek weblapot csinált, rá sem tud haragudni, hiszen semmi illegálisat nem csinált.

Tóásó zárásként ismét köszönetet mondott mindenkinek, érezte a magyarok összefogását, a barátok és ismeretlenek átsegítették őt a sok holtponton. 

Mit tudtunk eddig Tóásó szabadulásáról?

5 év és 10 hónap után március 8-án szabadult ki bolíviai börtönéből Tóásó Előd (és társa, a horvát Mario Tadic), és péntek délután, azt követően, hogy a Magyar Baptista Szeretetszolgálat és a Külgazdasági és Külügyminisztérium akciója sikerrel zárult, Tóásó Chile felé átléphette a határt.

©

Nemzetközi jogi szakértők szerint az akció a jelenleg információk alapján nem vet fel nemzetközi jogi aggályokat. A kérdéses az lehet, hogy a magyar állam mennyire tevékenykedett aktívan Bolívián belül, mennyire élt vissza esetleg a diplomáciai kapcsolatokon keresztül a nemzetközi diplomáciai mentességgel. Ha csak abból állt a segítség, hogy kiállítottak egy útlevelet, az egy teljesen szabályos és szimpla aktus volt, ehhez minden államnak van joga – Tóásó azért sem tudta elhagyni az országot, mert nem kapta vissza az útlevelét.

Szijjártó Péter külügyminiszter korábban már beszélt arról, hogyan bonyolódhat le a „szöktetés”: „Garantálom, hogy Buenos Aires-i nagykövetségünk – amennyiben magyar útlevele nem állna a rendelkezésére – Tóásó Előd számára azonnal kiállít egy hazatérésre alkalmas úti okmányt. Bolíviai állampolgárságú családtagjai számára diplomáciai csatornákon keresztül fogunk Magyarország területére történő beutazást lehetővé tévő vízumot biztosítani”, állt a KKM közleményében.

Ezért túlzásnak tűnik az akció kapcsán a kimenekítés szó használata, amellyel maga a Baptista Szeretetszolgálat is élt a honlapján, igaz, később módosították a bejegyzést. De a legtöbb helyen még most is a kimenekítés, filmszerű akció, kiszabadítás jelzők szerepelnek. A szeretetszolgálatnak azért van némi kockázata a mentőakciónak, hisz a segélyszervezetek alapelvei között a semlegesség és pártatlanság alapvető, és most a szervezet egy politikai ügyben exponálta magát - ez pedig szakértők szerint besározhatja ezt a semlegességet, ami rosszul is kihathat a későbbi misszókra. Szency Sándor elnök azonban kérdésünkre úgy vélekedett, a tetteik igazolják őket, és nem törődnek az esetleges politikai áthallásokkal, ahogy az észak-koreai gyermekotthonuk működtetésekor sem érdekelték őket a dél-koreai vádaskodások.  

A zsoldos-teória megbukik

Az erdélyi származású, informatika tanár végzettségű Tóásót 2009 áprilisában fogták el Santa Cruzban a bolíviai különleges erők egy hotelben, ahol többek közt Rózsa-Flores Eduardóval tartózkodott – a rajtaütésben utóbbit, az erdélyi Magyarósi Árpádot és az ír Michael Dwyert megölték, a többieket elfogták, és bíróság elé állították 37 társukkal együtt. A kormány a rajtaütést azzal magyarázta, hogy a nemzetközi alakulat puccsot tervezett Evo Morales elnök ellen. Tóásót a börtönben a fogságba kerülése után megverték, megkínozták, és éveken át hiába küzdöttek a kiszabadításáért. Hat éven át raboskodott a politikai foglyok részére fenntartott Conchoritóban, a Baptista Szeretetszolgálat, valamint Lukács Csaba, a Magyar Nemzet újságírója többször is meglátogatta őt a börtönben, és mindent megtettek, hogy nemzetközi szinten is napirenden tartsák az ügyet.

Rózsa-Flores Kepes Andrásnak adott tévéinterjújában 2008-ban bevallotta, hogy 2006-ban megkeresték bolíviai személyek, hogy „menjen haza, segítsen”. Ebben az évben nyerte el az elnöki széket Evo Morales, akivel szemben több tartomány is autonómiára törekedett volna.  Rózsa-Flores apai ágon bolíviai származású volt, és a délszláv háborúban katonai tapasztalatokat szerzett, ezért is találták meg az ország keleti, gazdagabb országrészéből bizonyos személyek. Saját állítása szerint Santa Cruz (tartomány és város) védelmét kellett volna megszerveznie, ugyanakkor arra is utalt, hogy meg kell szerveznie bizonyos fegyveres haderőt, amely autonómiáért, adott esetben az elszakadásért is küzd. Időközben azonban Morales megnyerte az ellene kezdeményezett bizalmi szavazást, a külföldi zsoldosok elleni fellépés pedig lehetővé tette, hogy stabilizálja hatalmát. Az, hogy az elnök elleni nemzetközi szervezkedés kormányzati hazugságokra épült, akkor vált nyilvánvalóvá, amikor tavaly augusztusban a Tóásó-per korábbi főügyésze bevallotta: Bolívia elnöke és a kabinetje utasította bizonyítékok hamisítására.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Majka a színpadról szólt be durván a Petőfi Rádiónak

Majka a színpadról szólt be durván a Petőfi Rádiónak

Indonéziának annyira nagy üzlet a pálmaolaj, hogy betiltja a mentes termékeket

Indonéziának annyira nagy üzlet a pálmaolaj, hogy betiltja a mentes termékeket

Direkt36: Az ügyészségnek és a titkosszolgálatoknak is beszállított a T-Systems

Direkt36: Az ügyészségnek és a titkosszolgálatoknak is beszállított a T-Systems

Palkovics kérte és megkapta a felsőoktatást

Palkovics kérte és megkapta a felsőoktatást

Kórházi épület gyulladt ki Párizs elővárosában

Kórházi épület gyulladt ki Párizs elővárosában

Több ezer gyorshajtót fogott a rendőrség

Több ezer gyorshajtót fogott a rendőrség