szerző:
hvg.hu
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Nem várt a Jobbikra Orbán a halálbüntetés visszaállításával kapcsolatban, és ezzel olyan elődök nyomdokaiba lépett, mint Torgyán József vagy Horn Gyula. A HVG korábban nagyon sokat foglalkozott a halálbüntetés visszaállításának kérdésével, ezeket a cikkeket tekintettük át.

Időről időre meglebegteti Orbán Viktor a halálbüntetés visszaállításának lehetőségét: így szinte menetrendszerű volt, hogy Pécsen – a kaposvári trafikos gyilkossággal kapcsolatban – újra szóba hozta, hogy a halálbüntetés kérdését hazánkban napirenden kell tartani. A miniszterelnök az első kormányzati ciklusa idején a nyolc áldozatot követelő móri rablógyilkosság után is hangoztatott hasonló véleményt.

Csak akkor még nem a Jobbikra kontrázott rá, hanem olyan neves elődökre, mint koalíciós társa, Torgyán József kisgazda pártelnök, Boross Péter vagy Horn Gyula. A legsúlyosabb büntetőjogi szankció eltörlése óta számtalan alkalommal szóba került a visszaállítás gondolata. Az ügyben Tóth Tamás sárszentmihályi polgármester kezdeményezésére 1999-ben még aláírásgyűjtés is történt, több tízezren támogatták is az ötletet.

Orbán Viktor pécsiek gyűrűjében
©

Orbán Viktor mellett tavaly áprilisban Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter is a halálbüntetés megszűnését siratta, amikor azt mondta, "a bíróságok nem ismerik a magyar valóságot", és hogy személy szerint sajnálja, hogy nem lehet visszaállítani a halálbüntetést. Ez egyébként a Jobbik programjának része, de mint láttuk, Orbán nemcsak azóta hozza fel, mióta jobbról versenytárs tűnt fel a porondon.

Az 1990-es mérföldkő

A hatvanas években még évenkénti átlagosan nyolc, a hetvenes-nyolcvanas években három alkalommal végeztek ki elítételteket. – írta Bódi Stefánia a Hadtudományi Szemlében 2008-ban megjelent tanulmányában. Az utolsó kivégzést itthon 1988. július 14-én hajnalban hajtották végre: rablógyilkosságért akasztottak fel egy 28 éves férfit.

Végül az Országgyűlés határozathozatalát beelőzve az Alkotmánybíróság nyilvánította 1990-ben alkotmányellenesnek a halálbüntetést, amivel hazánk csatlakozott az erről szóló európai emberi jogi egyezményhez. Zlinszky János alkotmánybíró akkoriban úgy érvelt, hogy bár „a halálbüntetés kétségkívül kizárja a bűnismétlés veszélyét, a társadalom rendszerint mégis újratermeli a bűnözés előfeltételeit”, és hogy a halálbüntetés legfeljebb elleplezni képes, hogy „az állam nem fordít elég gondot a biztonságos együttélés feltételeinek megteremtésére”.

A halálbüntetés eltörlése után megnőtt azok aránya, akik támogatták volna a döntés visszavonását. Egy 1991-es Szonda Ipsos-felmérés szerint Magyarország felnőtt lakosságának 77 százaléka ellenezte a büntetési tétel kivezetését. Ugyan a rendszerváltást követő években megnőtt a szándékos emberölések száma 200-ról mintegy 300-ra, de a 2000-es évek első felében átlagosan már csak 228 emberölés vált ismertté, ami csak durván tíz százalékkal haladta meg a késő Kádár-korszak hasonló mutatóját. Tehát a visszaállítást igazából a statisztika se indokolná.

Az USA is megosztott
A halálbüntetés visszaállítását sürgetők a jogi nehézségek hallatán az Egyesült Államok példáját emlegetik, ahol a legfelsőbb bíróság 1972-ben ugyancsak betiltotta a kivégzéseket, mára azonban az 50 tagállamból 37 visszaállította a visszavonhatatlan következményekkel járó büntetést.

Az eltörlés után már vissza is hozták volna

A HVG két évvel ezelőtt összeszedte a halálbüntetés ellen és mellette szóló érveket. A pártolók azt hozták fel, hogy a halálbüntetésnek a statisztikák szerint elrettentő hatása van, és hogy túl költséges az életfogytiglani büntetést töltők eltartása. Felmerült támogató érvként az is, hogy az áldozatok családja és a társadalom megnyugodhat, mivel bizonyosak lehetnek abban, hogy az elkövetők mást nem ölhetnek meg, valamint, hogy hogy az új nyomozási és bizonyítási eljárásokkal könnyebb szavatolni, hogy ártatlan embert ne végezzenek ki.

A legsúlyosabb büntetőjogi szankciót ellenzők szerint a statisztikák nem igazolják a halálbüntetés elrettentő hatását, a bűnözőket nem az ítélet riasztja el a bűncselekményektől, hanem legfeljebb a lebukás valószínűsége. Hangsúlyozták azt is, hogy az ítéletet nem lehet visszacsinálni, ártatlan embereket is kivégeztek már, és hogy az államnak nincs joga elvenni egyetlen polgára életét sem, valamint hogy a kivégzések és az addig elvezető peres eljárások költsége nem sokkal alacsonyabb, mint a bűnözők fogvatartásáé. Emellett persze előkerült az az érv is, hogy a halálbüntetés elavult, barbár büntetési forma.

Különböző szakmai vélemények

2011-ben Hack Péter alkotmányjogász a 77 embert megölő és ezért 21 év börtönbüntetésre ítélt Anders Behring Breivik ügyében azt írta a HVG-ben, hogy „vannak olyan esetek, ahol a cselekmény súlyával, az elkövetés módjával, annak motívumaival, az áldozatok számával arányos, társadalmilag elfogadható igazságos büntetés csak a halálbüntetés lehet. A halálbüntetésről értelmetlen absztrakt vitát folytatni, a kérdés mindig az, hogy egy adott konkrét bűntettnek mi az arányos és igazságos büntetése…" Hack szerint a büntetés legitimitását nem egyedül a visszatartó erő adja, hanem az is, hogy "a társadalom igazságérzete és a jogi szankciók minél inkább egybeessenek.”

Fleck Zoltán jogszociológus ezzel szemben ugyanitt úgy érvelt, hogy a halálbüntetés végletes és végzetes, jóvátehetetlen. "Visszaállításának akár csak a lehetőségéről is beszélni: ez ma inkább a jogállam sírköve, a korlátlan hatalom szimbóluma." Finszter Géza kriminológus szerint sincs a szankciónak visszatartó ereje, nem éri el azt a célt, amivel az újbóli bevezetését indokolnák: nevezetesen, hogy a kivégzések segítik megelőzni a legsúlyosabb bűncselekmények elkövetését, vagy legalábbis elrettentik az emberöléstől a potenciális gyilkosokat.

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
Zsidóktól elrabolt kincsek változtatták meg a náci bírót

Zsidóktól elrabolt kincsek változtatták meg a náci bírót

Érdemes tudni: nem örökölhetünk annál nagyobb adósságot, mint a hagyaték értéke

Érdemes tudni: nem örökölhetünk annál nagyobb adósságot, mint a hagyaték értéke

A sínen landolt egy karambolozó autó a Dózsa György útnál

A sínen landolt egy karambolozó autó a Dózsa György útnál

Az első hajléktalan elítélése után Gödöllő polgármestere kéri, ne adjanak nekik enni

Az első hajléktalan elítélése után Gödöllő polgármestere kéri, ne adjanak nekik enni

Kimi Raikkönen nyerte az Amerikai GP-t

Kimi Raikkönen nyerte az Amerikai GP-t

Csúnya idő lesz október 23-án

Csúnya idő lesz október 23-án