Átfogó jelentést adott közzé az USA külügyminisztériuma az emberkereskedelem 2014-es helyzetéről, külön részt szentelve minden államnak, így Magyarországnak is, amely az elemzés szerint kibocsátó, tranzit-, és célországként is érintett a kérdésben. Egyben leszögezi azonban, hogy nálunk az emberkereskedelem elsősorban a kényszermunkával és a prostitúcióval függ össze.

Az áldozatok között túlreprezentáltak a mélyszegénységben élők, a romák és a hajléktalanok. A nőket és a gyerekeket jellemzően prostituáltnak adták el, főleg Svájcba és Hollandiába, míg a férfiak kényszermunkásként kerültek a hatóságok látókörébe. A jelentés szerint az emberkereskedők az állami gondozásban nevelkedett, javítóintézetből kikerült, vagy más okok miatt nehéz sorsú fiatalok között szedik legszívesebben áldozataikat. Magyarországra pedig főleg Romániából kerültek áldozatok, általában gyerekek, akiket kéregetésre, vagy más kisstílű bűncselekmények elkövetésére kényszerítettek.

Az Europol adatai szerint 2009 és 2013 között az emberkereskedelem összes áldozata közül majdnem minden ötödik magyar volt. Viszont a jelentés finom, diplomatikus nyelvezetéből is kitűnik, hogy a probléma volumene ellenére a magyar kormány nem tett elegendő erőfeszítés sem az emberkereskedelem visszaszorítására, sem az áldozatok segítésére. Sőt, kifejezetten problematikusnak találták, hogy az áldozatokat a magyar hatóságok hajlamosak elkövetőként azonosítani.

Magyarország számára ezért a következő ajánlásokat fogalmazták meg:

• az emberkereskedelem áldozataival foglalkozó szervezetek komolyabb és rendszeres finanszírozása
• veszélyeztetett csoportok fokozott védelme
• a vonatkozó magyar jogszabályok harmonizációja a nemzetközi jogi környezettel
• az emberkereskedelem áldozatainak proaktív felkutatása
• az emberekereskedők elleni szigorúbb hatósági fellépés
• az áldozatok reintegrációját segítő lehetőségek kiemelt támogatása
• rendőrök, ügyvédek, bírák és szociális munkások továbbképzése a témában