szerző:
M. László Ferenc

Másfél évvel ezelőtt szüntették meg a kötelező tüdőszűrést, ennek megfelelően egyre kevesebben járnak a tüdőgondozókba. Miközben az Európában is unikális gondozóhálózat fokozatosan elhal, tüdőrákban csúcstartóak vagyunk. Az orvosok szerint a röntgen sem garancia, de mégis képes hamarabb kiszűrni a kórt, és a tüdőráknál az időfaktoron sok múlik. A legrosszabb esetben is meghosszabbítható a beteg élete, ám az egészségügyi kormányzat szerint ennek nincs jelentősége. Viszont a szakemberek már kísérleteznek egy olyan módszerrel, ami hatékonynak tűnik, és elterjedése a gondozói hálózatot is megmenthetné. Kérdés, lesz-e pénz a bevezetésre?

Plakátok buzdítják az orvosi rendelőkben a pácienseket: vegyenek részt az egészségügyi szűréseken, mert így számos betegséget – különösen a rákot – még időben fel lehet ismerni, és ezen életek múlnak. Viszont az egészségügyi kormányzat plakátjai pont arra a vizsgálatra nem hívják fel a figyelmet, amely a legtöbb áldozatot szedő daganatos kórt is képes lenne viszonylag korán kiszűrni: a tüdőröntgenre. Pedig a tüdőrák alattomos betegség: ha nem ismerik fel időben, akkor lehetetlen gyógyítani.

A kormány 2013-ban rendeletben törölte el a kötelező mellkasröntgen-szűrést. Korábban az állam évente több millió lakosnak küldte ki a névre szóló „behívót”, azt a levelezőlapot, melyen a szűrés időpontjáról és helyéről értesítették őket. Ma már nem kapunk ilyen levelet, ráadásul a 40 év alattiaknak csak akkor végzik el a vizsgálatot, ha van üzemorvosi vagy iskolaorvosi beutalójuk. A munkaegészségügyi okból végzett – tehát a munkaadó által kért – tüdőszűrésért pedig 1700 forintos díjat szednek.

A tüdőrák az új „magyar betegség”

„A tüdőrák okozta halálozás 1948 és 1997 között közel tízszeresére emelkedett; napjainkban csaknem annyi ember halálát okozza, mint korábban a tuberkulózis (azaz a 70-es években, amikor még népbetegség volt a tbc – a szerk.)” – figyelmeztetett egy évvel a kötelező tüdőszűrés megszüntetése előtt a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) abban a tanulmányában, amely kifejezetten a daganatos betegségek számának növekedését vizsgálta. A Magyar Tudományos Akadémia folyóirata – két évvel a kötelező szűrés eltörlése előtt – pedig azt mutatta ki, hogy míg Magyarországon egyre többen halnak meg ebben a kórban, az EU-ban a tendencia enyhe csökkenést mutat. A kötelező tüdőszűrést annak idején azért vezették be, hogy felvegyék a harcot a hazai elterjedtsége miatt a „magyar betegségként” (Morbus hungaricus) emlegetett gümőkór (tbc) ellen.

Vizsgálják a röntgenfelvételt - dohányosok hátrányban
©

Ennek jegyében építették ki az 1940-es évektől az országos tüdőgondozói hálózatot, illetve rendelték el 1953-tól az újszülöttek oltását. Végül az egészségügyi kormányzat pont arra hivatkozva szüntette meg a kötelező szűrést, hogy a tbc-t sikerült visszaszorítani: tavaly összesen 895 új beteget találtak, míg 1970-ben ez a szám megközelítette a 10 ezret (lásd az alábbi grafikont). Korábban a fiatalok behívását is a tbc elleni küzdelem indokolta, hiszen ez a betegség nem volt korfüggő, ám a gyermek- és fiatalkori tbc-esetek száma egyre jobban visszaesett, így az utóbbi évtizedekben a szűrés kötelezettsége már csak 30 év felett állt fenn.

Viszont mára megváltozott a helyzet, lassan azt lehet mondani, hogy a tbc helyét átvette a tüdőrák. Az Országos Korányi Tbc és Pulmonológiai Intézet 2015-ös kiadványa szerint, míg 1970-ben 3076 beteget tartottak nyilván, 2014-ben már 21 ezret. (Igaz, az összes beteg számának növekedését a kemoterápia fejlődése is erősen befolyásolja, azaz tovább élnek a betegek.) Szomorú tény viszont, hogy évente 8-8,8 ezer tüdőrákos hal meg – 2-3 ezerrel többen, mint a szintén gyakori szívinfarktusban. Az ezredforduló óta átlagosan hatezer új beteget vettek nyilvántartásba évről évre a tüdőgondozókban, és ehhez még hozzá kell adni azt a 3-4 ezer új beteget, aki nem szerepel az éves gondozói nyilvántartásban. 2013-ban a rosszindulatú daganatos betegségben meghaltak 26 százaléka tüdőrákos volt, ebben a körben ez az egyik vezető halálok (lásd az alábbi grafikont). Míg a korábbi években a tüdőrák főleg a férfiak betegsége volt, az utóbbi években Budapesten már „felzárkóztak” a nők is.

Végstádium?

A kötelező szűrés megszüntetése azt jelenti, hogy az utcáról a tüdőszűrő államosra „csak úgy betérő” 30-as, erős dohányost nem röntgenezik meg: „eltanácsolják” a rendelőből. „Ezzel nincs is semmi probléma, a tüdőrák a 40 év alattiaknál nagyon ritkán fordul elő. Jó is, ha a fiatalok nem kapnak feleslegesen ionizáló sugárzást” – mondta a hvg.hu-nak Ungár Anna, a Terézvárosi Egészségügyi Szolgálat Tüdőgondozójának szakrendelést vezető főorvosa.

A tüdőgyógyászok szerint nem az a gond, hogy a 30-as korosztályt nem szűrik rendszeresen, sokkal nagyobb probléma, hogy az idősebbek már nem kapnak „behívót”, és a szűrővizsgálatok kampányaiból is kimarad valamiért a tüdőszűrésre való felhívás. „Az a tapasztalatunk, hogy az emberek jobban felkapják a fejüket a ’kötelező’ szóra. Engedelmeskednek, ha behívót kapnak, ezért is nagy kár, hogy a postázás megszűnt” – mondta Zsámboki Gabriella, a Semmelweis Egyetem pulmonológiai klinikájának orvosa.

A „kötelező” jelleg megszűnése után egyetlen év alatt 400 ezerrel esett vissza a KSH szerint a szűrések száma. Az egészségügyben végrehajtott 2006-2007-es megszorítás óta nem volt ilyen drasztikus a csökkenés. Persze ez a tendencia nem ma kezdődött: 1998-ban is 4 millió feletti vizsgálatot végeztek az állomásokon, tüdőgondozókban évente, 2014-ben ez a szám 1,6 millió volt. Ezzel párhuzamosan leépülőben van – a régióban unikális szervezettségű és sűrűségű – tüdőgondozói hálózat is: az 1990-es 178 állomásból mára 118 maradt.

A feje tetejéről a lábára

A tüdőgondozó-hálózattal annak ellenére mostohán bánik az Orbán-kormány, hogy a kabinet egy kiterjedt szűrési programmal akarja a feje tetejéről a lábára állítani az egészségügyet. Azaz a megelőzésre, a betegségek korai kiszűrésére több energiát és pénzt szánnak a tervek szerint, a fő cél az – Zombor Gábor államtitkár februári bejelentése szerint –, hogy tíz százalékkal csökkenjen a népbetegségek okozta halálozás. Pedig a dohányzási szokások miatt a tüdőbetegségek, és ezen belül a tüdőrák népbetegség.

Az állam az utóbbi hónapokban egymilliárd forintnyi uniós támogatást fordított a méhnyak- és a vastagbélrák szűrésére, az utóbbi esetében fontolgatják, hogy a most folyó megyei vizsgálatokat országossá, lényegében kötelezővé teszik. A rendelőkben kihelyezett plakátokon szintén felhívják a figyelmet az emlő-, a here-, a prosztata-, de még a rendszeres fül-orr-gége vizsgálatokra is. Csak a tüdőszűrés maradt le a plakátról, holott a röntgen a tbc és a rákon kívül képes más tüdőbetegségeket is kiszűrni, ráadásul a szívet is „látja”.

„Bejön a klinikára a páciens, hogy hiába szűnt meg a stressz a szabadsága alatt, hiába evett rendszeresen, nagyon sokat fogyott. Korábban is sokat köhögött, de nem foglalkozott vele, viszont a fogyás megrémítette” – elevenített fel egy konkrét esetet Zsámboki a hvg.hu-nak. „Ha már nagyon súlyos panaszokkal fordulnak hozzá, már nincs sok esély a gyógyulásra. Nem igazán lehet operálni, legfeljebb a kemoterápiában lehet reménykedni.” A tüdőgyógyászok éppen ezért hangsúlyozzák, hogy minél előbb fel kell ismerni a betegséget. Jellemző adat, hogy 2014-ben háromszor annyi hörgőrákost fedeztek fel a panaszok, tünetek alapján, mint a szűréssel. És ennek az időfaktor miatt komoly jelentősége van. Ugyanis a panaszosok többsége már túl későn kerül be a rendszerbe.

Az idő életet ment

Ugyanakkor a Korányi Intézet az idei tanulmányában arra is rávilágított, a stádiumok és a felfedés módjának (panasz vagy szűrés) összefüggései a kötelező tüdőszűrés eltörlése előtt is hasonlóak voltak. Ezekre az adatokra támaszkodnak azok, akik szerint a mellkasröntgen önmagában nem garancia, sokszor nem mutatja ki a rákot, vagy ha igen, túl későn.

"A szűrés életet menthet" - csak a tüdőszűrés maradt le a plakátról
©

2011-ben egy 150 ezerre kiterjedő, 4 éven át tartó amerikai vizsgálat például kimutatta, hogy a folyamatosan szűrt, illetve az egyszer sem vizsgált alanyok ugyanakkora arányban haltak meg tüdőrákban. És történt ez annak ellenére, hogy ez a nagyszabású kutatás egyébként igazolta: több rákos esetre bukkannak rá mellkasröntgennel, mint anélkül. Ebből a kutatók azt a következetést vonták le, hogy – röntgen ide vagy oda – nem diagnosztizálják a rákot elég korai stádiumban ahhoz, hogy az hatással lenne a túlélésre.

Ennek viszont a 2014-es magyarországi adatok némileg ellentmondnak. A tünetek alapján felismert rákosok között 8-szor többen vannak a végső stádiumban lévő, mint azok, akiknél éppen kialakulóban van a rák. Ezzel szemben a szűrésnél a végstádiumosok „csak” kétszer annyian voltak, mint az I.A stádiumban lévők. Tehát szűréssel inkább ki lehet mutatni még az elején a betegséget, így a gyógyulásra is nagyobb az esély. (Az orvostudomány a tüdőráknál 7 stádiumot és alstádiumot különböztet meg aszerint, hogy melyiket hogyan lehet még kezelni. A III.A-tól szinte kizárt a műtét.)

„Nem mindegy, hogy kétcentis, vagy tíz az a daganat, amit a felvételen látunk” – mondta Ungár Anna. A több évtizede praktizáló tüdőgyógyász szerint a gyógymódok fejlődésével egyre nagyobb eséllyel lehet gyógyítani a tüdőrákot – ha időben felfedezik. Ungár szerint a legrosszabb esetben legalább a beteg életkorát meg lehet hosszabbítani akár 2-3 évvel is. Ungár főorvosnő hozzáteszi: ennél még fontosabb, hogy a szűrésen felismert, tehát még panaszmentes beteg – azaz akiknél a röntgenen egy kis kerek árnyékot látnak –, valószínűleg operálható lesz, és ma a műtét az egyetlen gyógymód, ami végleges gyógyulást jelenthet a tüdőrákosoknak. „De nevezzük szűrésnek azt is, amikor egy megfázás miatt köhögő beteg keresi fel a tüdőgondozót, és a tüdőröntgen nem tüdőgyulladást, hanem egy pár centiméteres tüdőrákot talál. Hiszen a ’panaszos’ beteg nem a rákja miatt köhög, sőt a köhögésének köszönheti, hogy időben kiszűrjük a rákot” – mondta a főorvosnő.

Úgyis meghalnak

Hasonló megállapítást tesz az az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatot (ÁNTSZ) kötelező szűrővizsgálatokkal foglalkozó kiadványa is. Viszont a következtetése embertelen, lényegében cinikus.

A hagyományos mellkasröntgen - a semminél jobb
©

Az ÁNTSZ elismeri:

  • a szűrő módszerek alkalmazásával gyakrabban találnak még operálható tüdőrákot
  • növekedett a betegség felismerése és a halál bekövetkezése közötti „túlélési” idő

Viszont előbb vagy utóbb – jegyzi meg a dokumentum –, mégis meghalnak, így az ÁNTSZ szerint a fenti eredmények ellenére „a szűrővizsgálat hatástalannak bizonyult”. Magyarán az állami szervezet szerint nincs jelentősége annak, hogy a betegek élete meghosszabbítható, több időt tölthetnek még a szeretteikkel (a kötelező szűréseket az ÁNTSZ rendelheti el – a szerk.). Persze az is vita tárgyát képezi a tüdőgyógyászok, rákkutatók között, hogy mire érdemes költeni a pénzt. Új szűrési módszerek, esetleg hatékonyabb gyógymód kifejlesztésére vagy a régi módszereket követő tüdőszűrő-hálózat fenntartására? Az ÁNTSZ az előbbi mellett tette le a voksát a dokumentumban, és csak „megtűri” a szűrés fennmaradását, de ezt is a tüdőgyógyász szakma harcolta ki a tüdőrák ijesztő hazai aránya miatt.

10 rákosból 9 dohányos

A Korányi Intézetben jelenleg is folyik egy mintaprojekt, melyben az kutatják, hogyan lehetne egy olcsóbb, de valóban hatékony módszert bevezetni akár országosan. Az intézet ebben követi a nemzetközi trendeket: a tüdőrák szűrésében kiterjedt vizsgálatokat végző amerikai Nemzeti Rák Intézet szerint CT-vel négyszer nagyobb gyakorisággal találtak pozitív eredményt, mint hagyományos mellkasröntgennel (igaz, ez nem mindig jelentett rákot, csak valamilyen elváltozást.) Sőt, az utánkövetési adatok szerint a CT-szűrésen átesettek közül 20%-kal haltak meg kevesebben tüdőrákban.

Csakhogy a CT-vizsgálat nagyon drága – hangsúlyozta Horváth Ildikó, az intézet igazgatóhelyettese. Éppen ezért a Korányi a CT mellett egy másik módszer, az úgynevezett digitális tomoszintézés hatását is vizsgálja, ami részletesebb képet készít, mint a hagyományos röntgenfelvétel. Olcsóbb, mint a CT, és mivel ez is egyfajta röntgenvizsgálat, azért a gondozóhálózat szakemberei is könnyebben tanulhatnák meg a használatát, ráadásul a sugárzás dózisa is kisebb. A módszer lényege, hogy digitális rétegfelvételeket készít a mellkasról, és egészen kis elváltozásokat is megtalál, míg a hagyományos röntgen a szív vagy a bordák által kitakart területet nem „látja”. Egyébként Horváth azon az állásponton van, a hálózat fenntartása szükséges, de fejlesztésekre lenne szükség. Szerinte a többmilliós népességszűrések helyett érdemes inkább a veszélyeztetett rétegeket célzottan szűrni. Így az 50 feletti korosztályt, a dohányosokat vagy azokat, akik dohányosokkal élnek együtt – az intézet főleg ilyen pácienseket jelentkezését várja a szűrőprogramjába, melyben ingyenesen lehet részt venni.

A Korányi igazgatóhelyettese is úgy véli, a lehető legjobb ellenszer a megfelelő tájékoztatás: szerinte nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy 10 tüdőrákosból 9-en dohányoznak, vagy korábban dohányoztak. Ráadásul, ha valaki időben – legrosszabb esetben 40. életéve betöltése előtt – nem hagyja abba, azon a szűrés sem tud segíteni. Azaz a betegség kialakulását nem tudja megelőzni, márpedig a megelőzésnél nincs hatékonyabb módszer.

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!