Tanároknak küldött ki adatlapokat kitöltésre, és az ezekből nyert számok alapján végzett felmérést a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ), hogy megtudja, milyen arányú a sztrájkhajlandóság a pedagógusokban. A tanároknak a lapon be kellett jelölniük, hogy részt vennének-e egynapos vagy többnapos munkabeszüntetésben. Ehhez a nevüket és az aláírásukat kellett adniuk.

A kormánypárti Magyar Idők és a kormányközeli Alapjogokért Központ szerint jogilag aggályos lehet, hogy a PSZ felmérést végez a tanárok sztrájkhajlandóságáról, mert megfelelő tájékoztatás és a hozzájárulás kikérésének hiányában az adatgyűjtés jogellenes lehet.

Bevett gyakorlatnak számít

A demonstratív munkabeszüntetésre készülőknek azért van szükségük előzetes adatgyűjtésre, mert a sztrájkképesség biztosításához fel kell mérni, hogy van-e egyáltalán sztrájkhangulat. Ennek többféle módja van, így például a mostanihoz hasonló kérdőívezés is teljes bevett gyakorlatnak számít ilyen esetekben. Ilyenkor a szakszervezetnek arra kell figyelnie – magyarázza lapunknak Szabó Imre Szilárd, a Munkástanácsok Országos Szövetségének jogásza –, hogy az adatgyűjtés az információs önrendelkezési jogról és információszabadságról szóló törvénynek megfelelően történjen. „Az önkéntesen közölt személyes adatokat zártan és célhoz kötötten kell kezelni, majd a sztrájk vagy a sztrájkkészültség befejeztével meg kell semmisíteni. Célszerű egy rövid tájékoztatóval is kiegészíteni a kérdőíveket, főleg azok számára, akik nem tagjai a szakszervezetnek” – mondja a jogász, aki nem tud róla, hogy korábban történt-e visszaélés hasonló esetekben.

Túry Gergely

A PSZ viszont állítja, hogy a Magyar Idők véleményével szemben igenis biztosított a személyes adatok védelme és megfelelnek a fent említett szabályoknak. Közleményében azt írja, hogy a kérdéses adatlapokat csak a sztrájkkészség felmérésére felkért személyek, vagyis az intézményi, települési és járási PSZ-titkárok, illetve megyei PSZ-elnökök kezelhetik, a hozzájárulást pedig a tanárok aláírása igazolja, az adatokat pedig később, a törvényeknek megfelelően meg fogják semmisíteni.

Rendben volt a tájékoztatás

A PSZ szerint a tanárok tájékoztatása is rendben volt, az iskolák megkapták az adatgyűjtéshez szükséges tájékoztató levelet, a sztrájkkészség-felmérés forgatókönyvét és magát a Magyar Idők által aggályosnak gondolt sztrájkkészség-felmérés adatlapját.

Az írásbeli tájékoztatás többek között arra is kitér, hogy „a sztrájkban való részvételre senkit sem lehet se rábeszélni, se lebeszélni, a sztrájkhoz való csatlakozás vagy az attól való távolmaradás mindenkinek egyéni döntése” – állítja a PSZ. Az adatgyűjtéshez használt adatlapon pedig az olvasható, hogy „a Pedagógusok Sztrájkbizottsága 25 pontos követelését ismerem, azzal egyetértek, a sztrájkban való részvétel feltételeiről tájékoztatást kaptam” – ami a PSZ értelmezésében megfelel az adatvédelmi elvárásoknak.

hvg.hu

A hvg.hu által megkérdezett tanárok megerősítették, hogy az adatgyűjtés megkezdése előtt szóban is tájékoztatták őket az iskolai PSZ-titkárok. Igaz, voltak olyanok, akik ennek ellenére is problémásnak gondolták a felmérést és nem írták alá az adatlapot, csak szóban jelezték részvételi szándékukat az iskolai PSZ-titkárnak. Attól tartottak például, hogy harmadik félnek mehet ki a nevük. Egy másik tanár viszont azt mesélte, hogy iskolájukban a felmérést végző PSZ-titkár az adatgyűjtés lezárása után megsemmisítette az adatlapokat és csak az összesített számokat továbbította a PSZ-nek arról, hogy az adott iskolában hányan sztrájkolnának.

Úgyis kiderülne, hogy ki sztrájkolt

Felhívtuk Péterfalvi Attilát, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnökét, aki a hvg.hu-nak elmondta, hogy az elégséges szolgáltatás biztosításához a PSZ igenis gyűjthet adatokat. Mint elmondta, a sztrájk után amúgy is kiderülne, hogy ki vett részt a sztrájkban és ki nem, vagyis ez önmagában nem számít érzékeny adatnak. Véleménye szerint egyedül az lehet kérdéses, hogy a sztrájkkészültség szintje megköveteli-e, hogy egyenként mérjék fel a sztrájkhajlandóságot, vagy elég lenne csak egy összesített adatot megadni. Az pedig Péterfalvi szerint „adatvédelmi szempontból teljesen rendben van”, hogy az egyik iskolában már az adatgyűjtés lezárultával megsemmisítették az adatlapokat.