Ellenzéki bojkottal zajlik az a parlamenti ünnepség, amelyen megünneplik a magyar alaptörvény elfogadásának ötödik évfordulóját. A rendezvényt megelőzően kiderült, hogy a mai napon nem csak az Országgyűlés ünnepel, hanem a filatélia és a numizmatika is, tehát az ülést megelőzően bélyeg- és érmebemutató kezdődött. Szauer Tamás, a Magyar Posta vezérhelyettese azzal ünnepelte az alaptörvényt, hogy kiadtak egy bélyeget, Gerhardt Ferenc MNB-alelnök pedig arról beszélt, hogy az Alaptörvény fontos következménye, hogy nem Magyar Köztársaság vagyunk, hanem Magyarország. Aztán őt ketten, és Schmitt Pál volt államfő is kapott egyet az MNB által kibocsátott, 10 ezer forintos címletű ezüst emlékéremből, amelyen az alaptörvény látható.

2011. április húsvét hétfője nem csak Jézus Krisztus feltámadásának a napja volt, Magyarország újjászületésének napja is volt, aznap a déli harangszó után látta el kézjegyével Schmitt Pál kézjegyével az új alkotmányt, amely kifejezte azt az életformát, amiben élni szeretnénk – ezzel a szöveggel vezették fel az Országgyűlés ünnepi ülését, ezt követően bevonultak Magyarország történelmi zászlajai és Hetényi Milán vezetésével a képviselők elénekelték a Himnuszt.

Túry Gergely

Ezután Gulyás Gergely, az Országgyűlés törvényalkotásért felelős alelnöke tartott beszédet. “Hogyan lehet megjavítani azt, amiben minden eredendően rossz?” – tette fel a kérdést, aztán rátért arra, hogy szerinte a rendszerváltozás utáni alkotmányból hiányzott az identitás- és értékválasztás. “Az alaptörvény nemcsak a legfelsőbb jogforrás a magyar jogi hierarchiában, hanem identitást tükröz, azonosulást kínál.” Azt is elmondta, hogy az új alkotmány minden korábbinál átláthatóbb állami működést és a közpénzek elköltését írta elő.

Kövér bolsevik tollbamondásról beszélt

Gulyás után Kövér szólalt fel, aki röviden ismertette az alaptörvény történetét. Szerinte az első alkotmány bolsevik tollbamondás terméke volt, a második szovjet mintájú, de még a

"rendszerváltásnak nevezett politikai alku"

közepette írt harmadik sem volt az igazi, nem volt demokratikus legitimációja.
 
Szerinte az új alaptörvény kritizálói által jósolt jogállami apokalipszis elmaradt. “Az új, öt éve elfogadott alaptörvény körüli hisztériát az élet cáfolta.” Az alaptörvény harsány elutasításában nem a közjogi és politikai ellenvetések érdekesek, hanem a szellemi elutasítás, véli Kövér. A magyar államot a magyar sorsközösséget vállalók alkotják, míg az ellenzők szerint az adófizető lakosság, magyarázta Kövér, szerinte tévednek, akik öndicsőítéssel és önsajnálattal vádolják az alaptörvényt.

Kövér László

Túry Gergely

Kövér felidézte, hogy a külföldi kritikusok szerint az új alaptörvényben túl hangsúlyos szerepet kap a hit, a nemzet, a nemzeti érdekek elsőbbsége az egyéni érdekekkel szemben és a kereszténység. Az öt éve elfogadott alaptörvény hatásai messze túlgyűrűznek az ország határain, mondta Kövér. “Hiszünk igazunkban és igazunkat demokratikus módon meg is védjük” – mondta a parlament elnöke.

Kövér úgy folytatta, hogy Európa-szerte szellemi ostrom alatt állnak ma is a nemzetek, az egyházak. Ezzel szemben a magyar alaptörvény alkotói, támogatói és védelmezői hisznek a nemzetállamokban, a keresztény gyökerekben. A Bibliából is idézve hozzátette: amelyik ország meghasonlik, az elpusztul, márpedig az utóbbi 100 évben ez többször megkísértette Magyarországot.

Forrong a mély

Trócsányi László igazságügyi miniszter szerint már sokan vannak, akik elfogadják és megértik a magyar alkotmányban foglaltakat. Az alaptörvényben szereplő nemzet és a család fogalmat új kihívások érik, ezeket elemezünk kell, mondta a miniszter, majd hozzátette: “a felszín nyugodt, de a mély forrong”. Trócsányi elmondta, az új alaptörvény megjárta a különböző jogi mini laboratóriumokat, ahol “bevizsgálták, átvilágították, és hol kiritzálták, hol dicsérték”. Főleg  a nemzet, a haza és a család fontosságának kiemelése, a külhoni magyarok elismerése miatt bírálták anno az alaptörvényt szerinte. Magyarországnak közel 1000 évig nem volt írott alkotmánya, de alkotmányossága volt, mondta Trócsányi, aki Metternichet idézte: “Magyarországot nem lehet alkotmány nélkül kormányozni.”

Trócsányi László

Túry Gergely

Szerinte az alaptörvény elveti a nacionalizmust, az emberi méltóságból indul ki, de az egyéni érdekek csak a közösséggel együttműködve bontakozhatnak ki, magyarázta az igazságügyi miniszter, aki aztán nehezen követhető okfejtéseben bocsátkozott arról, hogyan függ össze az alaptörvény a kormány család támogatási intézkedéseivel és a GMO-mentességgel.

Megbüntetni a bűnösöket

Sulyok Tamás, az Alkotmánybíróság jelenleg elnöki hatáskört gyakorló tagja előadásában azt mondta, hogy az Ab dinamikus keretek között védi az alaptörvényt, amely annyit ér, ami megvalósítható belőle, majd az Alkotmánybíróságot az alaptörvény főkertészének nevezte.

Darák Péter, a Kúria elnöke is beszédet mondott az ünnepi ülésen, főleg arról értekezett, hogy alaptörvénynek milyen hatása volt bírósági rendszerre. “Mi a bíró és a bíróságok feladat?” – tette fel a kérdést. Többek között az, hogy megbüntessék a bűnösöket.
 
Darák után Szájer József EP-képviselő következett, aki anno tagja volt az alkotmányszövegező bizottságnak. Azt mondta, nem tud azoknak a szemébe nevetni, akik öt éve gúnyolták és alkalmatlan tákolmánynak nevezték az alkotmányt. Magyarország az öt éve elfogadott alkotmánynak köszönhetően egy biztos és stabil sziget a viharos világban, ahol az állam nem adta fel feladatát, hogy megvédje állampolgárait – állítja Szájer, aki ezután a bevándorlókat kezdte ostorozni, aki a kormány által kitalált no-go zónákról kezdett beszélni.

Túry Gergely

Az ünnepelt alaptörvény olyan eszközöket biztosít, amely segít megvédeni 1000 éves szuverenitásunkat. A magyar alkotmányban az az újdonság, hogy eltér a mintától, már-már forradalmi, magyarázta Szájer. Átpozicinonálja az egyén és a közösség viszonyát, egyenrangú félként szerepelnek a szövegben – mondta, majd megismételte Trócsányi gondolatát, miszerint az egyén szabadsága csak a közösséggel együtt valósulhat meg.

"Az új alkotmánynak végre van morális töltete" - mondta az ezután beszédet mondó Schmitt Pál, a plágiumbotrányába belebukó volt államfő szerint az alaptörvény egyfajta erénytükör, a szöveg pedig maga jól értelmezhető, korszerű és magyar. Ezenkívül az alaptörvény szerinte felidézi azokat az értékeket, amiért jó magyarnak lenni. A távolmaradó képviselőknek is üzent a volt köztársasági elnök, mégpedig azt, hogy sajnálja, hogy az ellenzék a rövid távú érdekeit szem előtt tartva nem szavazta meg az alaptörvényt, és most is távol maradnak az ünnepségtől. (Schmitt szövegéről bővebben itt olvashat.)

Az Európai Uniónak nincs korszerű alaptörvénye, a magyaroknak bezzeg van - ezt már Orbán Viktor mondta a parlamentben, szerinte a magyar alaptörvény egy sikeres korszak alapját veti meg. Orbán azt mondta, felkészültek, hogy az “ütőérre” fognak támadni az alaptörvény miatt, meg az is elhangzott tőle, hogy “az idegen erők soha nem fogják ezt neki, nekünk megbocsátani.” Ő azért köszönetet mondott Schmitt Pálnak, kvázi arra utalva, hogy azért bukott meg az ex-köztársasági elnök, mert aláírta az alaptörvényt.