Tetszett a cikk?

Díszkiadás festményekkel, alaptörvény asztala, botrányos szavazások, európai tiltakozás – összeszedtük, mi történt az Alaptörvénnyel az elmúlt öt évben.

Azt, hogy Orbán Viktor új alkotmányt akar, már a 2010-es választás előtt is lehetett tudni, a kétharmad megszerzése után viszont a kormánytöbbség kimondva is felhatalmazva érezte magát egy új alkotmány megírására.

A rögtön a győzelem után elfogadott Nemzeti Együttműködés Programja még négyéves határidőt szabott az új alkotmány megalkotására, pár nappal később Orbán Viktor már két évről beszélt, majd egy Schiffer András-sajtótájékoztatón derült ki – lényegében véletlenül –, hogy itt már 2011 tavaszán új alkotmánya lesz az országnak.

Nagy volt a felhajtás, az új tervezetet a Salamon László KDNP-s politikus vezette előkészítő bizottság kezdte előkészíteni, a munkából sorra vonultak ki az ellenzéki pártok. Végül a 16 oldalas anyagot a Fidesz-KDNP siófoki frakcióülésén vitairattá minősítették, és újrakezdték a munkát, a szöveget Szájer József Európai Parlamenti képviselő az iPadján írta (a szövegezéssel Gulyás Gergely fideszes és Salamon László KDNP-s politikus volt még megbízva), nemzeti konzultáció is indult, bár sokat nem vártak a válaszokra, az ívek kiküldése után nem sokkal a tervezetet már benyújtották a Parlamentnek.

Szájer József, aki állítólag iPaden írta az Alaptörvényt
Túry Gergely

Schmitt Pál – akkor még dr. Schmitt Pál – köztársasági elnök itt is villant: helyesírási hibáktól hemzsegő, furcsa mondatokat tartalmazó javaslat került fel a Parlament honlapjára a Köztársasági Elnöki Hivatal javaslataként, ám később a hivatalvezető azt állította, ők ezt nem látták. Ennek ellentmondott, hogy a HVG szerint egy püspök – akinek véleményezésre küldték Schmitték az anyagot – előre szólt a hibákról.

Menet közben a koncepcióban több minden változott, a vármegye elnevezést – mely Orbán Viktor ötlete volt – végül megúsztuk, mint ahogy nem jár szavazati jog a gyerekek után sem. A szövegen azonban még az elfogadás előtti utolsó pillanatokban is módosítottak.

A baloldal továbbra sem vett részt a munkában – sőt azt tervezte, hogy kormányra kerülés esetén újraírja az egészet –, a Jobbik viszont beszállt a vitába, de nem szavazták meg az Alaptörvényre átkeresztelt alkotmányt, amelyet nagyon sok kritika ért, sokan illegitimnek tartották, megszólalt Sólyom László volt köztársasági elnök is, aki szerint

“az alkotmányozás titokban folyt, és elődjénél sokkal kevésbé fejez ki közakaratot”.

A Társaság a Szabadságjogokért 11 pontban szedte össze, mi a baja az új törvénnyel: egypárti alkotmány, amely bebetonozta a kormány adópolitikáját és számos kinevezettjét, csökkenti az emberi jogok védelmét, lehetővé teszi a határon túli magyaroknak a választást, a melegek házasságát kizárja, az Alkotmánybírósághoz sem fordulhat bárki.

A Fidesz szerette a szimbolikát

Az alaptörvény-tervezetet március 14-én – egy nappal a nemzeti ünnep előtt – nyújtották be, Schmitt Pál köztársasági elnök pedig húsvéthétfőn írta alá. A kormány a Magyar Nemzeti Galériában és az Operaházban ünnepelte 2012. január másodikán az Alaptörvény életbe lépését, emiatt tömegek tiltakoztak az Operaház előtt – ez volt az a nap, amikor az M1 tudósítója nem találta a demonstráló tömeget.

Volt díszkiadás is, melyhez Kerényi Imre miniszterelnöki megbízott festményeket is rendelt, köztük a 2006-os rendőri lovasrohamról is egyet.

Az iskolások viszont megkapták a szöveget, egyszerűsített formában.

A kormánytöbbség kitalálta az Alaptörvény asztalát is, de nem a népek nem tülekedtek az önkormányzatokban, hogy megismerjék a szöveget.

Schmittel repedt a gránit, Barroso is telefonált

A miniszterelnök a Nemzeti Galériában 2012 januárjában azt mondta, “a „kétharmados parlamenti forradalom” vezetett az alaptörvényhez, amellyel gránitszilárdságú alapot teremtettek.” A gránitszilárdságú alapot eddig ötször módosították, az egyik változtatást még az Alkotmánybíróság is elkaszálta, és most, az Alaptörvény ünneplésének a hetében hatodszorra is megpróbálják.

Az első változtatásra 2012 tavaszán a többi között Schmitt Pál miatt volt szükség: a hvg.hu leleplezése után megbukott köztársasági elnök javadalmazását is rendezték, valamint a Matolcsy György gazdasági miniszter nevével fémjelzett javaslat beemelte az Alaptörvénybe az Átmeneti Rendelkezéseket – így a választási regisztráció lehetőségét is –, melyek miatt korábban Szabó Máté ombudsman az Alkotmánybírósághoz fordult, hiszen számos elem nem volt átmeneti szabály.

A második módosítással – november 9-i hatállyal beemelték a választási regisztrációt, melynek elfogadásakor kisebb botrány volt a parlamentben: LMP-s politikusok a karzatról papírfecniket – amelyet később kékcédulának hívtak – dobáltak az ülésteremben ülő fideszesekre.

Az Alkotmánybíróság keresztülhúzta a számításokat, az ombudsman által kifogásolt átmeneti rendelkezések nagy részét megsemmisítette, azonban csak formai okokra hivatkozva. A kormánytöbbség a kétharmados felhatalmazásával itt is kijátszotta az Alkotmánybíróságot, és egyszerűen visszaírta már magába az Alaptörvénybe a megsemmisített passzusok több részét, bár a választási regisztrációról letett. A negyedik módosítása miatt a Sándor-palota előtt is tüntettek.

Volt más is, beleírták, hogy “a véleménynyilvánítás szabadságának a gyakorlása nem irányulhat mások emberi méltóságának a megsértésére”, ami a hvg.hu korábbi cikke szerint új utat jelent a személyiségi jogok védelmében. A módosítás miatt aggódott az Európai Bizottság akkori elnöke, José Manuel Barroso is, aki telefonon is felhívta emiatt Orbán Viktor miniszterelnököt, az Európai Bizottság pedig hivatalosan is aggályokat fogalmazott meg a rendkívüli adók kivetésével, a bírósági ügyáthelyezéssel és a politikai reklámra vonatkozó korlátozással kapcsolatban. Az ötödik módosítással ezeket rendezték, plusz az MNB-be olvasztották a Pénzügyi Szervezetek Állami felügyeletét.

Ehhez képest a harmadik módosítás balhémentesen átment, az a termőföld védelméről szólt.

Kétharmad nélkül azért nehéz

Január közepén a honvédelmi miniszter bejelentette, a terrorvészhelyzet fogalmával egészítenék ki az Alaptörvényt – és egyben elég tág felhatalmazást adnának a kormánynak a helyzet kezelésére –, ám ezt azóta sem sikerült átverni. A kormánynak az ellenzéki pártokkal kell egyezkedniük, menet közben számos engedményt is tettek, a legutóbbi változatból az ellenzék által bírált részek többsége már kikerült.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!