Az Országgyűlés hétfőn elfogadta a tavalyi év eleje óta hatályos alaptörvény ötödik módosítását, amely a Magyar Nemzeti Bankot bízza meg a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletével, lehetőséget adva a jegybank és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének összevonására.

Az Országgyűlés hétfőn 260 igennel, 41 ellenszavazat és 35 tartózkodás mellett fogadta el az alkotmánymódosítást, amelyet a kormánypártiak mellett három független képviselő is támogatott. Az MSZP és az LMP nemmel szavazott, a Jobbik-frakció tartózkodott.

A javaslat első változatát júniusban nyújtotta be Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter a parlamentnek arra válaszul, hogy a negyedik alkotmánymódosítás után az Európai Bizottság aggályokat fogalmazott meg a rendkívüli adók kivetésével, a bírósági ügyáthelyezéssel és a politikai reklámra vonatkozó korlátozással kapcsolatban.

A ház a nyári szünet előtt nem kezdte meg az indítvány tárgyalását, a kormány pedig úgy döntött, hogy új elemekkel egészíti ki. Az előterjesztésnek így a vallási közösségekről és az Országos Bírói Tanácsról szóló rendelkezések is részei lettek.

Összevonhatják az MNB-t a PSZÁF-fal

Az alkotmánymódosítás a Magyar Nemzeti Bankot bízza meg a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletével, lehetőséget adva ezzel a jegybank és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének összevonására.

A parlament 2011 végén egyszer már megteremtette az alkotmányos lehetőségét annak, hogy később összevonják az MNB és a PSZÁF feladat- és hatásköreit, de ezt a fél évvel később jóváhagyott első alkotmánymódosítással törölték az alaptörvény átmeneti rendelkezései közül. Idén nyáron azonban a kormány ismét javaslatot tett az MNB és a PSZÁF integrációjára, miután márciusban Simor Andrást Matolcsy György váltotta a jegybank élén.

Az Országgyűlés hétfőn elfogadta a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvényt is, amely összevonja a jegybankot és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletét, utóbbi megszüntetésével.

A most megszavazott módosítással kikerült az alkotmányból, hogy ha az államnak váratlan fizetési kötelezettsége támad az Alkotmánybíróság vagy nemzetközi bíróság döntése miatt, adót vethet ki ennek finanszírozására.

Nincs több bírósági ügyáthelyezés

Törölték az alaptörvényből a bírósági ügyáthelyezések lehetőségét is. A változtatás alapján az Országos Bírósági Hivatal elnökének a jövőben nem lesz módja arra, hogy bizonyos ügyek tárgyalására az általános illetékességűtől eltérő, azonos hatáskörű bíróságot jelöljön ki.

A bíróságokról szóló és a büntetőeljárási törvényből, valamint a polgári perrendtartásból már júniusban törölték ezt a lehetőséget. A kormány akkor jelezte: az Európai Bizottság észrevételei nyomán ősszel az alkotmányból is kiveszik az ügyáthelyezés lehetőségét.

Bekerült ugyanakkor az alkotmányba a bíróságok központi igazgatásának felügyeletét ellátó Országos Bírói Tanács intézménye, amelynek eddigi hatásköre nem változik. Újdonság, hogy az Ab-nak a jövőben 30 helyett 90 napja lesz határozni a bírói kezdeményezésre indított eljárásokban.

A hétfőn elfogadott ötödik alkotmánymódosítás szerint kampányhirdetéseket nemcsak a közmédia sugározhat majd: a kereskedelmi televíziók és rádiók azonos feltételekkel, ingyen közölhetik a pártreklámokat. Az Országgyűlés kormánypárti többsége márciusban, a negyedik módosítással foglalta az alaptörvénybe, hogy kampányidőszakban kizárólag a közmédia sugározhat párthirdetéseket, és most ezen változtattak.

A kereskedelmi médiában is lehet kampányolni

Az alaptörvény-módosítással határoztak arról is, hogy kampányhirdetéseket nemcsak a közmédia sugározhat majd: a kereskedelmi televíziók és rádiók azonos feltételekkel, ingyen közölhetik a pártreklámokat. A kereskedelmi média dönthet úgy, hogy nem sugároz politikai hirdetéseket a választási kampányban, ha viszont engedélyezik őket, nem válogathat a pártok között.

A nyomtatott sajtóban és az internetes újságokban, hírportálokon továbbra is korlátozás nélkül hirdethetnek a pártok.

Új egyházi passzusok

Átírták az egyházakat érintő alkotmányos passzusokat is, igazodva ahhoz, hogy a parlament nyáron megváltoztatta az egyházkénti elismerés rendjét. Rögzítették, hogy az azonos hitelveket követők vallásuk gyakorlására sarkalatos törvényben meghatározott szervezeti formában működő vallási közösségeket hozhatnak létre.

A vallási közösségek önállóak, az államtól különváltan működnek, de a közösségi célok érdekében együttműködhetnek vele.

Az együttműködésről a vallási közösség kérelmére az Országgyűlés dönt, az együttműködő közösségek bevett egyháznak minősülnek, és sajátos jogosultságokkal rendelkeznek.

Az alaptörvény-módosítás október 1-jén lép hatályba.

Orbán is megszavazta Mesterházy és Schiffer javaslatát

Valószínűleg tévedés történt, de a miniszterelnök igennel voksolt egy ellenzéki javaslatra hétfőn az alkotmánymódosítással kapcsolatban. Az MSZP és az LMP frakcióvezetői azt szerették volna elérni, hogy ne lehessen alaptörvény-módosítással megkerülni az Alkotmánybíróság döntéseit, de Orbán párttársai jobban figyeltek, és leszavazták a javaslatot. A részleteket ide kattintva olvashatják el.