
Most nem ajánlott hazautazni "Erdogan ellenségeinek" - kifaggattuk a magyar gülenistákat
Elmentünk az itthoni gülenista szervezetnek mondott Dialógus Platformhoz, és megkérdeztük, honnan van pénzük, mivel foglalkoznak, mit tartanak a güleni eszmékről. És persze Erdoganról is, valamint arról, mi állhat az elnök és a hitszónok ellentétének hátterében.
Miután a török kormány terroristavádakkal illette Fethullah Gülen hitszónokot és világszerte megtalálható híveit, nekik tulajdonítva a júliusi törökországi puccskísérlet megszervezését, felkerestük a mozgalom magyarországi szervezetét Budapest kellős közepén található irodájában.
A Dialógus Platform Egyesület elnöke egy 80 éves magyar professzor, Szigeti Jenő vallástörténész, aki adventista keresztény. Mivel a vallások közti dialógus kérdése egész életében foglalkoztatta, tagja a 25 éves Keresztény-Zsidó Társaságnak is. A Dialógus Platformmal 2005-ben került kapcsolatba, mert érdekelte, van-e olyan áramlata az iszlámnak, amely fontosnak tartja a párbeszédet.
A szervezetnek nincs semmi szervezeti köze Fethullah Gülenhez, mondja Szigeti, sőt szerinte nincs is olyan, hogy gülenista, ez ugyanis egy koordináló szervezetet feltételezne. De ilyen nincs, csak olyan emberek vannak, akiknek tetszik Gülen tanítása.

De vajon mi a baja Gülennel a török elnöknek, miért akarja Recep Tayyip Erdogan olyan ádázul megtisztítani a gülenistáktól Törökországot? Fontos tudni, hogy Törökországban a törökség meghatározása sem könnyű, mert 63 nemzetiség él ott, döntően muszlimok, de van egy kis létszámú keresztény és zsidó lakosság is.
Nem vallási, hanem politikai ellentét
Kemál Atatürk, a Török Köztársaság megalapítója és első elnöke egy liberális államot épített fel az 1920-as években, de az ország mégsem egységesen ilyen, három nagy csoportot lehet ma megkülönböztetni. Az atatürki hagyományokhoz hű kemalisták szekulárisak, a vallás nem fontos nekik, és Atatürk hozott számos rendelkezést, amely ezt a csoportot erősíti. Például hogy a török gyerekek 15 éves kor előtt nem tanulhatnak arabul, pedig egy igaz hitű muszlimnak a Koránt arabul kell olvasnia. Mecseteket sem engedett építeni, és megszüntette a kalifátust is – ez kb. olyan, mintha az olasz állam megszüntetné a Vatikánt.
Viszont a Kelet-Törökországban élő emberek a tradicionálisabb vallásosságot képviselik, nem haladnak annyira a korral, nos, ott kevésbé tudott érvényesülni a kemáli ideológia. A harmadik csoport pedig az, amelyiket Gülenhez kötnek, de már Gülen felbukkanása előtt is létezett, amely szerint a vallás magánügy, ahogy Európában, és nem fonódik össze a politikával. Ez ellentétes a muszlim tradícióval, amelyben a kettő összetartozik.

Szigeti így összegzi a dolgot:
"míg Erdogan politizálni akarja a muszlim hitet, addig Gülen depolitizálni."
Erdogannak kell egy olyan ideológia, amellyel egyben akarja tartani a nemzetet, és erre nagyszerű a vallás. Csak nem a Gülen-féle liberális formában – ez, valamint a gülenizmus sarokkövei hosszabb távon Erdogan hatalmát veszélyeztetik, és ezt ő pontosan jól tudja.
A güleni rendszer
Gülen elképzelésének alapjai az oktatás fontossága, a szegénység felszámolása, illetve a pártatlan tömegkommunikáció – utóbbi zászlóshajója volt a Zaman című lap, amelyet mostanra államosítottak. Ott is három alapelvet sorolt el Szigetinek a főszerkesztő, amikor ellátogatott hozzá: Allahot nem lehet szidni, a szexet nem lehetett reklámozni, és el kellett viselni, hogy minden cikkben szembesítsenek ellentétes véleményeket. Ezek a szerkesztőségi elvek hozták meg a lapnak a népszerűséget és a szakmai sikereket, és ez szűnt meg az államosítással.
Szigeti szerint Erdogan veszélyesnek érzi a liberalizálódó vallásosságot, és annak konzervatív formája felé fordulna. A magyar professzor borzalmasnak tartja, hogy nagyszerű, általa ismert européer tanárok nemcsak nem taníthatnak, hanem a diplomájukat is elvesztették a már több mint 70 ezer embert érintő tisztogatásban. De a liberalizmust teljesen megszüntetni nem lehet, az egész hadsereg erre épül, reagál Szigeti arra a feltevésre, hogy a puccs utáni tisztogatáshullám olyan fordulat Törökország történetében, mint Iránban az 1979-es iszlám forradalom.
A gülenistának tartott külföldi iskoláknak, amelyeket a török kormány bezáratna, szervezetileg nincs közük Gülenhez – állítja Szigeti –, azoknak ahhoz a törökországi tanügyi reformhoz van közük, amely annak idején reagált a világ modernizálódására. Ezeknek az intézményeknek, mint a magyarországi Orchidea iskolának is, fő jellegzetességük, hogy a gyerekekkel a siker pedagógiája révén foglalkoznak, nem a muszlim hitre tanítják őket, Gülenről pedig szót sem ejtenek. A siker pedagógiája azt jelenti, hogy a legsikeresebb teljesítményeket nagyon díjazza, kiemeli, ami óriási hajtóerőt ad a gyerekeknek. Ezekben az iskolákban kezdettől fogva használják-tanulják a számítógépet, angol nyelvből nyolcadikban középfokú vizsgát kell tenni, érettségire pedig felsőfokút. Erdogannak mindez azért nem tetszik, mert ő elzárkózó, befelé forduló törökséget képzel el.

(A budapesti Orchidea magyar–angol kétnyelvű iskolába diákjai 17 nációt képviselnek, de legnagyobb részük magyar, a tanárok 90 százaléka magyar. Az intézményről részletesen ebben a cikkben olvashat)
Az iszlám adakozásra kötelez
Erdogan tisztogatási hevülete túlnyúlik Törökországon, de a Dialógus Platformot eddig semmilyen formában nem keresték meg az állam részéről, sem vizsgálat, sem hatósági fenyegetés formájában. Szigeti úgy tudja, hogy egy-két olyan ország van, amely annyira függ Törökországtól, hogy látszólag eleget tett Erdogan kérésének, és bezárta az iskolákat, de rögtön más név alatt, más alapítványi formában újra meg is nyitotta azokat.
A Dialógus Platform Egyesület áll minden vizsgálat elébe, nincs semmi takargatnivalója. Nem kap külföldről pénzeket, EU-s pályázatokon indul, és adományokból él – amellett, hogy a vezető tisztségviselők ingyen látják el feladatukat, és az ott dolgozó tanárok, mivel az egyesületben török nyelvet is tanítanak, munka után, szívességből dolgoznak. Üzletemberek is támogatják a Dialógus Platform Egyesületet – így tudnak az Andrássy úton egy lakásnyi irodát is bérelni. Egy titkárnő és egy főállású szervező munkatársat foglalkoztat az egyesület.
A törököknél más a gazdagság kultúrája – magyarázza Szigeti –, puritánabbak, nem költenek annyit luxusra, viszont áldoznak a közösségre. Az adakozásra a zakát, az iszlám egyik pillére az öt közül (a másik négy: a hit tanúsítása, a napi ötszöri ima, a Ramadan havi böjt és a haddzs, azaz a mekkai zarándoklat) kötelezi őket. Ez egyfajta egyházi adó fizetését jelenti, amit minden hithű muszlimra nézve kötelező. A magyarországi törökök pedig túlnyomó többségben vallásosak.
Most nem tanácsos hazautazni
Kockázatos-e a magyarországi törököknek hazautazniuk Törökországba mostanában? Ezt nehéz felmérni, a kihirdetett rendkívüli állapot miatt sok útlevél érvénytelenné vált (hivatalos adatok szerint 74 562 útlevelet vontak vissza), amivel csak az utazáskor, a határon szembesülnek a tulajdonosok. Sok itt élő török ezért elhalasztotta idei útját. Törökországban pedig eluralkodott a félelem és besúgás kultúrája, az emberek az ellenségeiket azzal árulják be a rendőrségen, hogy gülenista, és azért is letartóztatnak embereket, hogy Gülen-könyveket birtokolnak. Így most egy ideig nem ajánlatos hazalátogatni.

De akkor hogyan lehetett Gülen Erdogan szövetségese 2013-ig? Szigeti szerint a közhiedelemmel ellentétben ez azért nem volt így. Gülen a jó intézkedéseket, ötleteket támogatja, érkezzen az bármilyen párttól, és Erdogan uralma elején sok jó dolog történt: utakat, kórházakat épített, felvirágoztatta a gazdaságot. De a korrupció már nem jó, Gülen fel is szólal ellene. Vagyis
a hitszónok politizál a szó olyan értelmében, hogy foglalkozik a köz ügyeivel, de a pártpolitikától távol tartja magát
– hisz alapíthatott volna akár pártot is, annyi híve van, hogy megválasztathatná magát.
A bűnbakképzés ellen
A Gülen-párti közösségeket szerte a világon kifejezetten eltiltják napi politizálástól, azért, mert az szembefordíthatna egymással a törököket. Jelenleg több mint 170 országban működnek Gülen-szimpatizánsok által alapított iskolák, a befogadó országok törvényeit tiszteletben tartva. Gülen egész munkáját Törökországért és közös emberi értékekért fejti ki, azt szeretné, ha hívei a török érdekeket képviselnék külföldön is a maguk pozitív módján, "ez Gülen logikájának a lényege" – fogalmaz Szigeti.
A Dialógus Platform nem nyilvánít véleményt a magyarországi kvótanépszavazásról és menekültvitáról, mely ügyekben a kormány nem éppen a dialógust propagálja, és olykor iszlamofób húrokat penget. Ami viszont fontos az egyesületnek, hogy hangsúlyozza: az iszlám és a terrorizmus nem összemosandó. Az előítélet ugyanis mindig feszültséget teremt, a politikusoknak pedig mindig jól jön egy ellenségkép. Most sok helyütt a muszlimok töltik be ezt a szerepet, és ezen is változtatni szeretne az egyesület.