Mizsur András
Mizsur András

Szakértők szerint bár jó ötlet, az előkészítetlenségen elbukhat az NGM legújabb projektje, a nemrég bejelentett ingyenes nyelvtanítás.

Első hallásra mesés lehetőséget jelentett be a Nemzeti Gazdasági Minisztérium (NGM) alig két hete: miközben a nyelviskolák több tízezer forintot elkérnek egy-egy kurzusért, addig a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal (NSZFH) által meghirdetett “Kis- és középvállalkozások ügyvezetője 1-2.” című képzéseken ingyen tanulhatnak idegen nyelvet a jelentkezők. Sőt a képzésért még akkor sem kell fizetni, ha valaki megbukik a vizsgán vagy menet közben valamiért otthagyja az egészet.

Bárki jelentkezhet

Még csábítóbbnak tűnhet a lehetőség, ha azt vesszük, hogy a képzéseken nemcsak idegen nyelvet, hanem informatikát és vállaltirányítást is tanulhatnak az érdeklődők. A képzések nappali és esti tagozaton indulnak, 1008, illetve 542 órában. A képzési idő 60 százalékát nyelvórák teszik ki, a maradék 40 százalék 30-10 arányban oszlik meg az informatika és a vállalatirányítás között.

©

Az NGM elsősorban a kis- és középvállalkozókat (kkv) célozta meg a képzéssel, mondván, hogy a szektor fejlődését komolyan gátolja, hogy a vállalkozások vezetői (és alkalmazottaik) nem beszélnek nyelveket, és az informatikai tudásuk is hiányos. Ettől függetlenül az egyéves képzésekre gyakorlatilag bárki jelentkezhet; ehhez mindössze valamilyen szakképesítésre plusz érettségire (vagy szakközépiskolai érettségi) vagy általános iskolai végzettségre van szükség, attól függően, hogy melyik szintű képzésen tanulna az ember.

Annyi megkötés még van, hogy 25 év felett csak az esti kurzusokon lehet részt venni, és a 2-es típusú képzéshez egy nyelvi szintfelmérőt is ki kell tölteniük a jelentkezőknek. A képzéseket a szakképzési centrumok szervezik és bonyolítják le, országszerte 700 iskolában.

A tájékoztatóban azt ígérik, hogy az 1-es szintű képzésen nulláról az alapfokú nyelvvizsgáig, míg a 2-es szintű képzésen alapfokról a középfokú nyelvvizsgáig készítik fel a tanulni vágyókat. Ez azonban nem jelenti azt, hogy automatikusan nyelvvizsgához jutnak, akik sikeresen teljesítik a képzést; a komplex szakmai vizsga letétele csak a szakképesítést igazoló papír megszerzését jelenti.

Nem kell megváltást várni

Papíron nagyon jól hangzik az ingyenes informatika- és nyelvoktatás, csak kérdés, hogy milyen minőségű oktatást lehet megvalósítani az ismert feltételek mellett, illetve hogy mit kezd majd több ezer ember egy egyszerű OKJ-s ügyvezetői képesítéssel. Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára szerint pozitív kezdeményezés a képzés, különösen azért, mert vidéken is indulnak csoportok, de ettől még “nem kell megváltást várni tőle”. Azt viszont csak később fogjuk megtudni, hogy pontosan mire is jó a képzés, tette hozzá a VOSZ főtitkára.

Hasonlóan vélekedik Mártonfi György oktatáskutató is, aki első ránézésre jó ötletnek tartja a képzést, mert a jelentkezők kvázi tanulmányaik meghosszabbításaként pótolhatják a nyelvi és informatikai képzést, amit “kilúgoztak” a szakképzésből. Ez persze javíthatja a résztvevők munkaerő-piaci esélyeit (ráadásul egy plusz képesítést is kapnak), de Mártonfi szerint az lesz a döntő, hogy lesz-e utánkövetése annak, mi valósult meg az ötletből. “Ez azonban soha nem szokott megtörténni” – tette hozzá szkeptikusan. Ha viszont kiderül, hogy működik a dolog, akkor érdemes lenne integrálni a normál képzésbe, véli Mártonfi, mert akkor az valóban javítana a szakképzés minőségén.

Mindenkinek szól, de senkire sem illik

A nyelvi képzés legnagyobb hátulütője, hogy nincs tisztázva, mi is a célja, nincs meghatározott célcsoport, a jelentkezési feltételek – életkor, végzettség – pedig túl általánosak – mondta Öveges Enikő, az ELTE Angol Alkalmazott Nyelvészeti Tanszékének oktatója.

“Félő, hogy olyan program lesz, ami mindenkinek szól, de senkire sem illik.”

Ez azért fontos, mert a felnőtteknél – akik család és munka mellett kezdenek újra nyelvtanulásba – még jobban kiütközhetnek az egyéni különbségek, mint a gyerekeknél, miközben a magyar nyelvoktatás amúgy sem a differenciálásról híres.

©

Emiatt nagyon sok múlik majd a tanárokon, mert képesnek kell lenniük kezelni az eltérő életkorból, tanulási háttérből és motivációból fakadó különbségeket, magyarázta Öveges. Ugyanez igaz a célokra is: “munkájukban és a magánéletükben hasznosítható dolgokat akarnak tanulni, és nem azt, hogy hány ablak van a londoni Tower Bridge-en.”

Visszaüthet a képzések ingyenessége is, Öveges szerint a Diplomamentő program a példa arra, hogy sokszor még az erős motiváció (pl. diploma megszerzése, tandíj visszafizetése) sem elég egy program sikeréhez.

Pozitív üzenet

A Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatala leírása ugyan beszédközpontúságot említ, ami Öveges szerint azért nehezen értelmezhető, mert nem látszik, hogy készültek-e előzetes igényfelmérések vagy hatástanulmányok, és ha igen, akkor milyenek. Az ALTE (Association of Language Testers in Europe) ajánlásai alapján a meghirdetett óraszámok elméletben elegendőek a kitűzött szintek elérésére, de ez rengeteg más tényezőtől is függ, mutatott rá az ELTE oktatója. “Kár, hogy itt sincs nyoma programszerű átgondolásnak; ez a képzés is csak egy sziget, amelynek felhasználása, folytatása és megvalósítása nehezen átlátható.”

Mindezek ellenére Öveges azt mondja, hogy a hazai nyelvoktatás jelenlegi helyzetében minden ingyenes nyelvtanulási lehetőség hasznos. “Inkább ez, mint a semmi. Ha csak egy résztvevő valamennyire használni tudja majd a nyelvet, akkor volt értelme.” A szakképzésre rá is férnek a hasonló programok; Öveges egy 2009-es kutatást idézett, amely szerint a hazai szakiskolára, szakközépiskolára átlagosan négy olyan tanár jutott, aki rendelkezett valamilyen szintű nyelvtudással, ugyanakkor a szakiskolákban egyre inkább háttérbe szoruló nyelvtanulás vélhetően ki fogja termelni azokat, akiknek szükségük lehet ehhez hasonló képzésekre,

“de ez legalább egy pozitív üzenet a hivatalos oktatáspolitika részéről, hogy igenis szükség van a nyelvtudásra.”

Kiemelt projekt

Övegeshez hasonlóan Mártonfi is az előkészítetlenséget tartja a képzés legnagyobb gyengeségének: “10 000 főt szeretnének évente beiskolázni, ez éves szinten sokmilliárdos beruházás, amit jobb lett volna jobban előkészíteni, nem pedig ötletekre alapozni.” Mártonfi arról sincs meggyőződve, hogy a képzés informatikai összetevőjének a guglizás fortélyairól kellene szólnia, mert például az érettségizettek valószínűleg otthonosan mozognak a neten: “fontos volna, hogy a megcélzott réteg informatikai kultúrájáról és munkahelyi informatikai tudásszükségletéről legyen egy megalapozott kép”.

©

Az előkészítetlenséget jól jelzi, hogy az egyik fővárosi szakképzési centrum tanára elmondta, múlt héten kapták “meg az ukázt”, hogy rohamtempóval kezdjék szervezni a képzéseket, bár az NGM válaszában azt írta, hogy az érintett iskolákat már nyáron értesítették. Ennek némileg ellentmond, hogy az első beszámolók szerint a bejelentés után érdeklődő telefonhívások százai árasztották el az iskolákat, ahol ugyancsak a hírekből értesültek a programról.

Az viszont biztos, hogy az NGM-nek nagyon fontos, hogy a meghirdetett időpontig elinduljanak a képzések. Forrásunk szerint nagy a nyomás a centrumok vezetőin, hogy minél több jelentkezőt toborozzanak: “emiatt most az sem számít, hogy mi van a szakgimnáziumokkal”. A titkárságokon estig kötelező jelleggel ügyeletet tartanak, hogy fogadják a hívásokat, és ezt szigorúan ellenőrzik is, míg egy vidéki centrumban valaki arról mesélt, hogy a városban szórólapokon fogják reklámozni a szeptember 26-án induló képzéseket.

Megkérdeztük az NGM-et, hogy mekkora keretösszeget szánnak a képzésekre, de nem kaptunk még választ minisztériumtól. Annyit azonban elárultak, hogy a tanárok pluszjuttatásban részesülnek majd, ami információnk szerint bruttó 3000 ezer forint per óra lesz – ebből már sejthető, hogy jelentkezőkön kívül pénz is lesz elég a hamarosan startoló programra.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Megválasztották Handó utódját az OBH élére

Megválasztották Handó utódját az OBH élére

Kivándorolt egy családtagja? A médiahatóság segít a karácsonyi csomagküldésben

Kivándorolt egy családtagja? A médiahatóság segít a karácsonyi csomagküldésben

27 év kihagyás után ismét ott lesz a CES-en az Apple

27 év kihagyás után ismét ott lesz a CES-en az Apple

Autós üldözés volt Zalaegerszegen, nemzetközileg körözött férfit fogtak el

Autós üldözés volt Zalaegerszegen, nemzetközileg körözött férfit fogtak el

Mindenkiről mindent tudnak: 50 milliárd mobiladatot vett meg a turisztikai ügynökség

Mindenkiről mindent tudnak: 50 milliárd mobiladatot vett meg a turisztikai ügynökség

Antiszemita és rendőrgyalázó írásokat posztolt az egyik New Jersey-i lövöldöző

Antiszemita és rendőrgyalázó írásokat posztolt az egyik New Jersey-i lövöldöző