Kinyithatja bármelyik újságot, mindenhol a miniszterelnököt kritizálják. Ha nem lenne sajtószabadság, akkor ilyen cikkek nem jelenhetnének meg. Ha valahol, itt szabadabb a sajtó, mint bárhol Európában

– ezt mondta Andy Vajna filmügyi kormánybiztos, a TV2 tulajdonosa a Financial Timesnak 2016-ban.

A Népszabadságot azonban már nem lehet kinyitni, azt sok más, egykor független médiatermékkel ellentétben nem megvette és saját képére formálta a hatalom, hanem megpuccsolták, ahogy azt az egykor ott dolgozók értelmezik. 

A Népszabadság bezárása (az akkor történteket itt tudja elolvasni, az alábbi videó szintén aznap készült) csak az első lépés volt, az azóta eltelt egy évben a Fidesz – kinyújtott csápjaként elsősorban Mészáros Lőrinccel és Andy Vajnával – tovább terjeszkedett a médiapiacon, írásunkban ezt tekintjük át.

Szinte mindent megvettek

A Mediaworks már akkor megtett egy fontos lépést a megyei lapok piacán, mielőtt Heinrich Pecinával (akit egy régi ausztriai ügy miatt azóta 22 hónap felfüggesztett börtönbüntetésre ítéltek, de mint alább olvashatja, újra érdekelt a magyar sajtópiacon) az élén megszüntette a Népszabadságot. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, valamint a Gazdasági Versenyhivatal 2016 nyarán engedélyezte a cégnek, hogy a városi lapokat kiadó Maraton Lapcsoporttal együtt felvásárolja a csaknem tízmilliárdos forgalmú, 500 munkavállalót foglalkoztató, négy megyei lapot működtető Pannon Lapok Társaságát. A gigaportfólió közelében hamar feltűnt Mészáros Lőrinc, először meghúzva magát az Opimus árnyékában, majd néhány hónappal ezelőtt Orbán Viktor jó barátja ténylegesen is átvette a hatalmat a cégben, mára majdnem 200 nyomtatott sajtótermék köthető hozzá.

A megyei lapok közül Mészárosé a 24 óra (Komárom-Esztergom), a Békés Megyei Hírlap, a Dunántúli Napló (Baranya), a Dunújvárosi Hírlap, a Fejér Megyei Hírlap, a Heves Megyei Hírlap, a Napló (Veszprém), a Petőfi Népe (Bács-Kiskun), a Somogyi Hírlap, a Tolnai Népújság, az Új Néplap (Jász-Nagykun-Szolnok), a Vas Népe és a Zalai Hírlap is. A Nógrád Hírcentrum tulajdonolta Nógrád Megyei Hírlap tartotta magát egy ideig, de július elején kiderült, az is Mészároshoz és a Mediaworkshöz került.

Facebook / Pannon Lapok Társasága Kiadói Kft.

Egy a mai napig a Mediaworksnél dolgozó forrás a hvg.hu-nak azt mondta, több évtizedes szakmai pályafutása során ennyire profi hatalomátvételt és piaci tarolást még nem látott, nemzetközi szinten is példátlannak tartja azt a folyamatot, ami 2016-ban itthon elkezdődött. „Azt hittük, a Népszabadság bezárása lesz a csúcs, de kiderült, a Fidesznek a megyei szavazók kellenek, a Népszabi csak útban volt” – mondta.

A megyei lappiacon történt totális hatalomátvételhez kellett Andy Vajna filmügyi kormánybiztos is, ő a Lapcomot szippantotta be, ami az ország második legnépszerűbb bulvárlapját, a Borsot adja ki, illetve birtokol két megyei lapot is, a Csongrád megyei Délmagyarországot és a Győr-Moson-Sopron megyei Kisalföldet. Ezzel pedig a tizennyolc megyei lapból tizenöt egyértelműen a Fidesz közelébe sodródott (Pest megye nem ad ki lapot). De hamar eldőlt a maradék három megyei lapot kiadó Russmedia sorsa is. Az Észak-Magyarország, a Kelet-Magyarország és a Hajdú-Bihari Napló nyomtatott, illetve online kiadása a nyáron került a magyar sajtópiacra visszatérő Pecina érdekeltségébe, a tranzakcióhoz a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. és az MKB adott hitelt, ezek a bankok pedig Mészáros Lőrinchez köthető pénzintézetek. Így került 18 megyei lapból 18 a Fidesz holdudvarába.

Ezzel pedig megszűnt a független vidéki sajtó Magyarországon. Polyák Gábor médiajogász, a Mérték Médiaelemző Műhely vezetője a hvg.hu-nak a megyei lappiac bukása utáni helyzetről azt mondta, nem várható komoly ellenfél feltűnése ezen a téren.

A kormányközeli véleménymonopólium megszilárdulni látszik.

Feltűnnek ugyan elszigetelt kiútkereső próbálkozások, ilyen a Szabad Pécs vagy a Veszprém Kukac, de ezek a lapok Polyák szerint nagyon nehéz helyzetben vannak, hirdetőt szinte lehetetlen találniuk, a szakértő egy országos Szabad-hálózatban azonban lát elvi potenciált. A Lapcom megvételével a Fidesz közelébe került a bulvárpiac jelentős része is, a Bors mellett ott van Vajnának az egyre inkább bulvárba süllyedő TV2, míg Habony a Modern Media Group (MMG) nevű cégén keresztül a 888 és a Lokál tulajdonosa, valamint hozzá kötik a Ripostot is, ráadásul nemrég Habony hitelezője lett a Mandiner nevű véleményportál tulajdonosa is. (Tombor András az év elején vásárolta be magát a Mandinerbe, Habony hitelezője pedig 2009-ben lett, amikor húszmillió forintot adott a miniszterelnök nem hivatalos tanácsadójának.) Egy ma is Lapcomos forrása a hvg.hu-nak azt mondta, amikor az esetleges, küszöbön álló változásokról kérdeztük, hogy még semmit nem közöltek velük.

De attól félek, nagyon sokan már maguktól is tudják, mi a tennivaló, ha a jövőben is itt akarnak dolgozni.

Baloldali űr, jobboldali bizonytalanság

A Népszabadság megszüntetésével az egyetlen nem kormánypárti napilap a Népszava lett, azzal a furcsasággal, hogy működéséhez a kormány nagyban hozzájárul, rendszeresen jelennek meg a lapban kormányhirdetések. Ezt korábban a szerkesztőség azzal magyarázta, hogy „a konzultációs propagandakampány alatt a szabad újságírás zavartalanul üzemel”, Hargitai Miklós szerkesztő, a Magyar Újságírók Országos Szövetségének (MÚOSZ) elnöke hozzátette, „a magyar sajtó egy része a kormányzati reklámokért cserébe rég feladta az elveit és a tisztességét, a másik felét pedig megpróbálja kivéreztetni vagy megvásárolni a hatalom.”

Fülöp Máté

Polyák morális nézőpontból ugyanakkor elfogadhatatlannak tartja a kormányzati hirdetéseket a nem kormánypárti lapban, mert mindig lebegtetve van az, hogy az állami főhatalom majd kér valamit cserébe, növekszik a bizonytalanság és megvan az esély az öncenzúrára. Furcsa, de a magyar média egyik legbefolyásosabb szereplője közvetett módon Rogán Antal propagandaminiszter. A Népszabadság írta meg 2015 szeptemberében, hogy ő felügyeli a Nemzeti Kommunikációs Hivatalt, ezzel pedig 1500 állami intézmény és cég reklámköltéseit intézik, 25 milliárd forintból.

Egy Magyar Időknél (ezt a lapot korábban Napi Gazdaságnak hívták és meghatározó pont volt a médiában) újságíró az öncenzúráról név nélkül nyilatkozva azt mondta:

nézd, annyit keresek, hogy nem kell azon gondolkodnom, mit írok, mert már tudom, mit nem lehet.

A nem kormánybarát, de jobboldali médiumok jelentős többsége Simicska Lajoshoz sodródott, a G-nap után pedig egyértelmű lett a szembenállás a kormány és a Simicska-médiumok (Magyar Nemzet, HírTV, Heti Válasz, Lánchíd Rádió, illetve az év elején indult Helyi Válasz, amit csodafegyverént harangozott be a vállalkozó köre, de a regionális-megyei hírgyűjtő oldal eddigi legnagyobb dobása, hogy ők számoltak be arról, hogy Simicska ráírta egy cége tulajdonában álló reklámoszlopra, hogy Orbán egy geci) között. Polyák szerint nagy kérdés, hogy 2018 után meddig tart ki az oligarcha pénze.

Tovább szűkül a nyilvánosság

Felvetődik a kérdés, hogy az elmúlt egy év után milyen Magyarország és a sajtópiac viszonya. Polyák úgy látja:

ez nem sajtószabadság, de nem diktatúra.

Politikailag nincs nagyon értelme, hogy a kormánypárt tovább terjeszkedjen a médiapiacon, nincs olyan terméktípus ma Magyarországon, ahol ne lenne jelen (napi- és hetilapok, tévék, rádiók – Vajna a Médiatanácsot is meghekkelve épít országos Rádió1-et épp –, internetes termékek), mégsem lehet azt mondani, hogy a politikai racionalitás megálljt parancsolt volna a terjeszkedésének, a szektorban teljes a bizonytalanság. A médiajogász szerint tovább szűkül majd a nyilvánosság.

Ezt támasztja alá a Freedom House (FH) 2017-es jelentése is, ugyanis megállapították, hogy Magyarország egyike azoknak az országoknak, ahol egy év alatt a legtöbbet romlott a sajtószabadság. Listájukon 0 jelöli a tökéletes állapotot, a 100 a tökéletlent, 44 pontunk van, ami 6 ponttal van Románia, 2-vel Bulgária és 18-cal Szlovákia mögött. Egy év alatt négy pontot romlott a magyar helyzet, az egész világon csak öt ország van (Lengyelország, Burundi, Törökország, Nauru és Belize), ahol ennél nagyobb esést mért az FH.

Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ (az intézet elfogulatlannak nehezen mondható, korábban nyíltan leírta, a kormány védelmében és segítségért jött létre) igazgatója az RTL Klub Magyarul Balóval című műsorában nemrég a médiahelyzetről azt mondta, nem a demokrácia, hanem a baloldali-liberális médiatúlsúly rovására történt visszabillenés a médiapiacon, most állt helyre az egyensúly.