Ahogy azt a Csongrád Megyei Főügyészség hétfőn indítványozta, a Szegedi Járásbíróság előzetes letartóztatásba helyezte Czeglédy Csabát 30 napra – tudtuk meg egy hozzá közelálló, névtelenséget kérő forrástól.

Mivel ez a határidő nem sokkal az április 8-i választás előtt telik le, és ha fellebbez is az elsőfokú döntés ellen, elhúzódhat az eljárás, így Czeglédy maga gyakorlatilag semmilyen érdemi kampányra nem lesz képes.

Ez a "jogállamiság eltiprása" – ennyit tudott mondani Czeglédy Csaba, mielőtt elvezették a tárgyalást követően. A hvg.hu tudósítója is a helyszínen volt, de nem engedték a médiának nyilatkozni.

A tárgyalásra Gyurcsány Ferenc is elment, aki saját őszödi beszédjét idézve védte egykori ügyvédjét – erről itt olvashat tovább.

A vádhatóság szerint a képviselőjelöltként szerzett mentelmi jog, amely "időlegesen az eljárás akadályát képezte", ezért kénytelenek voltak kiengedni, "nem eredményezett változást azokban a körülményekben, amelyek az előzetes letartóztatást indokolják", továbbra is fennáll a több mint hatmilliárdos bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás bűntettének megalapozott gyanúja, valamint fennáll a szökés, elrejtőzés veszélye, az eljárás meghiúsításának veszélye, illetve a bűnismétlés veszélye is."

Czeglédy Csaba csütörtökön szabadult előzetes letartóztatásból, miután hivatalosan is országgyűlési képviselőjelöltté vált, így megilleti a mentelmi jog. Polt Péter legfőbb ügyész kezdeményezte Czeglédy Csaba mentelmi jogának felfüggesztését a Nemzeti Választási Bizottságnál, amely erre simán rábólintott. Az egykori baloldali politikust pénteken este már várták szombathelyi lakásánál, és egy másik, de a korábbi gyanúval összefüggő bűncselekményre hivatkozva visszavitték a szegedi börtönbe.

Czeglédy Csaba és társai ellen bűnszervezetben, üzletszerűen, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette miatt folyik büntetőeljárás. A gyanú szerint a vezetésével létrejött bűnszervezet 2011 és 2017 között olyan céghálózatot alakított ki, amely diákmunka közvetítéssel foglalkozott, és a bűnszervezet 6,294 milliárd forint vagyoni hátrányt okozott az állami költségvetésnek azzal, hogy az iskolaszövetkezetek az általános forgalmi adót, illetve a személyi jövedelemadót nem vallották be, vagy ha be is vallották, azt nem fizették meg.