szerző:
hvg.hu

Mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenességet valósít meg, hogy a magyar jog nem biztosítja a letelepedett külföldi állampolgárok nemének jogi elismerését és a kapcsolódó névváltoztatást.

Az Alkotmánybíróság döntése egy iráni menekült panasza kapcsán született, a transznemű férfi 2015 nyarán érkezett Magyarországra, és menedékkérelmet nyújtott be. A magyar hatóságok megállapították, hogy hazájában, Iránban transzneműsége okán üldöztetésnek volt kitéve, ezért menekültként ismerték el. Iratai azonban továbbra is nőként hivatkoztak rá, ezért a vonatkozó magyar gyakorlat szerint kérelmezte annak megváltoztatását. A hatóságok azonban kérelmét elutasították, arra hivatkozva, hogy Magyarországnak a kérdésben nincs joghatósága, kérelmét Iránban kell benyújtania, abban az országban, ahol üldöztetésnek volt kitéve.

A férfi a Háttér Társaság segítségével a hatóság döntésének bírósági felülvizsgálatát kezdeményezte, a bíróság azonban úgy látta, hogy vonatkozó jogszabályi rendelkezés hiányában erre nincs lehetőség. Az ügy végül alkotmányjogi panasz formájában így jutott el az Alkotmánybíróság elé, áll a Háttér Társaság sajtóközleményében.

Az Alkotmánybíróság június 21-én közzétett döntésében az alkotmányjogi panaszt ugyan elutasította, arra hivatkozva, hogy a jogsérelmet nem a bírói jogértelmezés, hanem a szabályozás hiánya okozza, ugyanakkor hivatalból eljárva mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenességet állapított meg, mivel a magyar jog nem biztosítja a letelepedett transznemű külföldi állampolgárok nemének jogi elismerését és a kapcsolódó névváltoztatást.

Az Alkotmánybíróság egyhangú határozata ugyanakkor nemcsak a külföldi transznemű személyek számára alapvető jelentőségű. A határozat ugyanis megerősíti: a transznemű személyek nemének elismerése és a kapcsolódó névváltoztatás az emberi méltóságból levezethető alapvető jog. A határozat azt is hangsúlyozza: a nem jogi elismerésének nem feltétele, hogy az érintett személy nemi megerősítő beavatkozásokat (hormonterápia, műtétek) vegyen igénybe. Az Alkotmánybíróság 2018. december 31-ig adott haladékot a jogalkotónak a szabályozás megalkotására.

„Üdvözöljük az Alkotmánybíróság döntését, és bízunk benne, hogy a jogalkotó nem csak a menekültként elismert transz személyek helyzetére talál megoldást, de valamennyi Magyarországon élő transznemű ember számára gyors, átlátható és hozzáférhető eljárási rendet alakítanak ki” – kommentálta a döntést Dombos Tamás, a Háttér Társaság jogsegélyszolgálatának munkatársa.

Az egyhangú döntés mutatja: széles körű a konszenzus, hogy e kérdés megfelelő szabályozásra szorul.

Az iráni transz férfi képviseletét a Háttér Társaság jogsegélyszolgálata biztosította.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Már nem a Facebookon terjed az Iszlám Állam propagandája, új appot néztek ki maguknak

Már nem a Facebookon terjed az Iszlám Állam propagandája, új appot néztek ki maguknak

Visszautasította az alpolgármesteri felkérést a KDNP embere Baján

Visszautasította az alpolgármesteri felkérést a KDNP embere Baján

Megcsinálták a mesterséges levelet, amely üzemanyagot termelhet

Megcsinálták a mesterséges levelet, amely üzemanyagot termelhet

Az ár, az időtartam, és a cél sem stimmel a magyar kormány trieszti kikötővásárlásával

Az ár, az időtartam, és a cél sem stimmel a magyar kormány trieszti kikötővásárlásával

Nem túl fényes jövő vár 2050-re Magyarországra ökológiai szempontból

Nem túl fényes jövő vár 2050-re Magyarországra ökológiai szempontból

Johnson három nap alatt nyomná át a parlamenten a Brexit-megállapodást

Johnson három nap alatt nyomná át a parlamenten a Brexit-megállapodást