Mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenességet valósít meg, hogy a magyar jog nem biztosítja a letelepedett külföldi állampolgárok nemének jogi elismerését és a kapcsolódó névváltoztatást.
Az Alkotmánybíróság döntése egy iráni menekült panasza kapcsán született, a transznemű férfi 2015 nyarán érkezett Magyarországra, és menedékkérelmet nyújtott be. A magyar hatóságok megállapították, hogy hazájában, Iránban transzneműsége okán üldöztetésnek volt kitéve, ezért menekültként ismerték el. Iratai azonban továbbra is nőként hivatkoztak rá, ezért a vonatkozó magyar gyakorlat szerint kérelmezte annak megváltoztatását. A hatóságok azonban kérelmét elutasították, arra hivatkozva, hogy Magyarországnak a kérdésben nincs joghatósága, kérelmét Iránban kell benyújtania, abban az országban, ahol üldöztetésnek volt kitéve.
A férfi a Háttér Társaság segítségével a hatóság döntésének bírósági felülvizsgálatát kezdeményezte, a bíróság azonban úgy látta, hogy vonatkozó jogszabályi rendelkezés hiányában erre nincs lehetőség. Az ügy végül alkotmányjogi panasz formájában így jutott el az Alkotmánybíróság elé, áll a Háttér Társaság sajtóközleményében.
Az Alkotmánybíróság június 21-én közzétett döntésében az alkotmányjogi panaszt ugyan elutasította, arra hivatkozva, hogy a jogsérelmet nem a bírói jogértelmezés, hanem a szabályozás hiánya okozza, ugyanakkor hivatalból eljárva mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenességet állapított meg, mivel a magyar jog nem biztosítja a letelepedett transznemű külföldi állampolgárok nemének jogi elismerését és a kapcsolódó névváltoztatást.
Az Alkotmánybíróság egyhangú határozata ugyanakkor nemcsak a külföldi transznemű személyek számára alapvető jelentőségű. A határozat ugyanis megerősíti: a transznemű személyek nemének elismerése és a kapcsolódó névváltoztatás az emberi méltóságból levezethető alapvető jog. A határozat azt is hangsúlyozza: a nem jogi elismerésének nem feltétele, hogy az érintett személy nemi megerősítő beavatkozásokat (hormonterápia, műtétek) vegyen igénybe. Az Alkotmánybíróság 2018. december 31-ig adott haladékot a jogalkotónak a szabályozás megalkotására.
„Üdvözöljük az Alkotmánybíróság döntését, és bízunk benne, hogy a jogalkotó nem csak a menekültként elismert transz személyek helyzetére talál megoldást, de valamennyi Magyarországon élő transznemű ember számára gyors, átlátható és hozzáférhető eljárási rendet alakítanak ki” – kommentálta a döntést Dombos Tamás, a Háttér Társaság jogsegélyszolgálatának munkatársa.
Az egyhangú döntés mutatja: széles körű a konszenzus, hogy e kérdés megfelelő szabályozásra szorul.
Az iráni transz férfi képviseletét a Háttér Társaság jogsegélyszolgálata biztosította.
Úgy tűnik, kudarcba fullad a kormány hónapok óta tartó küzdelme, hogy betiltsa a Pride felvonulást. A hatalom szerint tiltott rendezvény, a szélsőségesek próbálják akadályozni. A HVG élő közvetítése a 30. Budapest Pride-ról.
A tiltottá lett Pride üzenete aktuálisabb, mint valaha.
A Tisza Párt elnöke úgy nyilvánult meg félreérthetetlenül a Pride-ról, hogy le sem írta a rendezvény nevét.
Az indoklás szerint azért, mert nem fellebbeztek a tiltás ellen, de a szervező főváros szerint nem is kell engedély.
Mindenki találgatja, hogyan alakul a Pride.
Nehéz-Posony Kata, a HVG ügyvédje minden kérdésre válaszol.
Felsővezeték-szakadás volt.
A miniszterelnök szerint a rend nem magától jön létre, azt először meg kell teremteni aztán pedig megvédeni.
Trükköznek a számokkal a gyermekvédelemben.
A nagy hőség miatt kellett lépni.
Az összes táv elérte a limitet.
