Aláírásgyűjtést indított a Győri Ítélőtábla 14 bírája az október 9-én megtartott küldöttértekezlet miatt, amit szerintük "számos szabálytalanság miatt" meg kell ismételni. Hétfőn írtunk arról, hogy lényegében elszabotálták az Országos Bírói Tanács póttagválasztását a Handó Tünde által kinevezett bírósági vezetők.
A küldöttválasztó gyűlést a számos szabálytalanság miatt haladéktalanul meg kell ismételni – talán ez volt az egyik legfontosabb üzenete annak a nyilatkozatnak, amely tegnap került nyilvánosságra. A Győri Ítélőtábla bíráinak véleménye szerint a megválasztott küldötteknek el kell végezniük a feladatukat (...) "az OBT törvényes működésének biztosítása érdekében". A dokumentumban az is szerepel: egyetértenek azzal, hogy sem a küldöttértekezletnek, sem az ítélőtáblai és törvényszéki elnökök október 10-én megtartott értekezletének nem volt mandátuma és jogköre arra, hogy a bírói kar nevében az OBT tevékenységét minősítse, és annak tagjait lemondásra szólítsa fel. "Különösen sérelmezték", hogy ezek a nyilatkozatok a bírói kar egészének a nevében "fogalmazódtak" meg, holott annak tartalmával sem a Győri Ítélőtábla bírái (az aláírók, a szerk.), sem a kollégáik egy része nem értett egyet. A győriek szerint ezzel a nyilatkozattal a más véleményen lévő bírákat a bírói karból kirekesztették.
A nyilatkozat utolsó bekezdése mond talán a legtöbbet arról, hogyan, milyen körülmények között működik, működhet valójában az Országos Bírói Tanács. A győriek arra kérik a kollégáikat, akik egyetértenek a leírtakkal, hogy
"ne féljenek vállalni azt",
és csatlakozzanak hozzájuk.
Mint arról már beszámoltunk, megválasztható jelöltek hiánya miatt eredménytelenül zárult az Országos Bírói Tanács póttagválasztása. A patthelyzetet az okozta, hogy a különböző bírósági szintek korelnökei által készített jelöltlistán lévőkből senki nem vállalta a tagságot, olyan viszont, aki vállalta volna a feladatot, nem kerülhetett fel a szavazólapra. Ehhez ugyanis nem kaptak elegendő (124-ből legalább 42) szavazatot a jelen levő küldöttektől, akiknek a többsége Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal elnökének kinevezési jogkörébe tartozó igazgatási vezető volt, vagy alájuk tartozó helyi elnök. Ahhoz, hogy valaki jelölt lehessen – akiről aztán titkosan szavazhattak volna –, a jelenlévők egyharmadának támogatását kellett volna megszerezni, méghozzá nyílt szavazáson, azaz a Handó mellett korábban közös közleményben kiálló bírósági elnökök szeme előtt.
Később kiderült, a Szigetvári Járásbíróság bírája is csatlakozott a Magyar Bírói Egyesület közleményéhez. Darvasi Szilvia azt írta, hogy „ezúton szeretném kifejezni egyetértésemet, mind a MABIE választmányi tagjainak közleményében foglaltakkal, mind a Győri Ítélőtábla bíráinak nyilatkozatával. A fentieken túl különösen sérelmesnek tartom, hogy a www.bíróság.hu honlapon a nyilvánosság számára a mai napig olvasható és hozzáférhető módon a "Lemondásra szólította fel a bírói kar az OBT-t" címmel szerepel a hír, mely a közvélemény félrevezetésére is alkalmas és a valóságot nem fedi.”
A Székesfehérvári Törvényszék Bírói Tanácsa és küldöttei pedig azt írták nyilatkozatukban, hogy az OBT működésével szembeni, minden konkrétum nélküli kritika számukra érthetetlen, az OBT „működése miatti aggódás pedig ilyen formában értelmezhetetlen.” Szerintük a minden tényszerű alapot nélkülöző kritika aláássa a bírósági önigazgatás garanciális elemeit, veszélyeztetve a Tanács iránti közbizalom kiépülését. „Célja nem más, mint a hangulatkeltés, az elbizonytalanítás, a megosztás.”
Nyolc nap leforgása alatt elajándékoztak, majd eladtak egy jelenleg 300-400 millió forintot érő telket Budapest XII. kerületében – mindezt úgy, hogy a tulajdonos erről semmit sem tudott. Azóta egy konténer is megjelent a területen, a csalás áldozata pedig nem tehetne semmit egy esetleges építkezés ellen sem, mert jogilag már nem az övé a telek. A HVG információi szerint egyre több a hasonló ügy.
A miniszter szerint nem a MÁV munkatársain múlt, hogy nem tudtak előbb segítséget nyújtani a bajba került utasoknak.
Talán mindenki halott már Bugyiról és Taktaharkányról, ám ezeken kívül is rengeteg érdekes nevű település van Magyarországon. Játsszon velünk!
A viharkároknak mintegy 10-12 százalékát okozzák fakidőlések, ágtörések.
Az oroszok MS001 drónja már nem koordinátákkal dolgozik a csapás előtt, hanem maga választja ki a célpontokat.
