A patthelyzetet az okozta, hogy a különböző bírósági szintek korelnökei által készített jelöltlistáján lévőkből senki nem vállalta a tagságot, olyan viszont, aki vállalta volna a feladatot, nem kerülhetett fel a szavazólapra. Ehhez ugyanis nem kaptak elegendő szavazatot a jelenlevő küldöttektől, akiknek a fele Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal elnökének kinevezési jogkörébe tartózó igazgatási vezető volt, vagy alájuk tartozó helyi elnök. Ahhoz, hogy valaki jelölt lehessen – akiről aztán titkosan szavazhattak volna –, a jelenlévők egyharmadának támogatását kellett volna megszerezni, méghozzá nyílt szavazáson, azaz a Handó mellett korábban közös közleményben kiálló bírósági elnökök szeme előtt.

A jelenlévők beszámolója szerint az ülés hangulatán is jól érezhető volt, hogy mire számíthat, aki az elnök ellenében szavaz. Úgy tudjuk, még az is elhangzott a jelölőbizottságtól, hogy az igazgatási vezetőket kellene nagyobb számban megválasztani.

„Ez jól megszervezett akció volt” – fogalmazott a hvg.hu-nak egy küldött, akit saját állítása szerint "még nem végezték ki, de igen erős pressziót érez”.

Az ülés végén Balla Lajos, a Debreceni Ítélőtábla elnökének javaslatára azt is megszavazták, hogy az OBT tagválasztó ülés nem óhajt közreműködni a jelenlegi OBT működésében, emellett a küldöttek – igaz csekély többséggel – megszavazták azt is, hogy lemondásra szólítják fel az OBT jelenlegi tagjait. 124-ből 64 ezt megszavazta.

A bírói karon belüli hangulatot jól szemlélteti, mennyire másként látták a történteket a jelenlévők. Egy kisebbségben maradt elektor szerint színtiszta bohóckodás volt a gyűlés, ami Répássy Róbert korábbi igazságügyi államtitkár testvére, Répássy Árpád – ő a Miskolci Törvényszék elnöke – értékelése szerint a bírói kar demokratikus akaratnyilvánítása volt.

„Ez nem a szavazásról szólt, hanem arról, hogy ne legyen OBT” – fogalmazott egy másik, és a történtek miatt igen feldúlt küldött, hozzátéve, „ha szavaztunk volna, a kétharmad leszavazhatta volna az egyharmadot, minek kellett ez a színjáték?”.
 
Az OBT-vel immár nyíltan hadban álló Handó Tündének mindenesetre kapóra jött a botrányos és eredménytelen póttagválasztás. Az OBH elnöke ugyanis az áprilisi tömeges lemondások óta állítja, hogy a testület – amely éppen az ő munkáját felügyeli – működésképtelen. A törvény szerint ugyanis a bíróságok központi igazgatási felügyeletét ellátó 15 fős testület tagjai között egy ítélőtáblán dolgozó, 5 törvényszéki, 7 helyi bírósági és egy munkaügyi bírósági bírónak kell lennie. Ezzel szemben a tanács – Darák Péter, a Kúria elnökének határozott ellenvéleménye alapján – kitart amellett, hogy a testület működőképes, a törvény által előírt bírósági képviseletet pedig póttagválasztással kell biztosítani. Erre került volna sor most. Az OBH elnöke megszervezte az ülést, annak kudarca pedig egy újabb jó érvet jelent számára, hogy a számára láthatóan kellemetlen ügyeket vizsgáló testületet ellehetetlenítse.

„Az Országos Bírói Tanács 11 taggal továbbra is működőképes és a jövőben is folytatja a munkáját” – tudatta honlapján a szervezet. Emlékeztettek arra, hogy a küldötteket 2018 júliusában összbírói értekezleteken választották meg a törvényszékek és ítélőtáblák létszámarányos kvóta szerint. „Akkor is pontosan ismert volt a küldöttséget vállaló bírák előtt, hogy kik az OBT jelenlegi tagjai, így érthetetlen, miért vállaltak olyanok küldötti megbízást, akik eleve tudták, hogy nem vállalják jelöltséget. Az sem érthető, hogyha emellett voltak olyanok, akik ezt vállalták volna, miért nem engedték, hogy a küldöttgyűlés titkos szavazás útján szavazhasson róluk” – fogalmaz az OBT közleménye.

Az OBT szerint az sem véletlen, hogy az eredménytelen küldöttgyűlés résztvevőinek majdnem egyharmada az OBH elnökének közvetlen kinevezési jogkörébe tartozó elnök, elnökhelyettes vagy kollégiumvezető volt, és az igazgatási vezetők messze többségben voltak az ilyen tisztséget nem viselő bírákhoz képest. A testület éppen annak a személynek a munkáját felügyeli, aki ezen elnökök felett a munkáltatói jogokat gyakorolja – írták.

Az OBT egyébként ennek elkerülése érdekében javasolta a küldöttségre és tagságra vonatkozó összeférhetetlenségi szabály beiktatását a bírák szervezetéről és igazgatásáról szóló törvény rendelkezései közé.

(Borítóképünk illusztráció.)