Banki csalás áldozata lett, és úgy érzi, nem hibázott? Varga Mihály öt csapása segít önnek. Vagy nem
Elkésett, tüneti, de látványos az MNB öt csapása, amelyekkel a bankok rovására ütne a kiberkalózokon. Az ügyfeleket továbbra is érheti kár.
Elrendelte a Politikatörténeti Intézet ingatlanhasználati jogának törlését a Kúria a magyar állam által indított polgári perben hétfőn kihirdetett felülvizsgálati döntésével. A Kúria ugyanakkor elutasította a kereset kiürítésre irányuló részét - közölte a legfelsőbb bírói fórum sajtótitkársága.
A Magyar Állam mint tulajdonos és a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. mint vagyonkezelő indított pert az Alkotmány utca 2. szám alatti ingatlan egy részét használó Politikatörténeti Intézet Közhasznú Nonprofit Kft., és az e használatot az ingatlanrész akkori kezelőjeként engedő Magyar Szocialista Párt (MSZP) ellen. Azt kérték, hogy töröljék az intézet javára az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett használati jogot és kötelezzék kiürítésre az intézetet.
A felperesek szerint az ingatlanhasználat alapjául szolgáló 1990., illetve 1996. évi szerződések több okból is jogszabálysértőek, ezért a használat jogának bejegyzése érvénytelen. Az 1990. évi szerződésben az MSZP az intézet jogelődjének biztosította ingyenesen és határidő nélkül a használat jogát, az 1996-os megállapodásban pedig az MSZP, az intézet és az ingatlanrész akkori kezelőjeként a Kincstári Vagyoni Igazgatóság - a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. jogelődje - egyrészt megerősítette az 1990. évi szerződést, másrészt rendelkezett a használat jogának ingatlan-nyilvántartásba való bejegyezhetősége érdekében.
Az elsőfokú bíróság a keresetet elutasította, mert álláspontja szerint a szerződések nem jogszabályba ütközők, ebből következően az ingatlanhasználat bejegyzése sem érvénytelen. A másodfokú bíróság helybenhagyta ezt a döntést. Az állam és a vagyonkezelő ezután fordult a Kúriához.
Hétfőn a Kúria öttagú tanácsa helyt adott a törlési keresetnek, elrendelte a használati jog törlését az ingatlan-nyilvántartásból. A kiürítésre irányuló keresetet azonban alaptalannak találta és elutasította.
A Kúria indoklása szerint az 1996. évi szerződés alapján történt ingatlan-nyilvántartási bejegyzés jogszabálysértő volt, ugyanis az állami tulajdonú ingatlan a kezelő által nem volt megterhelhető, ezért a jogszabálysértő megállapodáson alapuló érvénytelen bejegyzést törölni kell az ingatlan-nyilvántartásból.
Annak viszont a Kúria szerint már nem volt akadálya, hogy a kezelő az ingatlan-nyilvántartásba be nem jegyezhető, így csak a szerződő felek egymás közötti viszonyában érvényesülő kötelmi hatályú használati jogot biztosítson az ingatlanhányadon. Ez a tartalmilag haszonkölcsön-szerződésnek tekinthető kötelmi jogviszony - a jogutódlások ellenére - jelenleg is fennáll a vagyonkezelő és az ingatlanrészt használó intézet között,
ezért nincs jogalapja a kiürítési keresetnek.
A Kúria azt is kimondta, hogy a fennálló szerződés megszüntetése - megállapodással vagy egyoldalú jognyilatkozattal - a szerződő felek magánautonómiája körébe tartozó kérdés, amely ennek a pernek nem volt tárgya. Magyarul a Kúria nem dönthet a szerződés felmondásáról és az épület kiüríttetéséről, arról a szerződő feleknek kell megállapodnia.
A Kossuth tér és az Alkotmány utca sarkán a Parlamenttel szemben álló ingatlan - egykori Igazságügyi Palota - nagyobb része a Néprajzi Múzeum otthona volt, de több szinten, összesen több ezer négyzetmétert használ az intézet is térítésmentesen. A tervek szerint ebbe az épületbe költözik majd vissza a Kúria.
