250-ről 400 órára nőhet a ledolgozandó túlórák száma, ha szerdán elfogadja a parlament a törvénytervezetet. Több ellenzéki párt és szakszervezet is tüntetést szervezett szombatra. Az esemény a Kossuth téren ért volna véget, ám azt közben a rendőrség lezárta. Ez a döntés provokálhatta ki, hogy a demonstráció végén több százan betörtek a térre. Ezzel a "sikerrel" be is érték szombatra.
„A rabszolgatörvényre keresztelt törvénymódosítás úgy változtatná meg a Munka Törvénykönyvét, hogy jelentősen, 250 óráról 400 órára nőne a ledolgozható túlórák száma, a munkaidőkeret 36 hónapra nőne, az elfogadott túlóráért pedig plusz pénz sem járna. A törvény a nagyvállalatok érdekeit helyezi a munkavállalók fölé és profittermelő robotokként kezeli őket” – írta a tüntetésről a Hallgatói Szakszervezet. Később kiderült, a fideszes többségű vállalkozásfejlesztési bizottság enyhített volna a törvényen, de jött egy újabb csavar, a Fidesz mégsem hátrál meg, a benyújtott szöveg eloszlatja az illúziókat: nem csak kollektív szerződés esetén lehet több túlóra.
Szavazni erről fog jövő szerdán az országgyűlés, és minden bizonnyal el is fogadja. A másik vitatott kérdésben, hogy a munkaidőkeret akár 3 év is lehet, és csak ennyi idő után számolják ki, hogy túlórázott-e valaki, semmi nem változott. Hiába mondta Gulyás Gergely miniszter a Kormányinfón, hogy a kormány nem támogat egy évnél hosszabb elszámolási időszakot, erre vonatkozóan egyik bizottság se nyújtott be módosító indítványt, vagyis úgy látszik, marad a három év.
Sűrű ősszel számol az a politikai agenda, amely Magyar Péter szerint a Karmelitából jutott el hozzá, és bár Kocsis Máté és a kormány is cáfolta, van benne valós dátum. Bár az október 23-i Békemenetről Csizmadia László főszervező nem tud, a HVG-nek nem is zárta ki, hogy lesz. A szeptember 21-i Harcosok Klubja-összejövetel lehet igaz, de a helyszín, a Budapest Aréna nem adhat felvilágosítást.
