A Baltikumban portyázó magyar turista meglepve tapasztalhatja, hogy a litvánok szerint Európa földrajzi középpontja Vilniustól északra található, egy bizonyos Purnuskes nevű falu közelében. Az európai koordináta-rendszer állítólagos origójának a helyét fehér gránitoszlop is jelöli, a környéken pedig modern alkotásokból szoborkiállítást alakítottak ki a helybeliek Európa Park néven. Azt az esetleges gyanút, hogy közönséges marketingfogásról van szó, a litván turisztikai hatóság azzal kívánja eloszlatni, hogy minden lehetséges fórumon közli: a hangzatos titulus a Nemzeti Földrajzi Intézet nevű francia szakmai szervezet 1989-es mérésein alapul.
Az Európa mértani középpontja címet azonban még legalább fél tucat további ország, illetve település is magáénak tartja manapság. Több fehérorosz kutató szerint a kontinensnek – amely Alexander Humboldt szerint voltaképpen csak Eurázsia elkeskenyedő félszigete – valójában Fehéroroszországban van a középpontja, éspedig Vicebszk térségében, mintegy 300 kilométerre északkeletre Vilniustól. E mérést később orosz kutatók is megerősítették, habár ők kicsit északabbra tették a kérdéses pontot. Ennek nyomán bizonyos Polack településen sem mulasztottak el felavatni egy (iránytű alaprajzú) emlékpontot.

Az öreg kontinens földrajzi súlypontjának meghatározása persze azon múlik, hol húzzák meg a világ (Ausztrália után) második legkisebb földrészének határát. A fenti számítások a jelek szerint abból az általánosnak mondható definícióból indultak ki, hogy Európa Izlandtól az Urál hegység keleti feléig, illetve a Jeges-tengertől a Földközi-tengerig, továbbá a Kaszpi-tóig tart. Akkurátusabb meghatározás esetén, amennyiben a földrész végpontjainak a Portugáliához tartozó Azori-szigeteket, az Oroszország részét képező Ferenc József-földet, továbbá Krétát és Izlandot tekintik, Európa földrajzi középpontja egyértelműen nyugatabbra kerül a korábbi lokalizációkhoz képest. Ez esetben egy nyugat-észtországi helység, a Saaremaa-szigeten található Monnuste falu bizonyult a keresett pontnak – állítja például a Wikipédia. Ez a hely egyébként ugyancsak mintegy 300 kilométer távolságra esik attól a Vilnius-közeli origótól, amit például a Guinness World Record című kiadvány a kontinens geográfiai középpontjának ismer el.
A már említett három állam mellett még legalább három olyan másik akad, ahol azt állítják: a földrész mértani centruma éppen náluk található. Külön érdekesség, hogy a szóban forgó helyek egy évszázaddal ezelőtt még kivétel nélkül az Osztrák–Magyar Monarchiához tartoztak, ma már viszont más-más államok területére esnek. Az egyik leghíresebb egykori szepességi bányavárosnak, Körmöcbányának (Kremnica) például már több mint kétszáz éve papírja van arról, hogy a közelében lehet Európa geográfiai centruma. A konkrét hely (egy 1815-ben elfogadott nyilatkozat szerint) voltaképpen egy domb volna, amely állítólag vízválasztónak számít a Balti-, illetve a Fekete-tenger medencéje között, miként arról az egyik helyi templom falán márványtábla is megemlékezik. E verzió alapján a keresett hely konkrétan Kremnické Bane (Jánoshegy) falu területére esik, a büszke címre igényt formál azonban a szomszédos Krahule (Kékellő) község is Közép-Szlovákiában.
Az Osztrák–Magyar Monarchia tudósai hét évtizeddel később (1887) már Körmöcbányától 400 kilométerre keletre, a mai Ukrajna Rahói járása Gyilove (Terebesfejérpatak) nevű községének a közelében határozták meg a szóban forgó földrajzi koordinátát, nem túl messze a jelenlegi ukrán–magyar határtól. Az Európa földrajzi középpontjának címére jelenleg is aspiráló mintegy fél tucat település között végül akad egy hazai falu is, nevezetesen a Tokaji borvidékhez tartozó Tállya község. A kontinens hazai „középpontját” itt – tavaly óta – egy fiatal építészek által készített fainstalláció is megjelöli, melyen nagyvonalúan felsorolták a konkurens helyek nevét és földrajzi pozícióját is.
A cikk eredetileg a HVG 2018/40. számában jelent meg.