Nem tartozik a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) hatáskörébe, hogy egyes kormánypártokhoz köthető orgánumok a személyes adatait – a tanulmányai eredményeit és iskolai hiányzásait – citálva próbálták lejáratni a tavalyi kormányellenes tüntetésen mondott felszólalásával ismertté vált diáklányt, Nagy Blankát – mondta a hvg.hu megkeresésére Péterfalvi Attila, a NAIH elnöke.

A kormánypárti képviselőket és a köztársasági elnököt keresetlen szavakkal kritizáló kiskunfélegyházi gimnazistának – ahogy arról beszámoltunk – először a nem túl pallérozott stílusáról ismert Bayer Zsolt ment neki az Echo Tv-n futó műsora vasárnapi adásában, "igazi, kretén, barom állat, szerencsétlen, nyomorult, ócska, rohadt, kis prolinak" nevezve Nagy Blankát, kedden pedig novemberig Habony Árpád médiabirodalmához, azóta a kormánypárti médiakonglomerátumhoz tartozó Ripost közölt róla cikket lejárató anyagot, névtelen források alapján állítva, hogy a lány több tárgyból bukásra áll, és sokat lóg az iskolából. A bulvárlap állításait (amit Nagy Blanka a hvg.hu-nak ráadásul cáfolt) átvette a pártsajtó kormánypárti médiabirodalom több orgánuma is.

A Magyar Helsinki Bizottság keddi állásfoglalásában azt írta: a lapnak a lány hozzájárulása nélkül nem volt joga közzétenni a tanulmányaira vonatkozó információkat, azok ugyanis személyes adatok, amelyeknek semmi köze a lány korábbi közszerepléséhez. A szervezet szerint Nagy Blanka a történtek miatt nemcsak sérelemdíjat követelhet a laptól, de a személyes adattal való visszaélés bűncselekménye is felvetődhet (ezt az követi el, aki haszonszerzési célból vagy jelentős érdeksérelmet okozva jogosulatlanul kezel személyes adatot. Utóbbi miatt egyébként a feljelentésrekorderként ismertté vált Tényi István szerdán bejelentést is tett az ügyészségen.)

A történtekről megkérdeztük a NAIH elnökét is, Péterfalvi Attila szerint azonban az ügy annak ellenére sem a hatóságához, hanem bíróságra tartozik, hogy a kiskunfélegyházi gimnazistának szerinte is sérültek a személyes adataihoz fűződő személyiségi jogai.

Az ellentmondást Péterfalvi Attila azzal magyarázta, hogy a lány tanulmányairól szóló állítások a véleménynyilvánítás és a közügyek szabad vitatásának részeként jelentek meg. Ha pedig két azonos rendű jog – a véleménynyilvánítás szabadsága és a személyes adatok védelmének joga ütközik –, ott érvelése szerint nem a NAIH-nak, hanem a bíróságnak kell eljárnia.

A NAIH elnöke szerint a bulvárlapok állításai azért nem függetleníthetők Nagy Blanka politikai fellépésétől, mert azzal váltotta ki, illetve húzta őket magára. A tüntetésen mondott beszédével a diák közszereplővé vált, egy közszereplő esetén pedig jóval szélesebb azon adatok köre, amelyek nyilvánossága még nem sérti az illető személyiségi jogait (vagyis egy közszereplőnek többet kell tűrnie).

Péterfalvi Attila szerint a NAIH akkor lenne jogosult eljárni, ha a gimnazista adatai ilyen előzmények nélkül kerültek volna nyilvánosságra, mert akkor nem vetődne fel személyiségi jogainak egy másik alapjoggal való ütközése.

A kérdésre, hogy akkor mégis mi a határ, ami egy közszereplés vállalójával kapcsolatban nyilvánosságra hozható – akár például a származására, vallására, nemi identitására stb. vonatkozó, gyűlöletkeltésre alkalmas információk, vagy hogy mi lenne, ha a kormánypárti lapok nemcsak az információt, hanem mondjuk a lány ellenőrzőjének/bizonyítványának másolatát is közölték volna – a NAIH elnöke azt mondta: ha az előzmények hasonlók, akkor ugyanez lenne a helyzet az érzékenyebb adatok esetében is, vagyis a NAIH nem, csak a bíróság járhatna el.

„Az első lépcső a szónoklat volt, a véleménynyilvánítás ehhez kapcsolódott”

– nyomatékosította Péterfalvi Attila.

A kérdésünkre, hogy nem tartja-e veszélyes gyakorlatnak, ha egyes sajtótermékek mások magánéletében való vájkálásból, személyes adatok kiteregetéséből próbálnak politikai hasznot húzni, az adatvédelmi hatóság elnöke azt mondta:

„De igen. Az egész ügy, úgy ahogy van, elfogadhatatlan.”

Péterfalvi Attila szerint az „egészhez” ugyanakkor mindkét oldal magatartása hozzátartozik: ugyanúgy lesújtó véleménnyel van arról, ha valaki alpári, keresetlen, trágár szavakkal illet politikusokat (például a Nagy Blanka által bajszos f*sznak minősített köztársasági elnök méltósága is sérül szerinte egy ilyen kijelentéssel), mint azt, ha valaki (Bayer Zsolt) minősíthetetlen stílusban, dehonesztáló jelzőkkel reagál erre, vagy személyes adatokat tesz közzé bosszúból, mint a Ripost és a többi kormánypárti lap.

A TASZ viszont nem ért egyet az adatvédelmi hatóság elnökével, álláspontjuk szerintük ugyanis – hasonlóan a Helsinki Bizottság korábbi érveléséhez – semmilyen összefüggés nem vonható a gimnazista közszereplése és a tanulmányai eredményei között.

„Igaz, hogy egy közszereplőnek többet kell tűrnie, és több adata tartozhat a nyilvánosságra, mint egy átlagembernek, a tanulmányi eredménye és a hiányzásai azonban semmiképp nem tartoznak ebbe a körbe”

– mondta a hvg.hu-nak a TASZ jogi munkatársa, Döbrentey Dániel.