Ijedtséggel vegyes felháborodással fogadták a hírt december végén az öt hazai művészeti egyetemen, hogy a kormány ismét felmelegíteni készül azt az időről időre előkerülő elgondolást, amely egy (vagy adott esetben két) nagyobb konglomerátumba tömörítené a ma még önálló intézményeket.

A jelenlegi nekibuzdulás katalizátora a HVG információi szerint Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere, az ötlet legnagyobb támogatója pedig maga Orbán Viktor, akinek köztudottan régi vesszőparipája, hogy Magyarországon elegendő lenne 10-12 (nagyobb) egyetem.

Bár az előkészítés információink szerint annyira előrehaladott állapotban van, hogy a hamarosan kezdődő parlamenti ülésszakon már be is nyújtanák a javaslatot, hogy ősztől már az új ernyő alatt működhessenek az intézmények, a tervek nemcsak, hogy nem a felsőoktatási államtitkárságon készülnek, de az oktatásért felelős államtitkár és a felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár is csak pletykákból és a magyarázatot kérő rektorok telefonjaiból értesült a létezésükről.

MTVA / Róka László

A Magyar Képzőművészeti Egyetem (MKE), a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (Mome), a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem (Zeneakadémia), a Színház és Filmművészeti Egyetem (SZFE), és a Magyar Táncművészeti Egyetem (MTE) vezetőjét szintén semmilyen formában nem vonták be az előkészítésbe, a rektorok körében uralkodó pánik így jórészt a tájékoz(t)atlanságból ered.

A Zeneakadémián információnk szerint a miniszterelnökkel jó kapcsolatot ápoló művészeket, köztük a Magyar Művészeti Akadémia számos megbecsült tagját próbálják mozgósítani, hogy vezető kormánypárti politikusoknál – elsőként is Orbán Viktornál – lobbizzanak a Liszt Ferenc alapította, 150 éves, nemzetközi hírű intézmény önállósága mellett.

Az összevonásban érintett többi egyetemnek értelemszerűen ugyanúgy megvan az érve a függetlenség mellett és az összevonás ellen, mint a Zeneakadémiának.

A legkönnyebb helyzetben az Emmitől várhatóan az innovációs tárcához kerülő Mome van mind közül, amelyre hasonló modellváltás várhat, mint az alapítványi fenntartásba kerülő Budapesti Corvinus Egyetemre, így feltehetően megússza az összeolvasztást.

A Magyar Képzőművészeti Egyetem központi épülete

Wikipedia / Terbócs Attila

A színművészeti, a képzőművészeti és a táncművészeti egyetem különböző szintű – a helyzet érzékenységére tekintettel nevük mellőzését kérő – vezetői viszont a hvg.hu-nak az utópiától a nonszenszig terjedő skálán minősítették az újramelegített terveket, és egymástól függetlenül, de egybehangzóan arra a rengeteg, az intézmények közti gyakorlati, alkalmazásbeli és szemléletbeli eltérésre igyekeztek rávilágítani, ami szerintük lehetetlenné teszi, hogy egyként/egyben működjenek.

„Ha ezt meglépik, azzal lényegében megölnek mindannyiunkat”

– mondta sötéten egy az egyik intézmény felső vezetéséhez tartozó forrás.

Többen az Operaházat hozták fel annak példájaként, hogy mekkora feszültségek bénítják a rendszert, ott ahol a különböző művészeti ágak kényszerű együttműködésben kell éljenek, mások pedig a Zeneakadémia 1887-es, az Országos Színészeti Iskolával történt összevonására emlékeztettek, amely alig néhány évig működött csak Országos Magyar Királyi Zene- és Színművészeti Akadémiaként, mielőtt az összeegyeztethetetlen feszültségek „szétrobbantották” a rendszert.

Micsoda BÖSZMEség

Az öt művészeti egyetem rektora tudomásunk szerint informálisan már egyeztetett egymással a helyzetről, és azt tervezik, hogy feltétlen szóba hozzák a témát a felsőoktatási helyettes államtitkárral tartandó e heti, más témában már hetekkel korábban leszervezett találkozójukon is – feltéve persze, hogy Horváth Zitát időközben felvilágosították róla, hogy milyen koncepciót is fognak az államtitkársága nevében benyújtani.

Az intézmények néhány, az összevonási terveket helyett humorral szemlélni tudó oktatója közben már a létrehozandó konglomerátum nevét is kitalálta: az új intézményt szerintük – nem vitás –, hogy Budapesti Összművészeti Egyetem, vagyis rövidítve: BÖSZME névre kellene keresztelni.

Hallgatók előadása a Magyar Táncművészeti Egyetem Koreográfus- és Táncpedagógus-képző Intézet új épületének avatásán 2018. február 1-jén.

MTI / Balogh Zoltán

A frissen felmelegített összevonási tervek legabszurdabb vonása egyébként az, hogy az előző ciklus elején a frissen kinevezett Palkovics László akkori oktatási államtitkár is fejébe vette, hogy összeolvasztja a művészegyetemet, az államtitkárság akkori elemzései és hatásvizsgálatai információink szerint azonban arra jutottak, hogy az öt intézményt azon túl, hogy mindegyikük nevében egy művészeti ág szerepel, voltaképpen semmi nem köti össze. Sőt.

„A táncművészeti például nagyon kevéssé egyetem, inkább egy szakközépiskola, ahol lehet utána tanári diplomát is kapni. A Zeneakadémia viszont egy komoly intézmény, tökéletesen különbözik a kettő, semmi közük egymáshoz. És akkor még nem is beszéltünk a színművészetiről, amelynek egységei egymással is folyton rivalizálnak, hogyan működnének akkor együtt másokkal?”

– érvelt a hvg.hu-nak az akkori vizsgálatok egyik résztvevője, hozzátéve, hogy „a képző”, meg a Mome még csak-csak összehozható valahogy, „de érdemben ők sem tudnak egymásból profitálni”. Márpedig intézményeket érvelése szerint akkor érdemes összeszervezni, ha az egyes diszciplinák valamilyen – lehetőleg pozitív – hatással tudnak lenni egymásra.

A formatervezői tanszék kiállítása a média- és műteremházban az építés alatt álló MOME Campus - Kreatív Innovációs és Tudásparkban Budapesten 2018. március 27-én.

MTI / Balogh Zoltán

„Csak azért, hogy megspóroljunk valamennyi pénzt, hogy néhánnyal kevesebb rektor és kancellár legyen, teljes hülyeség lenne. És a kormány sem spórolni akar, hanem azt akarja, hogy jók, még jobbak legyenek”

– érzékeltette az illető, hogy végül is miért került le anno a téma napirendről, akaratlanul is rávilágítva egyúttal arra az abszurditásra is, hogy a tervek leporolásának most ugyanaz a fő motivációja, mint amiért öt éve végül is elvetették őket.

Az összevonások – „hatékonyítás” – fő jelszava egyetemi forrásaink szerint ugyanis egyértelműen az, hogy a „művészképzők” a jelenlegi formájukban nem elég jók, nem vonzanak elég külföldi hallgatót és nem szerepelnek jól a nemzetközi rangsorokban.

Zeneakadémia

Stiller Ákos

A művészegyetemek integrációja egyébként egy ciklussal korábban, a második Orbán-kormány idején is előkerült: a 2010-es kormányváltás utáni megszorító gazdaságészszerűsítő csomag, a Széll Kálmán tervben vázolt egyetemi-főiskolai struktúra-átalakítás részeként, és a mostanihoz hasonló rémültséget keltve az érintettekben.

„A lépés pénzügyi előnye bizonytalan kimenetelű, szakmailag, mivel rendkívül különböző hagyományokról, képzési struktúrákról és formákról van szó, nem indokolt” – írta a Zeneakadémia nemzetközi érték, egyben hungaricumvoltára hivatkozva Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszternek Batta András, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem akkori rektora, külön sérelmezve, hogy a kormány terveiről (akkor is) csak a sajtóból értesültek.

A Magyar Táncművészeti Főiskola rektor-helyettese Szakály György pedig azzal érvelt:

"Nem vetélkedhetünk egymással abban, hogy spicc-cipőre, márványra vagy kottára legyen pénz. Nem lehet a 10 éves balettnövendéket a 30 éves szobrász hallgatóval egy kollégiumba zárni."

Az összevonás terve végül – nem túl nagy spoiler – akkor is füstbe ment, beigazolva a kormánypárti képviselők közt az elképzelésről terjedő ironikus mondást:

„Olyan ez, mint a temetőáthelyezés: elég sok érdeket sért, és viszonylag kicsi a belső támogatottsága".

Cikünk állításaira a megjelenése után az alábbi közleményben reagált az Emberi Erőforrások Minisztériuma:

"Az Emberi Erőforrások Minisztériumának felsőoktatási ágazata fontosnak tartja fejlesztési stratégiák kialakítását a művészeti képzési területen is, ezért munkacsoportot hozott létre és folyamatos egyeztetéseket folytat a szakterület a művészeti felsőoktatási intézmények képviselőivel.

A munkacsoportokban folyó egyeztetések eredményeként az Emberi Erőforrások Minisztériumának Oktatásért Felelős Államtitkársága jelentést készít a Kormány számára a művészeti felsőoktatási intézmények helyzetéről és a felsőoktatási művészeti képzésekről, amelyben nem kíván integrációs kérdéssel foglalkozni, tekintettel arra, hogy a kérdésnek aktualitása nincs."

(Kiemelt képünkön a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem, a Magyar Képzőművészeti Egyetem, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem, a Színház és Filmművészeti Egyetem és a Magyar Táncművészeti Egyetem látható. Fotó: MTI / Jászai Csaba, Róka László, Balogh Zoltán)