szerző:
Tetszett a cikk?

Minimális büntetéssel megúszhatja, ha mond valami „extrát”, „nagyon ütőset” Czeglédy Csaba ellen – ilyen „vádalkut” ajánlott az ügy egyik gyanúsítottjának több körben is az ügyészség. Kecsegtető ajánlat volt, főleg, hogy szerinte azzal próbáltak nyomást gyakorolni rá, hogy ellenkező esetben hosszú évekre börtönbe kerülhet – erről maga az azóta már meg is vádolt férfi beszélt a hvg.hu-nak, aki végül nem fogadta el az egyezséget. Czeglédy szerint törvénytelen, hogy így kufárkodik az ügyészség, csak hogy rá nézve terhelő vallomásokat csikarjon ki.

„Több alkalommal kaptam üzenetet egy közvetítőn keresztül, soha nem írták le, minden esetben szóban jött az ajánlat. Nem egyszerűen beismerő vallomást akartak tőlem, hanem a lényeg az volt, hogy mondjak valami extrát, valami nagyon ütőset elsősorban Czeglédy Csaba ellen. Az alku pedig az lett volna, hogy ha szállítok ilyen információt, akkor 3 év 3 hónap letöltendő börtönnel megúszom” – mondta a Czeglédy Csaba és társai elleni költségvetési csalási ügy egyik vádlottja. Tisztára, mint amikor egy értékesítővel tárgyal valaki, volt, hogy azzal igyekeztek nyomást gyakorolni rám, ez az „utolsó lehetőség”, hogy elfogadjam – tette hozzá forrásunk, aki Czeglédy Csaba alkalmazottja volt.

Mivel a büntetési tétel alsó határa 5 év, így kifejezetten enyhének tűnt a felajánlott időtartam, főleg, hogy a 3 év 3 hónapos szabadságvesztés egy részét elengedhetik jó magaviseletért, illetve lejön még belőle a reintegráció, az előzetesben eltöltött idő, így végül a vádlott végül egész kevéssel megúszhatta volna. Ezzel szembeállítva viszont azzal riogatták, mivel bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalásról van szó, a büntetési tétel felső határa akár 20 év is lehet.

Kevesebbet sem akar ülni

Mégsem fogadta el az ajánlatot forrásunk, és nemcsak azért, mert nem volt tudomása semmi „extra” információról, ami felhasználható Czeglédy ellen. „Nem tettem semmi rosszat, végeztem a munkámat a munkaköri leírásom szerint, nem követtem el bűncselekményt. Mindvégig úgy tudtam, hogy egy munkaszervezetben, nem pedig bűnszervezetben dolgozok. Vagyis csak a saját munkámról tudnék részleteket mondani. Büntetlen előéletű vagyok, soha nem volt gondom a hatóságokkal, teljesen átlagos életet éltem, ahogy a vagyoni viszonyaim is azok” – sorolta. Miután visszautasította a megkeresést, már beérték volna beismerő vallomással is, de ezt sem fogadta el. Ahogy fogalmazott, „nem érzi méltányosnak”, hogy akár a felajánlott, jóval rövidebb ideig üljön olyan dolgokért, amit el sem követett.

Czeglédy Csaba
Máté Péter

A férfi korábban a Human Operator Zrt. egyik középvezetője volt, de már azt megelőzően is Czeglédy egyik cégének alvállalkozójánál dolgozott. Állítja, soha nem foglalkozott pénzügyekkel, így ezekre rálátása sem volt, illetve nem volt tisztségviselő az érintett vállalkozásokban. Hr-es végzettségének megfelelően a céges kapcsolattartás, piackutatás és a hr-terület tartozott a feladatkörébe.

Mások belementek

Két hónapig volt előzetes letartóztatásban, majd hónapokig házi őrizetben, végül a még enyhébb, lakhelyelhagyási tilalmat szabták ki rá. „Az is érdekes, hogy pont aznap kerestek meg újra az ügyészségtől, amikor a lakhelyelhagyási tilalmat is feloldották, persze nem mondták ki, de úgy, mintha mutatnák, ’adnak is valamit, cserébe várnának is valamit’” – jegyezte meg. Azóta szabadlábon védekezik, mivel a vádiratot még nem kapták meg, pontosan még nem is tudja, végül mivel vádolták meg.

Információi szerint ugyanakkor az ügy más gyanúsítottjai közül többen is belementek megállapodásokba az ügyészséggel. „Volt, akit benn tartottak 9 hónapig vagy 1 évig, az azért meg tudja törni az embert, főleg, hogy családos egykori alkalmazottakról van szó. És szerintem nagyon megijesztették őket azzal, hogy ha 20 év a maximum, akkor simán kaphatnak 8-10 év börtönt” – magyarázta, hozzátéve, hogy neki is kiskorú gyermeke van.

Mivel az eljárás iratanyagát megismerhette, látta is az így született vallomásokat. Szerinte ezekben olyan politikai jellegű állítások is köszöntek vissza, mint amivel a kormányoldali politikusok és média folyamatosan támadja Czeglédy Csabát, így például ellenzéki pártok kampányának támogatása, illetve a szabálytalan pártfinanszírozás.

Czeglédy szerint fegyverként használják a vádalkut

„Ebből látszik, hogy a vádalku lehetőségét az ügyészség fegyverként használja, ilyen módszerekkel próbáltak vallomásokat kicsikarni, nem válogatva az eszközökben. Ez megmagyarázza, hogy az ügyészi nyomás miatt születtek tucatjával valótlan vallomások az ügyemben” – reagált Czeglédy Csaba, aki törvénytelennek nevezte, hogy a vádalkut ahhoz kötötték volna, hogy egykori alkalmazottja „mondjon valami cifrát” rá nézve. „Megdöbbentő, hogy az évszázad bűnügyének kikiáltott ügyemben ilyen enyhe büntetésekkel kufárkodik az ügyészség. Akkor ezek szerint a több mint 3 éves nyomozás nem volt elég, hogy találjanak valamit” – tette hozzá.

Reviczky Zsolt

Az ügyészség szerint minden törvényesen történt

Megkerestük a Csongrád Megyei Főügyészséget, amelynek szóvivőjeként Szanka Ferenc csoportvezető ügyész reagált, de válaszának szó szerinti közlését kérte. Ennek eleget is teszünk, kivéve – terjedelmi okokból – a reagálásába bemásolt, hosszú törvényiparagrafus-hivatkozásokat (ezt cikkünk végén, a keretes anyagban részben megtalálja):

"A HVG informátora által közölt tények az eljárás törvényes menetét és jogszerűségét nem cáfolják, az egyezség megkötését az ügyész is kezdeményezheti, az egyezség folyamatában az informátor által megjelölt közvetítő lehet a védő és a nyomozó hatóság is. Az ügyészségnek törvényi kötelezettsége, hogy közölje az egyezségkötés alapjául szolgáló bűncselekményt, annak minősítését és az ehhez kapcsolódó várható jogkövetkezményeket, így a kiszabható büntetéssel összefüggő büntetési tételkeretet, vagyis azt, hogy a jogalkotó az egyezség alapjául szolgáló cselekményt minimálisan és maximálisan milyen büntetéssel rendeli szankcionálni. A jelen ügyben a bűnszervezetben történő elkövetésre is figyelemmel a büntetési tételkeret minimuma 5 év, maximuma 20 év, az egyezség keretében az alsó határ 1 év, amennyiben a terhelt az ügy vagy más ügy bizonyításához hozzájárulva az ügyészséggel jelentős mértékben együttműködik.

Az ügyészségnek ez tájékoztatás nem csak joga, hanem kötelezettsége is, az egyéb jogkövetkezmények ismertetésén túl.  Ezt követően az egyezség törvényi fogalmából adódóan egyeztetés zajlik az ügyész, a terhelt és a védő között arra nézve, hogy a törvényes keretek között az ügy jellegéből és az egyéb körülményekből adódóan milyen tartalmú büntetésben tudnak a felek megállapodni.

Mindezekből adódóan a megkeresésben érintett ügyben az ügyészség ahogy más ügyekben is, jogszerűen és törvényesen járt el. A HVG informátora által közölt adatok jogszabályi háttér nélküli, a teljes szövegből kiragadott közlése, hangulatkeltő, az ügyészség részéről el nem hangzó kifejezések használata az ügyészség álláspontja szerint kizárólagosan azt a célt szolgálja, hogy az egyezségkötéssel érintett terheltek vonatkozásában az eljárás törvényességét megkérdőjelezze és ezen bizonyítékok vádat alátámasztó bizonyító erejét csökkentse.

Az ismertetett jogszabályhelyek nemcsak törvényi lehetőséget, hanem kötelezettséget rónak az ügyészre, hogy a lehetséges jogkövetkezményekről a terheltet figyelmeztesse. A jogszabályból következik a terhelttel szemben folyó, vagy más bűnügyben történő együttműködés vállalása a gyanúsított részéről, így a vallomástétel kötelezettségként történő előírása. Az egyezség szükségszerű része a várható büntetés kiszabása során figyelembe veendő szempontok ismertetése, és ezek alapján a konkrét büntetés mértékben való megállapodás."

Hogy mivel vádolja az ügyészség pontosan Czeglédyt, arról itt olvashat részletesen.

Mi az egyezség?

A vádalku a köznapi elnevezése a büntetőeljárásban alkalmazható egyezségnek, amikor az ügyészség „a lefolytatandó eljárás érdekében a vádemelés előtt egyezséget köthet” a terhelttel a bűnössége beismeréséről és ennek következményeiről. Vagyis az egyszerűbb, gyorsabb eljárás érdekében egyeznek meg, a bűnösség beismeréséért cserébe adott büntetésben állapodnak meg, illetve elengedhetnek különféle hátrányokat. Az együttműködésre viszont az ügyészség senkit nem kényszeríthet, és van olyan is, ami nem képezheti egyezség tárgyát.

 

A Büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény rendelkezései szerint:

 

407.§  /1/-/6/ bekezdés szerint: Az ügyészség és a terhelt a vádemelést megelőzően egyezséget köthet a terhelt által elkövetett bűncselekmény vonatkozásában a bűnösség beismeréséről és annak következményeiről. Az egyezséget a terhelt, a védő és az ügyész egyaránt kezdeményezheti. Az eljárásban védő részvétele kötelező. Az ügyészség ezek teljesítéséhez a nyomozó hatóságot is igénybe veheti.

 

408. § /1/-/2/ bekezdés: az egyezség megkötése érdekében az ügyészség a terhelt és a védő az egyezség tartalmi elemeiről egyeztetést folytathat. Ez alól egyetlen kivétel van, vagyis nem lehet az egyezség tárgya a bűncselekmény tényállása és a büntetőtörvény szerinti minősítése, azt kizárólag az ügyész állapítja meg. Az ügyészség a védővel e kérdésekben a terhelt hozzájárulásával külön is egyeztethet. Az ügyészség az egyeztetés megkezdésekor tájékoztatja a terheltet, illetve a védőt az egyezség lehetséges tartalmi elemeiről és következményeiről.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!