Orbán a lehetséges bukásáról beszélt a migrációs konferencián

Illusztris fellépők beszédével kezdődött pénteken az elsősorban tehetséggondozással foglalkozó Mathias Corvinus Collegium szervezésében megtartott MCC migrációs csúcs, amelynek jelmondata: Korunk legnagyobb kihívása? Szombaton Orbán Viktor is felszólalt, de itt volt Nicolas Sarkozy volt francia elnök, Vaclav Klaus egykori cseh államfő, illetve Alexander Downer volt ausztrál külügyminiszter.

Vaclav Klaus tartotta az első előadást, amelyben arról beszélt,

az Európai Parlament mögül hiányzik a demos, a nép, és ezen nem lehet sehogy sem változtatni.

Ezt követően a kérdőjelet vitatta a konferencia jelmondatának végéről: a kijelentés ugyanis szerinte tény, nem kérdés. Ez ma a legnagyobb kihívás, és e téren a küzdelem legnagyobb harcosa Orbán Viktor - taps a közönség soraiban. Mint fogalmazott, az EU "pc-politikusai" szerint vége van a migrációs válságnak, túl vagyunk a nehezén, de ő ezt tagadja. Olvasatában a tömeges migrációt ellenző politikusokat azért bélyegzik populistának, mert ez az érvelés hiánya. "Nem vagyuk világpolgárok, ahogy Obama elnök mondta, hanem nemzetállami polgárok vagyunk" - jelentette ki Klaus. "Új embertípust akarnak létrehozni, a Homo Bruxellarumot" - mondta a volt cseh elnök, aki szerint ezeket az elképzeléseket ellenezünk kell. Klaus a magyar miniszterelnöknek drukkol és azt mondta: Orbánnak győznie kell a választáson, és európai szinten kell képviselnie ezt.

Amikor Jaime Mayor Oreja volt spanyol belügyminiszter kijelentette, "hiszek az Európai Unióban, hiszek abban, hogy szükség van rá", nem hangzott fel taps a közönség soraiban. Amúgy szerinte Európát nem a szélsőjobb vagy szélsőbal fenyegeti, hanem a rendetlenség, szétesés.

Alexander Downer volt ausztrál külügyminiszter szerint a migrációra adott európai válaszok katasztofálisak voltak - spanyol "kollégájával" ellentétben őt megtapsolták. Az ausztrál kormány alapelve ezen a téren az volt: mi döntünk, nem más.

Az alap a nemzetállam, amiben a népek természetesen döntenek a maguk ügyeiről. De hiszünk a bevándorlásban, a bevándorlók hozzátehetnek a társadalomhoz - mi döntöttük el, hányan jöhetnek, kikre van szükség.

A volt ausztrál külügyminiszter ezután kritériumokat sorolt: egy évben 190 ezer ember jöhet, és csak úgy, ha vízumot szereznek, átmennek a hivatalos folyamaton. Downer jelezte: a csempészett embereket vissza fogják fordítani. Le kell törni a csempészek üzleti modelljét - ismételte meg az EU hivatalos álláspontját, ami az ENSZ migrációs paktumában is visszaköszön (ez is nagy tapost kap). "Ausztrália befogad menekülteket, de csak védelmet kínál, nem kezeli őket bevándorlóként" - jelentette ki, majd arról beszélt: a bevándorlókat meg kell tanítani angolul, munkát kell adni, hogy beilleszkedhessenek a társadalomba, ne legyenek idegen test az ausztrál társadalomban.

Nicolas Sarkozy volt francia elnök szerint "Európa még sosem volt ennyire megosztott." Azt mondta: ebben sokan Európa gyengeségét látják, elfordulnak tőle, ezért kompromisszum kell, mert enélkül Európa nem tud működni. "Előfordulhat, hogy Viktor és én nem értünk egyet, ekkor beszélünk egymással, kompromisszumot próbálunk kötni, a különbségeinkből próbálunk erőt kovácsolni. Ezért vagyok a Fidesz mellett."

Nem azzal kell foglalkozni, mi volt az elmúlt 50 évben, hanem hogy mi lesz a következő ötvenben. Macron elnök jól tette, hogy megnyitotta a vitát, változik az EU, változik a világ.

Sarkozy szerint ki kell dolgozni egy tervet Afrikára, mert ott demográfiai robbanás következik. "A migrációs politikát egy megválasztott tanácsnak kéne koordinálni, és akkor ez a téma nem lesz tabutéma" - jelezte az volt elnök, aki arra is tett egy megjegyzést, hogy sosem lesz egyetlen Európa, ez csak 6 vagy 9 tagállamnál működött.

Ha egyszer meg akarunk valakit büntetni a politikában, annak Sarkozy után kelljen beszélni, utalt a francia politikus retorikai képességeire a magyar miniszterelnök. Aztán kijelentette, szeretné csökkenteni Magyarország szerepét az európai migrációs politikában, "vezető szerepet játszunk a migrációs európai vitában", és ezt nem indokolja semmi, majd ironizált kicsit a hadseregünk erején vagy a GDP-n. Ezt a szerepet nem mi választottuk, ez így alakult: határország vagyunk kelet és dél felé. Akkor kerülünk ilyen szerepbe, ha veszély fenyegeti "hazánkat, Európát", dél vagy kelet felől. Ez volt 1956-ban, és most is.

2015-ben 400 ezer katonai szervezettségű ember bemasírozott az országba, és ezt még egyszer nem akarjuk átélni.

Orbán kommentálta az előtte szólókat is: a dolgokat intézményeknek kell irányítaniuk, ez a mantra, aki nem így gondolkodik, és tenni próbál, azt megtámadja a mainstream sajtó, erről Sarkozy tudna mesélni. Meg kell szabadulni a félelemtől, mondta a spanyol Oreja, de ez Nyugat-Európában nagyon nehéz, a think tanknek, a média, civilek 85 százaléka baloldali liberális, és összehangoltan cselekednek, fedi fel a nagy európai helyzetet. A magyar kormányfő ezután "magáról is beszélt": nálunk 50-50 százalék a keresztény vs. baloldali hátország aránya, de nyugaton neki és Magyarországnak még sosem volt ilyen rossz a megítélése, mint ma. Szerinte az olaszokban bízhatunk, mert nagy ország.

Most mi itt még kitartunk, de ha nincs egy nagy ország, ami ugyanazt gondolja, mint én, akkor meg fogunk bukni.

"Erkölcsi fölényben érezzük magunkat ebben a kérdésben", vallotta be Orbán, mert szerinte a nyugat ránk akarja erőltetni a saját meggyőződését, mi pedig nem akarjuk a miénket rájuk erőltetni. Van-e jogunk olyannak maradni, amilyenek vagyunk egy európai politikai integrációban, ez ma a nagy kérdés. A migráció időhorizontja nem olyan rövid, mint a politikáé. Orbán számokat sorolt, azt állítva: most kell döntéseket hozni, mert később jönnek a következmények.

Mint kifejtette: Afrika lakossága félmilliárd emberrel nő egy másfél évtized alatt, közel annyi emberrel, amekkora a mai EU. Az életszínvonal különbsége a két régió között pedig nőni fog. Európában több lesz a muszlim, kevesebb a keresztény. Afrika fejlesztését most kell elkezdeni, most kell kialakítani a migrációs közös álláspontot.

"Győzni könnyű", és most előttünk itt egy kudarc, 2015 óta eltelt négy év, és nem sikerült megoldani a migráció és határvédelem ügyét. "Bele kell nyúlni a rendszerbe", kell egy olyan belügyminiszteri testület, ami a migráció és határvédelem kérdéseiben dönt, visszavéve ezt a jogot az Európai Bizottságtól. Ezt el kellene érni az EP-választások után.

A konferencián készült összefoglalónkat itt nézheti meg: