Komolyan gondolta a kormány, hogy a migráció megállításának érdekében a lehető legszorosabbra fűzi kapcsolatait az afrikai kontinensen, azon belül is a szubszaharai térségben. A Magyar Közlönyben kedd este megjelent kormányhatározat pedig részletesen le is írja, pontosan hogyan képzelik az afrikai gazdaság fejlesztését – mindezt abba a köntösbe bújtatva, hogy minél kevesebben induljanak útnak Európa felé.

Tennivalója bőven lesz szinte az összes minisztériumnak, a 22 pontba pedig a tervek és vizsgálatok mellett már konkrét intézkedések is bekerültek. Sok idő egyikre sem lesz, mert a határidők mindegyike az idei évre esik. De egész pontosan mik a kormány tervei az afrikai régióval és hogyan tudnának ebbe hazai vállalatok is bekapcsolódni:

• a stratégia mindenekelőtt felhívja a külgazdasági és külügyminisztert, hogy tekintse át az eddigi szerződéseket, majd
• vizsgálja meg, milyen adminisztratív és technikai akadályokba ütköznek a kontinensen a szubszaharai régióba exportáló vagy beruházó hazai vállalkozások,
• és ezekről egyeztessen is az egyes kormányokkal.
• Az Afrikába irányuló magyar export jogszabályi környezetét és hatósági gyakorlatát pedig vizsgálják meg, és ahol szükséges, ott egyszerűsítsék.

A kormány nemzetközi fejlesztésekben is gondolkozik, a külügyminisztériumnak ezentúl minden évben ki kell dolgoznia egy koncepciót a lehetséges projektekre, ezek közül a legfontosabbak a vízgazdálkodás, az infrastruktúra-fejlesztés, a biztonság, a kiberbiztonság, a mezőgazdaság, az egészségügy és az orvostechnológia ágazatai.

A kabinet segélyhitel-programokat is indítana, méghozzá az Eximbank segítségével, ennek lehetőségeire május végéig kell előterjesztést készíteni.

Szijjártó Péter a Zöld-foki köztársaságban.

KKM

Az már most látszik, hogy az afrikai jelenlét jelentős pénzbe is fog kerülni a költségvetésnek, például támogatói programot indítanának magyar vállalkozásoknak, hogy befektessenek a régióban, velük együttműködésben pedig szakképzési, felnőttképzési és felsőoktatási együttműködéseket is kidolgoznának.

Több diák, több diplomácia, több katona

Fontos szerepet kapna a Stipendium Hungaricum program is. Ennek lényege, hogy külföldi egyetemisták ingyen tanulhatnak az általuk kiválasztott magyarországi intézményben alap- és mesterképzésen, e mellé havi 40 460 forint ösztöndíjat, kollégiumi férőhelyet kapnak. (Ha már Afrikáról beszélünk: emlékezetes volt azoknak a ghánai diákoknak a levele, akik azért panaszkodtak az accrai oktatási hivatalnak, hogy ez az összeg az ételre sem elég.)

Az Afrika-stratégia szerint a jövőben az afrikai hallgatókra kiemelt figyelmet fordítanak majd, és arra is lehetőséget biztosítanának, hogy a diákok megismerjék a tanulmányaik szempontjából releváns hazai vállalatokat.

A kutatást és az oktatást érinti, hogy támogatnák az Afrika-tanulmányokkal foglalkozó magyarországi kutatóműhelyeket és felsőoktatási képzéseket. Kérdés persze, hogy ez csak a régiekre vonatkozik, vagy a kormány újakat is létrehozna.

Szintén nem teljesen világos, hogy ez mit takar, de az érintett országokba

• termékmintákat juttatnának ki
• és magyar mintafarmokat alakítanának ki
• valamint két helyszínen akcelerátor központot hoznának létre, hogy legalább 2-3 vállalkozás piacra juthasson.

Ami a diplomáciát illeti, bővítenék a térségbeli diplomatahálózatot, különösen egy elefántcsontparti külgazdasági attasé álláshely létrehozását tartják fontosnak. A Dél-afrikai Köztársasággal pedig átfogó, közös kormányközi együttműködési bizottságot hoznának létre.

Az olyan országokkal, melyeknek már régebbi tapasztalata van az afrikai gazdasági jelenlétben (Portugália, Németország, Marokkó, Egyiptom, vagy akár Izrael), megvizsgálnák, hogy milyen háromoldalú együttműködés alakítható ki. Ugyanez igaz a nemzetközi multinacionális vállalatokra. Nem felejtették ki a hatékony vízgazdálkodási rendszerek kialakításának lehetőségét sem.

Készülhetnek az afrikai missziókra a magyar katonák is, ezeket ugyanis lehetőség szerint bővítenék a jövőben, így segítve a migráció elleni harcot. Szintén a honvédelmi minisztériumra vár a feladat, hogy vizsgálja meg, milyen katonai, védelempolitikai, határvédelmi ismereteket adhatnának át az afrikai partnereknek, sőt tisztképzési programot is indítanának.

Ahhoz pedig, hogy mindezt koordinálják, a jövő évtől kezdve Budapesten kétévente megrendeznék a Budapest Afrika Fórumot. Ennek a költségeit a külgazdasági és külügyminiszternek kell kidolgoznia. Emellett ráadásként a civil és a közszféra illetékes képviselőinek meghívásával létrehoznának egy magyar-szubszaharai afrikai kapcsolatokkal foglakozó tanácsadó csoportot is.

(Címlapkép: Orbán Viktor hivatalos látogatáson a Zöld-foki Köztársaságban.)