Ha meg akarjuk érteni, hogyan lehetett olyan hatékony Orbán Viktor muzulmán inváziót és migránsbűnözést vizionáló tavalyi kampánya, akkor érdemes megnézni a mára a KESMA irányítása alatt egyesített kormánysajtó Facebook-oldalait. Ezek terjesztették azt az országot veszélyeztető szörnyű vírust, amelyre épp a Fidesz elnöke kínált gyógyszert. Az Origo által fenntartott rajongói oldalon például mindössze két 2018-as videó árválkodott március 12-én estig. Ez a két filmecske (beszámoló a Snowattackről és a Necc Partyról) 15 ezer nézőt vonzott a közösségi médiában. Másnap azonban öt videót publikált az Origo.

Az Origo hirtelen videókkal szórja meg a közösségi médiát

fb.com

Európa 2017 – Ezt akarják?

– kérdezték a klipek címében. Ezekben nem volt újságírói munka: pár másodperces képsorok voltak állítólagos migránsbűntényekről. Egyikről már másnap kiderítette a HVG, hogy a hangsávja hamisítvány, a felvétel pedig valójában 2015-ben, az Egyesült Államokban készült, és egyetlen muzulmánt sem mutat (azóta is fent van az Origo oldalán). Március 19-ig összesen tizennyolc ilyen videó kerül ki a rajongói oldalra, és összesen 3,1 milliós nézettséget hozott a kormány világképét alátámasztani látszó klipeknek. A kampány maradék ideje alatt további négy migránsvideó került ki, a többi Vona Gáborral, Gyurcsány Ferenccel és Simicska Lajossal foglalkozott. Mire eljött a voksolás napja, az Origo – minden bizonnyal milliókat a hirdetésre áldozva – 5,6 milliós nézettségnél járt. (A választást követő hónapban ismét visszaesett a posztolások száma mindössze 4 darabra, és 40 ezer kattintást sem számláltak.)

Ízelítő a TV2 Tények 122 videójából

fb.com

Még egyértelműbb a hirtelen jött és a semmibe vesző érdeklődés a TV2 Tényeknél, amelynek Facebook-oldalára 2019 áprilisáig összesen 124 videót töltöttek fel, de ebből 122 a tavalyi kampány utolsó négy hetében került publikálásra, 86 címében pedig megtalálható a migráns szó, és 13 millió kattintást gyűjtött. Szakértőnk szerint ilyen szám hirdetés nélkül nehezen elképzelhető.

A HVG összesen négy kormánypárti médiatermék Facebook-oldalát elemezte ki az elmúlt héten (lásd grafikánkat), és csak ezeken száz kiugróan magas nézettségű, nettó politikai üzenetet tartalmazó videót talált. (Az amerikai óriás megjeleníti a felületre feltöltött klipek "nézőszámát", ami azt jelenti, hogy a videó elindult, és 3 másodpercet az illető látott belőle. A hirdetőknek megfelelő összeg fejében garantálja, hogy a megcélzott csoport legalább 15 másodpercig eljut a videóban).

A magyar választók egy része úgy lépett 2018. április 8-án a szavazófülkébe, hogy az azt megelőző négy hétben ötször, tízszer vagy hússzor belefutott a nyugat-európai migránspoklot mutató videókba. A tudatalattijáig hatolt, hogy Orbán vészkiáltása igaz. A Fidesz kampánymenedzserei még testre is szabhatták a videók közönségét: időseknek nyugdíjasokat kifosztó feketéket, nőknek erőszakoskodó, taperoló arabokat, férfiaknak pedig őrjöngő, verekedő afrikaiakat.

Miért fontos szembenézni ezzel a gyakorlattal most? Mert napokon belül ismét elérünk a voksolást megelőző utolsó négy héthez, és Orbán Viktor vezetésével a Fidesz még mindig a migráció veszélyével szeretne kimagasló eredményt elérni.

Kattintson a nagyobb grafikáért!

Sikerül megismételni a mutatványt?

Újra eljön a pillanat, amikor minden kiválasztott Facebook-felhasználó fejében el akarják ültetni a félelmet, a bizonytalanságot és a haragot. Ám nem várt problémával találták szemben magukat: az amerikai internetóriás nem akar a populista előretörés bűnbakja lenne. És tenne is valamit ellene. Arra jutottak, hogy előszűrik a hirdetéssel megtámogatott posztokat, nehogy álhírekkel és manipulált tartalommal lehessen befolyásolni az európai választókat.

A szigor alól mentesül minden "fehér listára" felkerült médiatermék, ám a Facebook nem lát lehetőséget arra, hogy Magyarországra is alkalmazza a megbízható médiatermékeket tartalmazó felsorolást, mert túl nagy veszélyét látja a visszaéléseknek

– értesült április elején, a vállalat munkatársaitól a HVG tudósítója. Az internetóriás alkalmazottjai az olaszországi Perugiában győzködték a nemzetközi újságíró fesztivál (IJF) résztvevőit arról, hogy a Facebook ezúttal mindent megtesz az álhírek terjesztése és a választások befolyásolása ellen. "Nincs olyan nagyváros, amelyben ne lennének bűnözők, ahol sok ember van, ott törvénysértések is történnek" – mondta a rendezvény hivatalos részén mentegetőzve Jesper Doub, a Facebook médiakapcsolati igazgatója (felelősségi körébe tartozik Európa, a Közel-Kelet és Afrika). Ők persze törekednek mindent megtenni, hogy a visszaéléseknek elejét vegyék – folytatta.

Perugiai beszélgetéseinkből kiderült, hogy a Facebooknál is tudják: a lengyel mellett a magyar piacra is különösen oda kell figyelniük. Más országokban a fősodor médiatermékeit mentesítik hirdetéseik előzetes kontrollja alól. A magyar Facebookon viszont senki sem kapott ezidáig felmentést. A magyarázat során a cég munkatársaitól elhangzott egy mozaikszó: a KESMA. Magyarán tisztában vannak azzal is, milyen sajtótermékek, milyen "nemzetstratégiai" céllal álltak össze a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány neve alatt. Elég a Facebooknak visszakeresnie a velük folytatott 2018-as üzleteit, hogy tudja, milyen gyakorlatot alkalmaznak, mekkora pénzeket mozgósítottak a parlamenti választások előtti hetekben, és milyen forrásból származó videókat osztottak meg.

A szólás és a gyűlölet szabadsága

Ennek a fejleménynek a fényében érdemes vizsgálni azt, hogy Budapesten a Századvég kormánypárti elemzőcég előállt a Facebook megrendszabályozásának ötletével – a kormány egyelőre mossa kezeit, mondván fake news, hogy ők egy követ fújnának kedvenc ideológiai háttérintézményükkel. A Századvég érvelése szerint a közösségi média korlátozza a szólás alkotmányban garantált szabadságát, hiszen rendszeresen letilt a világképébe nem illő tartalmakat. Ezt pedig nem szabad engedni. Így hát tömegmédiának kell nyilvánítani a Facebookot, és a magyar alaptörvény joghatálya alá kell vonni a felületet. Múlt hétfőn a kormánymédia nagyágyúi össze is gyűltek, hogy érveljenek a szigor, illetve az amerikai alkotmány első kiegészítésében megfogalmazott, a szólásszabadság nagyon tágan vett értelmezése mellett.

Bayer Zsolt baloldali és liberális médiavállalkozásnak minősítette az amerikai óriást (majd másnap az egyik kormánypárt már büszkén azt hirdette, hogy a Facebookon is a Fidesznek és Orbánnak van a legnagyobb tábora). „Ha konzekvensen szeretnénk kiállni a szólásszabadság mellett, nem engedhetjük megkérdőjelezni a fogalmainkat és értékeinket” – mondta a publicista, akinek két rajongói oldala összesen 71 ezer követőt számlál. Ennyi ember értesül Mark Zuckerberg jóvoltából arról, hogy Bayer „megszervezett, megrendezett titkosszolgálati akciónak” minősíti az 50 ártatlan új-zélandi muszlim halálát okozó terrortámadást.

Bayer Zsolt

Reviczky Zsolt

A Századvég kutatója, Megadja Gábor (akinek szerzői oldalát 4700-an követik) a Facebook kapcsán cenzorokat emlegetett. Azt nem tette hozzá, hogy moderátorokat egyrészt minden magára valamit adó médiatermék alkalmaz, másrészt az amerikaiak esetében nem a cég világképe szerint szűrik a tartalmakat, hanem a felhasználók által jelentett bejegyzéseket vizsgálják ki. Ezzel az eszközzel egyébként minden politikai nézet fizetett vagy önkéntes harcosai előszeretettel élnek: állandóan feljelentik a másikat. A legjobb vád a meztelenkedés vagy obszcenitás, gyűlöletbeszédet ritkábban törölnek. Ahogy Doub fogalmazott Perugiában:

a Facebook igyekszik semleges maradni, és ők azt várják, hogy a törvényalkotó segítse a tartalmak szabályozását.

A 91 ezer rajongóval bíró Pesti Srácok szerzőjének az fáj nagyon, hogy nem rajzolhatott Hitler-bajuszt Angela Merkelnek anélkül, hogy 30 napos eltiltást ne kapjon érte. Neki erről rögtön a Szovjetunió jutott az eszébe. Szerinte a megoldás egyszerű: „ha tömegesen nem valós adatokat adunk meg, mindenféle hülyeséget lájkolunk, meleg fiúktól kezdve bármit, és kikapcsoljuk a helymeghatározást, azzal üzletileg ellehetetlenül az FB, mert nem tudja értékesíteni a reklámhelyeket”. Már csak azt kéne kitalálnia a sok melegtartalomtól össze nem zavarva, hogyan veszi rá a Facebook jelenleg 2,3 milliárd felhasználóját, hogy csatlakozzon hozzá. És vajon hol éri el őket üzenetével? Csak nem a Facebookon?

A Századvég-konferenciáról érdemes visszaugrani Perugiába, ahol a Pulitzer-díjas James Ball arra figyelmeztetett mindenkit, hogy a sajtó elképesztő tudáshiánnyal rendelkezik a technológiai óriás működésével kapcsolatban. És minden Facebookról szóló hisztéria csak az 500 milliárd dollárt érő cégnek kedvez, amely így háborítatlanul építheti tovább elképesztő globális befolyását. Ha a magyar kormánypárt ideológusai tényleg leragadnak ott, hogy kit tilt le a Facebook hány napra, akkor csak a lényeget nem értik.

Több felhasználó, mint ahány szavazó

A cikk bevezetőjében már röviden ismertetett, kampányfilmeknek beillő videókat nem tiltotta le a Facebook, holott volt közte több, amely nem állta volna ki a valóság próbáját. Ennek legvalószínűbb oka, hogy a videókra feladott hirdetések hozzájárultak Mark Zuckerberg és mintegy ezer nagyrészvényes tavalyi osztalékához, márpedig a profitszerzés a cég legfontosabb célja.

A hirdetési szakértők szerint jelenleg 5,8-6,1 millió, az előírás szerint 13 évnél idősebb magyar állampolgárt lehet elérni ezen a felületen. Ez több mint a tavalyi választásokon leadott érvényes szavaztok száma (5,7 millió). A rendszer úgy működik, hogy az oldal kezelője kirak valamilyen tartalmat, és ezt követően dönthet úgy, hogy azt némi pénzzel megtámogatja, hogy az átlagosnál több emberhez jusson el. A rendszer lehetővé teszi, hogy a hirdető meghatározza, milyen életkorú, nemi összetételű csoportot kíván elérni, vagy milyen régióra akar koncentrálni. Az ügyfél azért fizet, hogy a meghatározott demográfiában hányszor találkozzon vagy bizonyos számú, vagy akár minden egyes felhasználó az ő tartalmával. Nyilván voltak, akik saját érdeklődésükből kapták a tavalyi migránsvideókat, és a teljes fideszes aktivista tömeg is besegített a megosztásba, a kommentelésbe és lájkolásba. A TV2 mégsem jutott volna soha magától 13 milliós nézettségig. Vagy ott van a Századvég munkatársai által pár évig dominált Figyelő. Jól látható, hogy a felületen közölt Szajlai Csaba-nyilatkozatok pár száz nézőt találnak, majd hirtelen negyedmillió ember figyelte a „migránsbűnözést”.

A Híradó néhány videója

fb.com

A rendszer részese volt az állami média híroldala, a Híradó.hu is. Az MTVA által üzemeltetett Facebook-oldaluk tízmillió nézőt vonzott négy hét alatt (ennek ötöde egy angol nyelvű beszámoló volt Orbán Viktor sötét, nyugat-európai víziójáról a március 15-i békemenet előtt elmondott beszédéből). Előző hónapban 201 ezer nézőig jutottak. Az amerikai cégnek még oka is lett volna letiltani párat, hiszen olyan riport ért el egymillió felhasználót, amelyben az M1 hazudott az interjúalany kilétéről. A HVG ezen a héten a közérdekű adatigényléssel fordult a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt.-hez, hogy megtudjuk

• 2018 folyamán mennyi pénzt költöttek a hirado.hu Facebookon fenntartott rajongói oldalán hirdetésre?
• Mennyi volt a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. teljes költése a Facebookon az elmúlt 3 évben?
• A 2018-as Facebook-hirdetéseik milyen célcsoportot jelöltek meg, mekkora elérést vásároltak a felületen?
• Melyek voltak a hirado.hu azon posztjai, amelyek elérését fizetett hirdetéssel növelték meg?

Ha a feltételezések igazak, és masszív pénzbeli ráfordítással érték el a nevezett sajtótermékek a múlt áprilisi nézettségüket, akkor ez a magyar kampányfinanszírozás megkerülésének is egyértelmű esete. Egy párt politikai világképének terjesztéséért fizetnek médiavállalkozások, méghozzá kizárólag a kampány kritikus heteiben. A Facebookon futó reklámok szakértője a HVG-nek azt mondta, rendkívül nehéz leválasztani, mennyi lehetett a természetes forgalom és a vásárolt hirdetés, de egy teljes szélességben folytatott reklám darabja több millió forint is lehet. És mi csak ezen a négy oldalon közel 100 gyanúsan kiugró posztot számláltunk.

Ha nem változtatnak, jön a kék halál

Valami azonban 2018 óta megváltozott a Facebook körül, és erre a cégnek reagálnia kell, mert már nem csak bevételeit, de létét is fenyegeti. Mark Zuckerberg igyekszik mindenkit megnyugtatni, hogy a cége érti a vele szemben elvártakat: senki se használhassa a választásokba való törvénytelen beavatkozásra a közösségi médiát. A probléma kettős:

• a nyugat-európai nyilvánosságban elterjedt az a magyarázat, hogy az illiberalizmus felemelkedéséről a Facebookon terjesztett alternatív valóság tehet, és Orbán Viktor annyit mindenképpen elért, hogy a nevét ebben a kérdésben is az elsők között emlegetik. Ez a vád ugyan James Ball szerint nagymértékben leegyszerűsítése a helyzetnek, de annyi profitot termel a vállalat, hogy megérdemli, ha ezt neki is kell megoldania. A platformnak tehát javítania kell imázsán, ha nem akarja a leginkább fizetőképes piacokat elveszteni.
• Még komolyabb veszély fenyegeti a Facebookot az Egyesült Államokban, ahol 2020-ban elnökválasztást tartanak, és a cég attól tart, bármi lesz az eredmény, azt részint rajta fogják leverni. A demokraták már most azt követelik, hogy a Facebook-csoportot valamilyen formában darabolják fel, amely az Instagram, a Messenger és a Whatsapp szolgáltatásokkal az élet minden területén domináns. A vállalat felhasználóit állampolgárnak számítva már most nagyobb a Föld bármely országánál, lassan nagyobbak, mint Kína és India együttvéve.

Az EP-választás ebben a helyzetben kísérleti tereppé vált a Facebook és populista ellenfelei számára is. A cég igyekszik kimaradni a majdani bűnbakkeresésből, midőn majd Európa a voksolás után tudomásul veszi, hogy számottevően nőtt a strasbourgi parlamentben a szélsőjobboldali erők mandátumszáma. Hiszen ezt már most tényként kezelhetjük. A közösségi média és az önjelölt néptribunusok viszonya azonban komplikált. Matteo Salvini olasz belügyminiszter például 3,5 millió rajongóval kommunikál közvetlenül a Facebook jóvoltából. Az osztrák bulvársajtó pedig megszokta, hogy Heinz-Christian Strache alkancellár szája íze szerint adjon címeket, mert akkor a populista politikus megosztja a cikket 800 ezer követőjével, és ez rögtön másfélszeres olvasottságot hoz a médiaterméknek.

Ezen a felületen mindenki kihasználja a másikat.

Orbán Viktor sem kivétel. A miniszterelnök a kommunikációjának nagy részét teljesen áthelyezte a Facebookra. A 650 ezer rajongó értesülhet először, ha a miniszterelnök gyászolja Andy Vajnát, fogadta a laoszi miniszterelnököt, vagy éppen nem kívánja fotóval megtisztelni a nála vendégeskedő néppárti csúcsjelöltet, Manfred Webert. És ezen a ponton jön be a szabályozás fonákja.

Szűr, sűrít, kipufog

„A Facebook legfontosabb értéke nem más, mint a felhasználók elé kerülő tartalmat összeválogató algoritmus” – ahogy Ball fogalmaz. Ebbe pedig senkit sem engednek beledumálni. Ez adja a felhasználói élményt, ebből lesz a pénz, a nagyon sok pénz. Jesper Doub ezt igyekszik másként magyarázni. A Facebook eredetileg időrendi sorrendben mutatta meg mindenkinek, hogy mit csinálnak éppen az ismerősei, és mit osztanak meg az általa kedvelt oldalak. Minden percben félmillió kommenttel, 300 ezer bejegyzéssel és 136 ezer fotóval bővül a közösségi tér. Az algoritmus tehát egy olyan jól őrzött program, ami ezek rangsorát készíti el az adott felhasználó korábbi viselkedése alapján. Doub hangsúlyozza: a Facebook senki falára nem tesz olyan tartalmat, aminek szerzőjét az illető nem választotta ki személyesen. Az is fontos számára, hogy mindenki lejuthat (elvileg) a fal aljára. Semmit sem rejtenek ők el, mindössze egy fontossági sorrend készül. Az már a felhasználón múlik, meddig pörget vissza.

És itt van a kutya elásva. Egy oldal 6,5 százalékos elérés fölött sikeresnek tekinthető. Ha tehát a 15 ezres táborral rendelkező Figyelő elér bejegyzéseivel ezret, már büszke lehet magára. Ahhoz a Facebookot kell jobban kiszolgálni, hogy ez a szám magasabb lehessen (miközben senkivel sem közlik, hogyan lehet pénz nélkül kedvükre járni).

Azt viszont szabályozás nem fogja előírni, hogy Bayer Zsolt a sorrendben feljebb, Gyurcsány Ferenc pedig lejjebb kerüljön. És ezen múlik az egyes személyek, pártok és cégek nyilvánosságának mérete. Szokatlan helyzet ez a kétharmadnak.

A kormány részéről a Facebook elleni harc hasonlítana ahhoz, mint amikor médiaadóval próbálták elkergetni az országból az RTL Klubot, és annak híradója hirtelen észrevette, milyen lakást vásárol magának Lázár János fia, illetve Kósa Lajos exfelesége. Lehet a közösségi médiát a törvény túlerejével az álhírek háborítatlanságára kényszeríteni, ettől még az algoritmus mondja meg, hányadik bejegyzésként látja majd azt a fogyasztó. És ha információinkat átültetik a gyakorlatba, akkor a Facebook nehezebben hagyja majd, hogy hirdetésekkel befolyásoljak a sorrendet.

Nem akarnánk inkább ők cenzúrázni?

Szingapúr, az illiberális demokráciák luxusváltozata a napokban olyan törvényt készített elő, amellyel ők válhatnak a Facebook cenzorává. Az állam jogosult lenne ugyanis megmondani, melyek az álhírek, és azokat nem csak az adott tartalmat előállító médiaterméknek, de a Facebooknak is törölnie kéne kínálatából. A magyar kormány egyelőre a szólásszabadságra hivatkozik, amikor az amerikai óriást megregulázni akarja, pedig a távol-keleti ötlet sokkal közelebb lehet a Fidesz ízléséhez.

A magyar pártok nem tudnak leszakadni a Facebookról. A kormány számára a felület lehetőséget nyújt arra, hogy fű alatt befolyásolja a közvéleményt, és építhesse saját közösségét és aktivizálhassa bázisát. Az ellenzék számára meg egyszerűen nem maradt már más felület. Nincs hely a hagyományos hirdetésekre, és pénz sincs rá. A közösségi térben viszont érdekes, virális tartalmat hirdetés nélkül is meglepően nagy közönséghez el lehet juttatni. Tordai Bence élő közvetítése a túlóratörvény megszavazása elleni akciókról egymilliónál több embert ért el. Ha tehát önmagában is erős tartalmat tolnak meg hirdetéssel, akkor pár százezer forint is elég a kampány szempontjából éhkoppon tartott ellenzéknek.

Ha tetszik Orbánnak, Bayernek, a Századvégnek, vagy a bosszúból melegtartalmakat lájkoló kormánypárti megmondóembernek, ha nem: a Facebook egyre fontosabb szerepet fog játszani abban, hogy mondanivalójukat eljuttassák az emberekhez. „Aki nem szereti a Facebookot, az persze, lépjen ki, de aki bármit el akar juttatni az emberekhez, az hülye lenne hátat fordítani a cégnek” – mondja Ball a médiatermékekre vonatkoztatva. De ez épp így áll a pártokra is. Az emberek a Facebookon vannak, itt kell érvényesülni. Eddig a magyar kormány előnyben volt, mert pénzével képes volt nagyobb elérést vásárolni magának, és ezzel megkerülhette az algoritmust. Most, hogy ennek a lehetősége részint épp Orbán Viktor nemzetközi ismeretsége miatt beszűkülhet, felfedezik magukban a kritikust, ahelyett hogy megpróbálnának helyt állni egy olyan versenyben, amelyben rájuk is vonatkoznak a szabályok.

Nehéz lesz lájkot gyűjteni erre.