Mindössze egy ügyeleti sürgősségi osztály fogadott súlyos, többszörösen sérült betegeket a május 11-12-i hétvégén, írtuk meg egy héttel ezelőtt, a többi három kórház lemondta az ügyeletet. Az egész azzal kezdődött, hogy a Honvédkórház jelezte, nem tud ügyeletet vállalni, majd a Szent János Kórház és a Dél-Pesti Centrumkórház Merényi úti traumatológiája is megtelt, és csak a Péterfy-kórház működött teljes kapacitással.

ÁEEK: "Nem volt zavar"

Az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) a hvg.hu megkeresésére akkor annyit írt, nem igaz, hogy összeomlott az ellátórendszer, "a hétvégén nem volt zavar a fővárosban a traumatológiai betegek ellátásában, hiszen több helyettesítő kórház is fogadta őket szükség esetén. Amennyiben a kijelölt intézmények bármelyike átmenetileg mégsem tudná fogadni a betegeket (például, mert időközben több sürgősségi esetük lett), akkor sem adódhat ellátási probléma, mert a kórházak közötti azonnali koordinációról az Országos Mentőszolgálat Mentésirányítási és Szuperügyeleti Osztálya köteles gondoskodni". Illetve „a sürgősségi beutalás rendje nyilvános, elérhető pl. a mentőszolgálat honlapján is. Az állam elsődleges feladata a betegellátás folyamatosságának és biztonságának garantálása; a rendszer működőképessége éppen e felelős szemléletnek köszönhető.”

MTI / Szigetváry Zsolt

Az ügyeleti beosztás pdf-ben tényleg elérhető (igaz, mi azt találtuk, hogy laptopon a Google nem találja mentőszolgálat weboldalát, az androidos mobilok viszont igen, Facebook-oldalán azonban ott a cím: mentok.hu). A dokumentumban az olvasható, hogy a négy kórház (Merényi-, Szent János, Péterfy- és Honvédkórház) közül melyik az ügyeletes, de a baleseti és egyéb ügyeleti lemondások nem szerepelnek itt. Fontos tudni, hogy a fővárosi kórházaknak kell ellátniuk Pest megye 3 millió lakosát is.

A lemondások a rendszer részei

A Honvédkórház valóban előre jelezte, hogy nem tudja vállalni az ügyeletet, ezt névtelenséget kérő honvédkórházi forrásaink is így tudják. A politraumatizált, azaz több sérülést szenvedett betegek műtéti ellátásához 2-3 traumatológusra is szükség van egyszerre akár 5 óra hosszan is. A kórház viszont ezt a betegállományok és a felmondások miatt nem tudta vállalni. Mindezt úgy, hogy a Honvédkórház naponta vesz át mástól ilyen ügyeleteket. Ottani forrásunk szerint a három másik kórház sürgősségi osztálya hetente 2-3 alkalommal mondja le az ügyeletet, és sokszor épp a Honvédkórház marad az egyedüli állva maradt politraumatizált sürgősségi ügyelet – amely mellett még van a sima ügyeleti kötelezettség is.

A Honvédkórház 1000 kijelölt helyettesítést végzett el egy év alatt, és a forrásunk úgy tudja, van olyan kórház, amely évi 200 napot (!) mondott le. Az 1000 kijelölés azt jelenti és úgy jön össze, hogy ha egy kórház egy napra lemondja az intenzív ügyeletet, három szakmát kell helyettesként kijelölni: stroke-ellátó neurológiát, CT-készítő radiológiát és intenzív terápiát. Ez rögtön három kijelölés. Forrásunk szerint szinte nincs olyan nap, hogy valamelyik centrum ügyeletét ne kelljen helyettesíteni.

MTI / Róka László

Az ügyeleti beosztást naponta közlik a kórházakkal, ahogy azt is, melyik épp miért és mikorra mondta le azt. A rendszer koordinálása, ahogy fent az ÁEEK válaszában is olvasható, az Országos Mentőszolgálat Mentésirányítási és Szuperügyeleti Osztálya (OMMSZO) feladata, ezt korábban Központi Ágynyilvántartónak hívták. Kérdeztük a az ÁNTSZ-ből alakult Nemzeti Népegészségügyi Központot és az ÁEEK-et is, hogy a beosztás nyilvános, hozzáférhető-e, illetve milyen gyakran mondanak le ügyeleteket kórházak és milyen indokkal, illetve szankcionálja-e az állam azt a kórházat, osztályt, amelyik túl sok ügyeletet mond le. A válaszokat egyelőre várjuk.

A fővárosi baleseti ellátásra rálátó – szintén névtelenséget kérő – forrásunk azt mondja, nekik naponta küldi el az OMMSZO a súlyosan és többszörösen sérültek ellátásáról szóló ügyeleti listát, és lemondások minden héten vannak. A lemondások nem feltétlenül szólnak 24 órára, sokszor csak rövidebb időre: ha felszabadul a kapacitás, akkor ismét tud fogadni betegeket az osztály.

Kunetz Zsombor a Fülkében: Egy főorvosnak 3 millió, egy kezdőnek 600 ezer járna

Az oxyológus szakorvos volt légi mentő és vezette az Istenhegyi Magánklinika Zrt.-t is, egy ideje szabadúszó orvosként és egészségügyi rendszerfejlesztőként dolgozik. Emellett blogot is ír, így derülhetett ki, hogy a múlt hétvégén - a többszörösen sérültek esetében - sorra lemondták a baleseti ügyeletet a budapesti kórházak, és áteresztik az ólommellények a sugárzást a Péterfy-kórházban.

Van, hogy a digitális röntgenrendszernek lesz informatikai hibája, ekkor nem lehet vállalni ügyeletet. Ez ritka hibának számít. Az viszont nem ritka, hogy mindössze egy állva maradó ügyelet marad: félévente biztos van ilyen. Az, hogy a négyből csak kettő marad, havi rendszerességgel fordul elő a forrásunk szerint. A lemondások indoka elsősorban az intenzív ágy hiánya, ami vagy azt jelenti, nincs üres ágy, mert beteg fekszik rajta, vagy nincs elég nővér, hiszen ez is csökkenti az ellátható betegek számát az intenzív osztályon. És fenn kell tartani egy-egy hirtelen jövő újjáélesztéshez is egy-egy helyet és nővérkapacitást. A következő ok a lemondások mögött műszaki jellegű: meghibásodik a lift, a CT, lehal az informatikai rendszer. És van, hogy nincs elég orvos, ez például a Honvédkórháznál fordult elő.

Képünk illusztráció

Túry Gergely

"Semmi tartalék nincs"

"Egy súlyos buszbaleset vagy repülőgép-baleset Budapest teljes baleseti ellátását azonnal bedöntené", hangzik a nem túl megnyugtató vélemény forrásunktól, ez jelzi, mennyire pengeélen táncolhat az ÁEEK szerint tökéletes rendszer. Erről az állításról is megkérdeztük a központot, egyelőre erre sem kaptunk választ.

Forrásunk szerint a rendszer a napi alapforgalmat épp ki tudja szolgálni, de semmi tartalék nincs. Ha nagy baj lenne, végszükség esetén helikopterrel lehetne a sérülteket vidéki kórházakba szállítani, de minden szállítás időveszteség, azaz kockázat.

A fővárosi baleseti ellátás részt vevő osztályairól egy másik forrásunk azt mondja, mind mentési, mind traumatológiai, mind intenzíves oldalról minden részt vevő osztálya a teljesítőképességének határán, de erejét megfeszítve dolgozik a betegek ellátásáért általában havi 220 óra felett, de nem ritka a havi közel 300 óra sem, hogy senki ne maradjon ellátatlanul.

A tények makacs dolgok, de Orbánék ugyanilyen makacsul hallgatják el azokat

A kormányzati propagandának bemondásra kell elhinni, hogy van elég dolgozó az egészségügyben, ami az adatokat illeti, 2015 óta se kép, se hang.

De mekkora a forgalom? A Szent János Kórház traumatológiáján információink szerint napi 150-200 beteg fordul meg, a súlyosan és többszörösen sérült betegek száma havi 2 körül van, de súlyos sérültnek számít mindenki, aki azonnali műtétet igényel. Ez lehet súlyos koponyasérülés vagy egy nyílt lábszártörés, illetve mellkason, hason szúrt ember is – mindent egybevéve hetente 1 ilyen eset biztos van. Heti 1-2 súlyos sérültet minden centrum kifog, ezeket az embereket általában operálni kell, és van, akit többször is – mondja forrásunk. A műtétek száma a sürgősség centrumokban évente átlag 2500-2600, a centrumok szakambulanciáin és szakrendelésein évente 44-47 ezer orvos-beteg találkozás zajlik: ebbe a műtét, a vizsgálat és a kontroll ugyanúgy beletartozik.

Vezetőképünk illlusztráció