Gáti Júlia
Gáti Júlia
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

A kormányzati propagandának bemondásra kell elhinni, hogy van elég dolgozó az egészségügyben, ami az adatokat illeti, 2015 óta se kép, se hang.

Budapest négy sürgősségi centrumából három nem fogadott súlyosan, sokszorosan sérült pácienseket a hétvégén vagy az azt megelőző napokban. Az ok: telt ház, illetve kapacitáshiány volt. Egy, csak egy „legény” volt talpon a vidéken: a Péterfy Sándor Utcai Kórház baleseti intézete a kérdéses időszakban is úgy működött, ahogy kellett. Munkaerőgondok azonban ott is bőven akadnak. A minap derült ki: nem vállalnak önkéntes túlmunkát a kórház baleseti sebészei, hacsak nem kapnak érte annyi fizetséget, amennyit a külsős, szerződéssel dolgozó aneszteziológus kollégáik. A hírek szerint 84 traumatológus írta alá a főigazgatónak szóló ultimátumot, aki (egyelőre) nem tudta teljesíteni az orvosok bérkövetelését.

Aligha vehető komolyan az országos baleseti központot is magába foglaló Péterfy menedzsmentjének az az érve, hogy a kívánt emelés évi 200 millió forinttal növelné az intézmény adósságállományát. Na és? A Magyar Államkincstár kimutatása szerint az év első negyedében már 2,5 milliárd forintra rúgott a kórház lejárt, kifizetetlen számláinak összege. Ehhez képest havi újabb 16 milliós többlet nem oszt, nem szoroz. De persze ha a bérlavina elindul, senki meg nem állítja.

©

Márpedig a baleseti sebészek könnyen találnak vevőt túlmunkaidejükre, hiszen a Budapesthez közeli városok kórházai szinte bármit megadnak érte. Különben ugyanis kénytelenek lennének osztályokat bezárni, ekkora politikai vihart kavaró megoldást pedig még a legbátrabbak sem kockáztatnának.

A szakmában nyílt titok, hogy traumatológust 7 ezer forintos, sürgősségi szakorvost 13 ezer forint körüli óradíjért lehet szerződtetni. A Péterfy Kórháznak élő szerződése van a Wigwam Bau Kft.-vel, amelytől aneszteziológusokat, szakasszisztenseket, műtőssegédeket vesz kölcsön. Az eredeti, 2017-es megállapodás szerint az orvosok óránként 7 ezer, az asszisztensek 3300 forintért dolgoznak, a költségtérítés emeléséről pedig évente döntenek. De nem csak az orvosi létszámot kell időről időre kipótolni – kiváltképp a baleseti, a sürgősségi és az intenzív terápiás területeken értelmezhetetlen a többhetes várólista –, a betegágy mellett dolgozó ápolók egy része is külsős.

Elsősorban a fővárosi kórházak veszik igénybe – jobb híján – az egészségügyi munkaerőt kölcsönző vállalkozások szolgáltatásait. Ilyenek a Wigwam cégcsalád tagjai mellett a Kórházgyógyász, a Pallawall-Help vagy a Félix Medical. Bármelyiket is szóra bírni reménytelen vállalkozás – kívülállók számára elérhetetlenek, vagy ha mégis sikerül megkörnyékezni valamelyiket, mereven elzárkóznak a nyilvánosságtól.

Az egészséggazdaságban jártas szakemberek szerint a bérnővéri munka a közalkalmazottinál valamivel magasabb jövedelmet és kedvezőbb adózási kulcsot jelent, de a fő előnye a szinte korlátlan önkizsákmányolás lehetősége. Vagyis az így dolgozók akár egyetlen perc közbeiktatott pihenőidő nélkül mehetnek egyik műszakból, munkahelyről a másikra, így megkerülve a szabályokat – ennek minden betegbiztonsági következményével együtt.

A béremelések, a tanulmányi ösztöndíjak, a praxisvásárlási támogatások biztosítják, hogy mind többen válasszák az egészségügyi hivatást, és kevesebben menjenek külföldre – legalábbis a kormányzati propaganda szerint. Eközben hagyománnyá vált a kényelmetlen statisztikák eltüntetése. Az egészségügyi humánerőforrás kötelező éves elemzése legutóbb 2015-ben készült el. Akkor még a Magyar Államkincstár is közzétette a közalkalmazotti bérstatisztikákat, azóta se kép, se hang. A Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) úgy próbált friss ágazati adatokhoz jutni, hogy kérdőíveket küldött a kórházi ápolási igazgatóknak. Különös ellentmondás, hogy miközben papíron csupán az állások négy százaléka – mintegy 4 ezer hely – betöltetlen, a válaszadók 96 százaléka nem tartotta elegendőnek intézményében a szakdolgozók számát. A MESZK szakértői cikkükben az európai uniós átlaghoz mérték a kívánatos létszámot, ami alapján 20–26 ezer fős a hiány.

Egészségügyi dolgozók tüntetése a Kossuth téren 2018 március 14-én
©

A létszámhiányt a kórházak többsége jellemzően túlmunka elrendelésével igyekszik áthidalni. Az intézmények háromnegyede nem alkalmaz bérnővéreket, és nem véletlenül. „A helyismeret hiánya, a szakmai munka gyengébb minősége, a tévesztés növekvő lehetősége, a bérfeszültség” – csupán néhány a felsorolt, egyenként is aggasztó fenntartások közül az alkalmi munkatársakkal szemben. A felmérés szerint a bérnővéreket alkalmazó intézményeknél nem a költségszámítások vezettek ehhez a megoldáshoz – ilyenek jellemzően nem is készültek –, hanem a szükség. Ami a fenti veszélyekre tekintettel finoman szólva is nyugtalanító.

A hiányzó orvosok és szakdolgozók megszerzésének csupán az egyik módja a munka kiszervezése. A hiányszakmákra épülő ellátások – ilyen a patológia, az aneszteziológia, az intenzív terápia, sok helyen az osztályos ügyelet is – külső vállalkozások vagy egyéni vállalkozók bevonásával működnek. A fővárosi Uzsoki Utcai Kórház tavaly óta több nekifutásban is meghirdette sürgősségi osztálya külső kezekbe adását a Közbeszerzési Értesítőben – mindeddig eredménytelenül. Közben úgy tudni, hogy az osztályt egyébként már több éve kiszervezték, de erről hivatalosan nem tudni, mert az intézmény – törvényi kötelezettségeit figyelmen kívül hagyva – nem teszi közzé 5 millió forint feletti szerződéseinek listáját. A kiszervezés más részleget is érint az Uzsokiban, szívkatéterlaborja például eleve külsősökkel állt fel.

A másik lehetőség a dolgozók magasabb jövedelemmel való átcsábítása egyik intézményből a másikba. De dívik ennek megakadályozása is, a megemelt juttatásokkal való helyben tartás. A magánszférában kínált jövedelmekkel is valahogy lépést kell tartani.

Egy fővárosi kórház adatai szerint a pótlékokkal és a különböző munkáltatói kiegészítésekkel megemelt, túlóra nélküli szakdolgozói alapbérek ma már meghaladják a havi bruttó 300 ezer forintot, az orvosok pedig ennek a dupláját kapják. Míg a költségvetést összeállítók máig a 60 százalék bér, 40 százalék dologi kiadás arányban tervezik a kórházak ellátmányát, a valóságban nem ritka, hogy a piaci alapon alakuló fizetések már a gyógyintézmény büdzséjének 80 százalékát is felemésztik. Bár szabály szerint dologi költségekből nem lehet bért fizetni, valahonnan elő kell teremteni a bértöbbletet.

GÁTI JÚLIA

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
A bankokat segíthették a bíróságok a devizahiteles perekben

A bankokat segíthették a bíróságok a devizahiteles perekben

Párosban is kiesett Fucsovics

Párosban is kiesett Fucsovics

Nem ad be új darabra pályázatot az Örkény Színház

Nem ad be új darabra pályázatot az Örkény Színház

Buszos kirándulást szervezett a határkerítéshez egy fideszes politikus

Buszos kirándulást szervezett a határkerítéshez egy fideszes politikus

Több mint egy órás késések a pusztaszabolcsi vasútvonalon

Több mint egy órás késések a pusztaszabolcsi vasútvonalon

Megkezdődött a világ egyik legnagyobb választása, vasárnap ön is részt vehet benne

Megkezdődött a világ egyik legnagyobb választása, vasárnap ön is részt vehet benne