Többéves javulás után megint romlani kezdett a legszegényebb családok és azokban élő gyerekek helyzete – derül ki a Gyerekesély Közhasznú Egyesület (GYERE) ma megjelenő tanulmánykötetéből, amelyet a Népszava ismertet.

A felmérés készítői 2014 és 2017 között vizsgálták a gyerekek életkörülményeit, otthoni és intézményi ellátásuk minőségét, valamint esélyeiket és arra jutottak, hogy a társadalom alsó szeletében nem hozott változást az életkörülményekben a közfoglalkoztatási bér vagy a rendszeresen kapott segély minimális emelése, mert közben a foglalkoztatást helyettesítő támogatás, a családi pótlék és a gyes összege nem változott, az adómentes jövedelmi sáv megszüntetése pedig még rontott is a helyzetükön.

A kötetben megállapítják azt is, hogy 2007 után 2017-ig csökkent a (jelenleg 229 ezer forintos) mediánjövedelem 60 százalékánál kisebb havi összegből élő családok száma, 2017-ben 230 ezer gyerek élt ilyen háztartásokban, de ezzel együtt 3 százalékkal nőtt a mediánjövedelem 40 százalékánál kevesebből, tehát mélyszegénységben élő családok és a bennük nevelkedő gyerekek száma. A nagy nehézségek árán megélni képes gyerekes háztartások aránya két évvel ezelőtt 18,5 százalék volt, ami az uniós átlag duplája.

Jelenleg legalább 125 ezer gyerekkel lehet számolni a tanulmány szerint, aki olyan háztartásban él, ahol senki nem foglalkoztatott és esélye sem nagyon van a munkavállalásra, ráadásul

a társadalom legszegényebb 30 százaléka neveli a magyar gyerekek több mint felét.

Drasztikuan nőtt a nagyon rossz lakáskörülmények között élő gyerekek aránya is: 19,7 százalékról 27,3 százalékra emelkedett, míg az uniós átlag 2017-ben csak 6 százalék volt.

A leszakadó járásokból akik tehetik, menekülnek, ezt mutatja az is, hogy csökkent az ezekben élő gyerekek száma úgy is, hogy a helyben maradók több csecsemőt vállaltak.

Megdőlni látszik azonban az a korábbi állítás, hogy a roma családokban születik több gyerek, az utóbbi 5 évben ebben a körben csökkent az újszülöttek száma.

A tanulmány emellett lesújtó képet fest az észak-borsodi vagy észak-nógrádi falvakról, ahol sok helyen megszűnt a vezetékes víz elérése, mert a szolgáltatók az elmaradt befizetések miatt lezárták a rendszert, munkalehetőség hiányában a különféle, rendszerint két-három éves időtartamú "szociális projektek" és civil szervezetek adományai tartják egyfajta lélegeztetőgépen az embereket, sok az alultáplált gyerek, és egyre többen veszik igénybe az ingyenkonyhákat.