A vita tárgya az volt, hogy a hivatalban lévő – és október 13-án újraválasztott – fideszes városvezető a kampány során helyi beruházásokat tekintett meg, és erről a Facebook-oldalán fotóval együtt bejegyzést tett közzé. A helyi választási bizottság ebben nem látott semmi gondot, ám egy panaszos állampolgár fellebbezésére a területi testület kimondta: Ács Rezső bújtatott kampányt folytatott azáltal, hogy egy képviselőjelölt körzetében megvalósuló beruházásról tett közzé fényképfelvételeket, ugyanis az önkormányzati feladatokat és azok megjelentetését el kell különíteni a kampánytevékenységtől.

Ezt erősítette meg a bíróság: a polgármester, aki jelölt is, folyamatosan dolgozhat, bemutathatja saját munkáját, és akár átadó ünnepségeken is megjelenhet. De „az önkormányzat által megépítendő parkolóról szóló tájékoztatást az önkormányzatnak, illetve szerveinek – így a polgármesteri tisztséget betöltő indítványozónak – úgy kellett volna elvégeznie, hogy az a választási kampányt a lehető legkevésbé érintse, így a jelölő szervezetek és jelöltek közötti esélyegyenlőséget ne sértse.” Ezért az ítélőtábla elmarasztalta a polgármestert.

Az ő alkotmányjogi panaszának adott most helyt az Alkotmánybíróság. Azzal ugyan egyetértett az Ab, hogy aki hivatalban van és egyúttal jelölt, annak óvatosan kell egyensúlyoznia a hivatali munkája és a kampány között, de Varga Zs. András öttagú tanácsa szerint a bíróság a konkrét ügyet helytelenül ítélte meg. „A józan észnek ellentmondana a választási eljárási törvény alapelveinek olyan értelmezése, amely a bírálat engedése mellett általánosságban tiltaná a hivatalban lévő vagy más jelöltek számára a múltbéli tevékenységük, vagy terveik bemutatását, valamint bírálatuk vitatását, a velük szemben felhozott ellenérvek cáfolatát a kampányban.” A pécsi bírák az Ab szerint félreértették a Borkai Zsolt győri polgármestert elmarasztaló határozatot, mert ott a gyerekekkel folytatott kampányolásról volt szó, itt pedig nem.

Döntött az Ab egy másik választási ügyben is: elutasította annak a debreceni jelöltnek a panaszát, akit azért marasztaltak el a területi választási bizottságban és a bíróságon, mert „Hazug!” feliratot ragasztott ellenfele plakátjára. Szerinte ezzel csak a véleménynyilvánítás szabadságával élt. A TVB és a bíróság nem is ezt vitatta, hanem azt mondta, hogy az átragasztás annak a másik jelöltnek az ugyanilyen szabadságát sérti, mert az ő üzenetének egy része nem olvasható. Ezzel értett egyet az Ab is. Vagyis a jelölt a saját, máshová ragasztott plakátján állíthatja, hogy ellenfele hazudik, de felülragasztással nem.