Egy nappal az után, hogy a hvg.hu nyilvánosságra hozta a kormányhivatalok átalakításának még titkos javaslatát, Tuzson Bence sajtótájékoztatót tartott, hogy hivatalosan is bejelentse az így idő előtt kiszivárgott, 1000 oldalas jogszabálycsomagot, amit be is nyújtottak a parlamentnek. Ahogy várható volt, a Miniszterelnökség közszolgálatért felelős államtitkára a több mint 80 törvényt módosító jogszabály előnyeit hangsúlyozta, hosszan sorolva, mennyivel egyszerűbb lesz egy sor ügyintézés az állampolgárok és cégek számára.
Mivel nemcsak a jogszabály-módosításokat, hanem a teljes munkaanyagot sikerült megszereznünk, ebből olyan részletek is kiderülnek, amiket az Orbán-kormány államtitkára értelemszerűen nem osztott meg a közvéleménnyel. A szerdai sajtótájékoztató miatt az külön érdekes, hogy ezeknek a kormány-előterjesztéseknek egy erre dedikált részében azt is előre meghatározzák, ki nyilatkozik a témában. Így ebben is szerepel, hogy Tuzson Bence az illetékes, csakhogy érdekes módon a nálunk lévő anyagban – vagyis mielőtt még akaratukon kívül előre megjelent a javaslat – úgy tervezték, hogy nem lesz sajtótájékoztató, sőt sem a kormányinfón, sem sima közleményben nem kell előre tudatni az állampolgárokkal a változásokat, elég a „követő” kommunikáció. Ehhez képest most már a kormányinfón is beszélt egyes részleteiről Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter.
MTI / Soós Lajos
Azt is előre megszabták, milyen „fő üzenetet” kell majd kommunikálni a társadalom felé, ha meg kell magyarázni a kormány döntését. „A kormány célja, hogy olyan államot építsünk és működtessünk, amely az emberek bizalmát élvezi, segíti a magyar állampolgárok és a vállalkozások boldogulását. Fontos, hogy az állampolgárok ne érezzenek különbséget a közigazgatási szolgáltatások tekintetében sem, függetlenül attól, hogy városban vagy falun élnek” – olvasható a belső munkaanyagban.
Azért kell egységesíteni, mert még 912 fős hivatal is van
Tuzson ennek megfelelően be is jelentette, mennyivel egységesebb lesz a rendszer: meg fognak szűnni az úgynevezett megyeközpontú járások. Azt viszont nem taglalta, valójában mekkora problémát kell ezzel orvosolniuk, és mivel is jár majd mindez.
MTI / Balázs Attila
Ugyanis a napi ügyintézés elsősorban a struktúra első szintjét jelentő járási (Budapesten a fővárosi kerületi) hivataloknál bonyolódik, és ezek működésében és létszámában „már a létrehozásukkor is túl nagy eltérések voltak részben a politikai-önkormányzati lobbi miatt” – utalnak a dokumentumban arra, hogy nem pusztán szakmai alapon dőlt el a hivatalok felállítása. Ez a helyzet még tovább romlott, amikor 2017-ben a járási hivatalokat „megerősítették”, mert ez a gyakorlatban azt jelentette, hogy az ügyek több mint 80 százalékát ezeknek kellene ellátniuk. Hiszen „ezek vannak az ügyfelekhez közelebb”, és ezt ígérte a „szolgáltató állam”.
Ez a célkitűzés érdemben nem tudott megvalósulni
– ismerik el, ugyanis ehhez csak a megyeszékhelyen lévő járási hivataloknak van megfelelő apparátusa. Csakhogy közben akkorára duzzadtak, hogy annak meg az ügyfélbarát ügyintézés látta kárát, ahogy fogalmaznak, ez „csak papíron valósul meg”. Példaként a Miskolci Járási Hivatalt hozzák, amely 912 fős létszámmal működik, miközben az elvileg ugyanilyen pécsváradi hivatalban 16 kormányhivatalnok dolgozik. Ezeknek a megyeszékhelyen lévő járási hivataloknak a kiemelt státuszát szüntetik meg most.
MTI / Máthé Zoltán
Az eddigi pluszfeladataikat jövőre a megyei kormányhivatalokhoz teszik át, így a munkamegosztás az lenne: az általánosabb, napi ügyintézés továbbra is a járási/kerületi hivatalokban zajlana, a megyére a „különös szakértelmet igénylő” és speciálisabb ügyek maradnának.
Kevesebb hivatalnok intézi majd az építési ügyeket
„Komoly változások lesznek az építésügyben is: míg jelenleg részben a kormányhivatalok, részben a polgármesteri hivatalok járnak el, márciustól kizárólag a kormányhivatal fog” – jelentette be az államtitkár. Mivel a parlamenten vélhetően simán áttolják a jogszabály-módosításokat, az építtetők és más, építési ügyekben érdekelt ügyfelek már márciustól a kormányhivatalokba járkálhatnak, a jegyzők eddig osztott hatásköre ezen a területen megszűnik, illetve a kormányhivatali szervezetrendszerbe integrálódik.
A háttéranyagból az is kiderül, hogy ettől nemcsak a hatásköri átfedések megszűnését várják, hanem az adminisztratív terhek csökkentését is, és a határidők rövidülését is, ugyanis így a szakhatósági megkeresések nagy része megszűnne. Ráadásul úgy számolnak, hogy a kormányhivatalok ezt a munkát „jóval alacsonyabb létszámmal” is el tudják látni, mint ahányan eddig az önkormányzatoknál végezték. Összesen ugyanis eddig több mint ezer tisztviselő vett részt az önkormányzatoknál az építésügyi hatáskör ellátásában, míg a Miniszterelnökség javaslata szerint a kormányhivatali szervezetrendben elég lenne fele ennyi, mindössze 500 fő.
Hoz-e elbocsátásokat a reform?
Az MTI tudósítása alapján Tuzson arról nem árult el részleteket, hogy a kormányhivatalokban dolgozók mire számíthatnak a rendszer átalakítása miatt, a birtokunkban lévő, még nem végleges javaslatban viszont konkrét számok is szerepelnek.
Máté Péter
E szerint a kormányhivatalok létszáma az elmúlt években a „létszámzárlat” és a leépítések miatt már annyira jelentősen lecsökkent, hogy hiába karcsúsítják 2020 márciusától a működést, és tesznek át máshova feladatokat, „nincs lehetőség a kormányhivatalok létszámát tovább csökkenteni, mert arra az elmúlt két évben sor került”.
Ezért a tervezett feladatköri változások csak két ponton érintik a megmaradt személyi állományt:
- úgy számolnak, létszám-átcsoportosítással járhat, hogy az eddig hivatalok által intézett, kisebb szabálysértési feladatokat át-, pontosabban visszaadják a rendőrségnek – erről itt, előző cikkünkben olvashat részletesen,
- mivel az önkormányzatoktól átveszik az építési ügyeket, az ezt intéző létszám – összesen 500 fő – átvételével számolnak (azt az ellentmondást nem oldja fel az anyag, hogy saját összesítésük alapján jelenleg ennél jóval többen dolgoznak ezen a területen).
Összességében így azt javasolják, hogy 2020. március 1-jével a kormányhivatalok alaplétszáma 32 871 fő legyen.
Kemény vita ment: legyen-e egyszerűbb az egyéni vállalkozás?
A Miniszterelnökség az egyéni vállalkozókra vonatkozó szabályváltozásoknál is azt hangsúlyozta, mennyire egyszerűsödnek majd a kötelezettségeik. Így, ha valaki ebben a formában vállalkozna, a jövőben elegendő lesz a NAV-nál bejelentést tenni, és meg fog szűnni a vállalkozás megkezdését követő 30 napon belüli ellenőrzési kötelezettség is, magyarul senki nem vizsgálja meg kötelezően az indulásnál, valóban megfelel-e a feltételeknek a vállalkozásba kezdő állampolgár.
A javaslatból viszont egyértelműen kiderül, hogy ez volt az egyik legnagyobb vitát kiváltó változás a tervezett lépések közül a kormányon belül.
Elsősorban a Pénzügyminisztérium és az Igazságügyi Minisztérium próbálta megfúrni a javaslatot, a munkaanyag szerint ezért több körben kellett egyeztetni. Már csak azért is nyilvánosságra hozzuk, miért ellenezték annyira a változásokat, mert utólag, a gyakorlatban fog kiderülni, volt-e alapja az aggodalmaiknak.
Többek közt arra hivatkozott Varga Mihály és Varga Judit tárcája:
- „profilidegen” a NAV feladatkörében, hogy itt regisztrálják az egyéni vállalkozókat, nem illik a hatáskörükbe,
- többletfeladatot jelent, márpedig a NAV-nak más prioritásokat határoztak meg, ezeken kell(ene) dolgozniuk, például a gazdaságfehérítésen.
- Az igazságügyi tárca ragaszkodott volna ahhoz, hogy megmaradjon az egyéni vállalkozói működés megkezdése utáni, 30 napon belüli ellenőrzés, mert tartanak attól, hogy e nélkül „engedélyköteles vagy képesítéshez kötött tevékenységet végezhetnének engedély vagy képesítés hiányában”.
- A fellazuló ellenőrzések miatt nem tudják feltárni az egyéb szabálytalanságokat sem, eddig sok esetben azért szüntették meg az egyéni vállalkozó jogviszonyát, mert kiderült, hogy büntetett előéletű,
- az ügyfeleknek sem jó, hiszen a NAV-nak kevesebb ügyfélszolgálata működik a kormányablakoknál, okmányirodáknál.
Ezeket a Miniszterelnökség próbálta ellenérvekkel megdönteni, és Tuzson Bence bejelentéséből arra lehet következtetni, hogy a kormányt végül utóbbi győzte meg. Így többek közt az, hogy Gulyás Gergelyék álláspontja szerint:
„meg kell adni a bizalmat az egyéni vállalkozóknak”.
