Átalakította a doktori iskolák engedélyezési eljárásrendjét, illetve az egyetemi tanári kinevezések feltételeit a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság (MAB) az elmúlt hónapokban, a változásokkal pedig több olyan intézkedést kikapcsoltak, amelyek a színvonalat garantálták – írja az Index.
A lap rámutat, hogy másfél éve lezajlott a MAB tagjainak szinte teljes cseréje is, akkor a bizottságból kikerült a szakterületükön elismert személyek nagy része, a felszabaduló helyeket pedig a tudományos közösségben kevéssé központi szerepet játszó emberekkel töltötték fel, most pedig az ellenőrzési szabályokon is változtattak.
Az új szabályok szerint míg az egyetemi tanári cím elnyeréséhez korábban az MTA doktorának kellett lenni, vagy azzal azonos fokozattal rendelkezni, mostantól annak feltételeinek sem kell maradéktalanul megfelelni, sőt, a legtöbb területen elég mindössze a publikációs követelmények 61 százalékát teljesíteni.
Ezzel szemben míg a professzorjelöltek esetében korábban elég volt a habilitáció megszerzése (amely a teljesítmény mellett az oktatási képességeket is mérte), az új szabályok olyan sok kontaktórát, diploma-, szakdolgozat-, illetve tudományos diákköri témavezetést írnak elő, ami egy 20-25 éves oktatói múlttal rendelkezőtől elvárható, ugyanakkor fiatalon vagy külföldről hazatérve extrém nehezen vagy egyáltalán nem teljesíthető, ez pedig akadályozhatja a fiatal kutatók elhelyezkedése mellett a külföldre távozottak hazatérését, és azt is, hogy sikeres szakemberek esetleg professzorként helyezkedjenek el.
Változtak a doktori iskolákra vonatkozó szabályok is, az új eljárásrend értelmében a MAB megfelelőségvizsgálata lényegében a doktori képzésről szóló kormányrendelet betartásának ellenőrzésére szorítkozik, míg korábban ahhoz képest szigorúbb feltételeket szabtak mind a működő, mind pedig a leendő doktori iskoláknak. A doktori iskolák törzstagjaira vonatkozó korhatárt megemelték 65 évről 70 évre, és már nem feltétel, hogy az illetőnek legyen legalább öt publikációja az utóbbi öt évből. Emellett a témavezetőknek is bármennyi doktorandusza lehet a továbbiakban, bár eddig ezt a számot hatban maximálták. Az is változás, hogy a doktori iskola vezetőjének nem kell az MTA doktorának lennie, és lehet mellette más munkahelyen teljes munkaidős állása is.
A lap cikke szerint a változások abba az irányba mutatnak, hogy lehetővé teszik, hogy új doktori iskolák kvázi kölcsönvegyenek más egyetemekről neves tudósokat a saját presztízsük növelése érdekében, az új szabályozás pedig emellett csökkenti az MTA doktora cím, illetve általánosságban a tudományos kiválóság jelentőségét a tudományos előmenetel feltételei között.
A MAB az Index kérdéseire azt válaszolta, hogy minden válasz megtalálható a MAB honlapján közölt dokumentumokban, illetve a változások megjelentek az Oktatási és Kulturális Közlönyben is. A MAB honlapján közölt indoklás szerint megváltozott az európai minőségértékelés szemlélete, így az most már az adott intézmény felelőssége, a MAB pedig csak azt értékeli, hogy az adott intézménynek milyen a minőségbiztosítási tevékenysége, de kutatók szerint valójában gumiszabályokat hoztak, amelyekkel a színvonal ellenőrzése kikapcsolható.
A lap forrásai szerint elképzelhető, hogy az áll a dolog hátterében, hogy az elmúlt években nagyon sok főiskolából egyetem lett, amelyek nem mindig képesek teljesíteni a korábbi feltételeket az egyetemi tanári kinevezések, illetve a doktori iskola alapítása érdekében, így most egy olyan kör is lehetőséget kap erre, amelynek eddig nem volt esélye.
